A szakemberhiány a vállalatok növekedésének legnagyobb korlátja

Wimmer István hangoztatta: a magyar gazdaság helyzete rendkívül stabil, de a munkaerőhiány miatt ez kevés ahhoz, hogy a vállalkozások gördülékenyen működjenek. A felmérés szerint a vállalatvezetők azonban továbbra is bíznak saját cégük növekedésében.

Elmondta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint negyven-ötvenezer szakképzett munkaerő hiányzik a hazai munkaerőpiacról, de álláspontjuk szerint ez a szám eléri a százötven-kétszázezret. Ehhez társul, hogy Nyugat-Európának nagy az elszívó ereje, az ottani munkaerőhiány miatt is. A főtitkár kitért arra is, hogy a szakemberhiánynak demográfiai okai is vannak, csökkent a születésszám, gyorsult az elvándorlás, ugyanakkor bővült a gazdaság. Megjegyezte, hogy alacsony a technológiai színvonal és a munkaerő-szervezés, emiatt pedig a munkaerő igény túlzott.

Az MGYOSZ főtitkára szerint fontos, hogy a fiataloknak legyen jövőképük, élénkíteni kell a belföldi regionális mobilitást, az át- és továbbképzés pedig nagyobb súlyt kell kapjon az aktív munkaerőpiaci eszközök között.

Gablini Gábor, az MGYOSZ alelnöke elmondta, hogy a magasabb képzettségűek iránti kereslet folyamatosan nő, egy felmérés szerint ugyanakkor a szakmájában OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező száz emberből mindössze 18-an tudnak elhelyezkedni, és az sem biztos, hogy a megszerzett tudása megfelel a munkaadójának.

A szakképzés intézménye "rettenetesen elaprózott és nagyrészt lepusztult állapotban van" - jelentette ki. Hozzátette: a megoldási javaslatok között szerepel az alapfokú oktatás minőségének javítása, a szakképzés tartalmi módosítása, a pályaorientáció intézményesítése, az innováció megjelenése az intézményekben, valamint hogy a szakmai szervezetek és a munkaadói oldal fokozottan legyen jelen az intézményekben.

Az MGYOSZ a jövőben minden megyébe ellátogat, hogy a szakképzést érintő általuk összegyűjtött szempontokat a helyi szakképzési intézmények és vállalatok, vállalkozások tapasztalataival kiegészítve egy javaslatcsomagot állítsanak össze, amit először a társ szakmai szervezeteknek juttatnak el, később a kormány elé terjesztik. Az országjárás első állomása volt a Győr-Moson-Sopron megyei megyeszékhely.

MTI