A vezérigazgatók fizetésének semmi köze a teljesítményhez?
A nagy tehetségek utáni hajsza népszerű magyarázat a vezérigazgatók csillagászati fizetésére. Alig van olyan nemzetközi nagyvállalat, amelyet nem a székhelye szerinti nemzetiségű emberek irányítanak. Ez rossz hír a részvényeseknek, akik olcsóbban "vehetnének" vezetőket külföldön.
A GMI és az Incomes Data Services kutatóműhely utolsó felmérése szerint a válságos 2010-es évben a vállalatvezetők jövedelemnövekedésének középértéke 36,5 százalék volt az amerikai S&P 500-as tőzsdemutatóban lévő vállatoknál és 43 százalék Nagy-Britanniában az FTSE-100-as mutatóban lévő cégeknél, miközben a részvényesek osztaléka átlagosan 15 százalékkal gyarapodott. Egy korábbi, 1993-as adatfelvétel szerint az amerikai főfőnökök fizetése 130-szorosa volt az alkalmazottak átlagfizetésének, de ma már annak körülbelül a 350-szeresét keresik meg.
A tetszetős érv a globalizáció. Mivel a vezérigazgatónak való szakemberek ma már világszerte válogathatnak az álláslehetőségek közül, a részvényesek nem lehetnek meglepve azon, hogy megtartásuk sokba kerül a cégnek. Ezt az elméletet azonban nem igazolja az élet: a tehetségek ugyan tényleg világszerte kereshetnek állást, őket azonban nemigen keresik hazájukon kívül.
A nagyvállalatokat tipikusan hazai illetőségű személyek vezetik. Az Egyesült Államok ötven legnagyobb bevételű cége közül alig néhánynak a vezérigazgatója külföldi illetőségű. Ennek megfelelően a vezetők nem is hozzák az elvárható eredményeket. A nemzetközi teljesítményfelméréssel foglalkozó svájci Obermatt pénzügykutató intézet szerint mind az Egyesült Államokban, mind az FTSE-100-as tőzsdemutatóban lévő brit nagyvállalatok körében vannak olyanok, amelyek a cég teljesítményéhez képest alulfizetik vezetőiket, de a kilengés nagyobb a túlfizetés irányában, és általános tapasztalat, hogy a felső vezető fizetésének semmi köze a cég teljesítményéhez.
Más szakértők úgy vélik, sokszor nehéz lenne összekapcsolni a kettőt. Egy bányavállalat vezetőjének fizetése nyilván nem emelkedhet rakétasebességgel csak mert a réz éppen akkora sebességgel drágul egy vagy más időszakban, más oldalról egy hozzáértő vezető több és sok pénzt érdemel akkor is, ha a cége veszteséges ugyan, de nélküle a veszteség sokkal nagyobb lenne, vagy akár csődbe ment volna a vállalat - írta a Financial Times az Obermatt megállapításait kommentálva.
Mindenesetre az Obermatt szerint a legnagyobb amerikai vállalatok mintegy 42 százalékánál a vezérigazgató fizetése átlagon felüli, miközben a cége teljesítménye átlagon aluli. Az FTSE-100-asban lévő húsz legnagyobb cég mindegyikénél túlfizetett volt a vezérigazgató a cég teljesítményéhez képest az Obermatt szerint. A vállalati teljesítményhez képest számított túlfizetés mérete 4 millió font és 138,5 millió font között alakult a 2010. decemberrel zárult három évben. Jóllehet e kutatóintézet szerint az Egyesült Államokban "gyakorlatilag nem létezik" összefüggés a vezetői fizetés és a vállalat teljesítménye között, ezt a "modellt" előszeretettel alkalmazzák Nagy-Britanniában, sőt, másutt is. Az FTSE-250-esben lévő cégek 77 százalékának a vezetője brit illetőségű, és a többieknek is a többsége amerikai. A tíz legnagyobb profitú német vállalat egyikét sem vezeti külföldi, és hasonlóan hazafiasak a japán cégek is.
Pedig egy külföldi vezérigazgató nemcsak olcsóbb lehet - már csak azért is, mert a nemzetközi vezetőkínálat nagyobb, mint pusztán a hazai -, hanem az eredményességet is segítheti, ha például egyik vagy másik külföldi piacon különösen érdekelt multi éppen onnan való vezetőt keres magának. Mégis a kulturális akadályok, az urambátyámság és időnként politikai korlátok is akadályozzák, hogy a cégek nemzetközi toborzással mérsékeljék felső vezetőik fizetését - írták a Reuters elemzői, hozzátéve: mindennek fényében a részvényesek aligha hihetik el, hogy a szabadpiac globalizálódása miatt hízik a vezérigazgatók borítékja.
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
- 2024.05.14Mesterséges intelligencia használata a marketing munkában Képzésünk célja, hogy bemutassuk 2024-ben mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, használata mennyire meg tudja könnyíteni a marketing szakemberek - vagy erre a pályára készülők - munkáját. A képzés során a résztvevő megtanulja, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a mesterséges intelligenciában. Ezen túl megtanulja, hogy a különböző AI eszközöket milyen stratégiai kombinációban érdemes használni a lehető legnagyobb hatékonyság elérése érdekében. Részletek Jegyek
- 2024.06.10Szakemberből vezető A szerepváltás nézőpontváltással is jár, nem csak névjegykártyád változott meg. Ha szakemberből lettél vezető érdemes feltenned a kérdéseket: Mi a feladatom? Miért vagyok felelős? Mi változott? Ez a képzés abban segít, hogy tisztábban tudd megfogalmazni és megérteni a saját vezetői szerepedet, az ezzel kapcsolatos változásokat és elvárásokat. Részletek Jegyek
Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk
Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
- "Keressük a lila elefántot" - avagy miért izgalmas a toborzó szakma 4 napja
- Ez kell a járműipar munkaerőigényének kiszolgálásához 5 napja
- KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt 1 hete
- Az attitűd a kulcs, nagy a verseny a fiatalokért: így keresi az utánpótlást a Marriott 1 hete
- Ez okozza a legnagyobb kihívást a pénzügyi és számviteli szektorban 1 hete
- Miért megyünk mi magyarok külföldre és miért jönnek hozzánk Ázsiából dolgozni? 2 hete
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 2 hete
- Czomba Sándor: a magyar emberektől nem vehetik el a munkahelyeket a vendégmunkások 2 hete
- Kiderült, miért váltak óvatosabbá a dolgozók a munkahelyváltást illetően 2 hete
- Megtartott munkáltatói ígéretek 2 hete
- Toborzási előny, ha egy cég home office-t tud ajánlani 3 hete