A vezetésnek öt dimenziója van

Henry Kimsey-House csupa derű és bölcsesség. Hatalmas élettapasztalat áll mögötte, amit mond, annak súlya van. Az évtizedek alatt összegyűjtött tudás alapozza meg azt a gondolatot is, hogy valójában mindenki vezető. Vezetője a saját életének, nemcsak a munkahelyi szervezetben, hanem a családban is. A vezetés nem születési előjog. Ott kezdődik, hogy az ember hajlandó-e felelősséget vállalni a saját életéért. Szerinte a vezető az, aki felelősséget vállal a saját világáért, a személyes életéért, a környezetéért, és minden másért, ami része a környezetének.

– Sokan még saját magukért sem tudnak felelősséget vállalni, ezért mindenkinek először a saját énjét kell megismernie – mondta workshopján, ahol mindjárt egy gyakorlattal indított: a résztvevők kettesével mutatkoztak be egymásnak, csak a nevüket mondták, azt, hogy honnan érkeztek, és ami a lényeg: miben áll a szupererejük. Mi az, amiben a legerősebbek, ami nem a titulusuk, hanem az egyéniségük sajátja. Egyetlen rövid, lényegre törő szóval kifejezve. Mert Henry úgy gondolja, mindenkinek van egy saját, egyéni és egyedi szuperjó készsége, ami mindig, minden helyzetben vele, benne van, és nagyon fontos, hogy ennek tudatában is legyen.

A vezetés öt dimenziója

Bemutatta az általa kidolgozott, és a világ számos országában alkalmazott Co-ActiveY Dimenzionális Vezetési Modell™ lényegét. E szerint a vezetésnek öt dimenziója van.

Az első a belső vezető. Ez az a dimenzió, ahol tisztázhatja a vezető, hogy ki ő, miért van a világon, mit tud, milyen belső értékei vannak, milyen eszményeket akar követni. Ezek olyan fontos kérdések, hogy a vezetőképző kurzusainak első hetében csak ezekkel foglalkoznak, hiszen ez a belső vezető, aki meghozza a döntéseket. Henry kurzusait egy erdei elvonuláson tartja, ahová még mobiltelefont sem visznek. Módszereiben még mindig a személyes jelenlétet tartja a leghatásosabbnak. A személyes, élő kapcsolatot a vezetőképzésben is és a coaching folyamat során is.

A második héten, a hátul álló vezető dimenziója kap szerepet. Ez az, aki motivál, bátorít, figyel, és nem utasít. Hagyja, hogy a vezető önmaga találja meg az útját. Azt, hogy hogyan szolgálja a magában lévő belső vezetőt, az embereket és a szervezetet, amelyben működik. Henry úgy tartja, hogy a vezető egyik legfontosabb kompetenciája, hogy szolgálni is tudjon, és segíteni tudjon másoknak is abban, hogy megtalálják a maguk válaszait.

A harmadik dimenzió az elől álló (első) vezetőé. Ennek a dimenziónak a lényege a menedzselés, amikor a vezetőnek tiszta víziója van arról, hogy hová akar eljutni, és hogyan lehet jó kapcsolatban azokkal, akiket vezetni akar. Azt kell érzékeltetnie, hogy olyan helyzetbe kell eljutniuk, ahol még senki sem járt, és közben biztonságot is kell sugároznia a követői felé. Henry szerint, akikben erős a belső vezető, azokban az első vezető is erős. Mint mondta, a vezető előre halad a vízió megvalósítása érdekében, és mások követik. Ideális esetben. De sokan „egóból” vezetnek, és nem figyelnek arra, milyen hatással vannak másokra. A legnagyobb kihívások egyike, hogy a vezető képes legyen az egóját „leültetni”, háttérben maradni, és másokat előre engedni. A vezetőnek nem kell mindig mindent tudnia.

A negyedik dimenzió a mellette álló vezető. Ő a kíváncsi, aki meg akarja érteni a dolgokat. Mi a jelenségek mélyebb okai?

Az ötödik dimenzió a térbeli vezetés. A térbeli vezető rálát a teljes helyzetre. Ennél a szakasznál a vezető megáll egy kicsit, hogy körülnézzen, és átgondolja, hol tart, nemcsak a pillanatnyi teendőkre koncentrál, hanem olyasmiket is meglát, amiket a napi „tűzoltásban” nem venne észre.

A Co-Active vezetés szellemiségét is érzékeltette a közös vezetés gyakorlata, amelyet Henry Zita Delevic-csel mutatott meg a workshopon. Zita egy magyarországi bankban dolgozott, és a munkája révén került Amerikába magyar férjével együtt és ott alapított családot. Henry Co-Active Vezetői kurzusán vett részt. Mára olyan kiváló a munkakapcsolatuk, hogy közösen is tudnak workshopot vezetni. – Jobb együtt dolgozni, mint mindenről egyedül dönteni – mondta Henry, aki hangsúlyozta: a közös vezetés különleges együttműködés, amelyben nagyon fontos, hogy a két ember megbízik egymásban, ugyanaz a víziójuk, és egymásra támaszkodva haladnak előre.

Ezt az együttest azzal is érzékeltették, hogy Henry és Zita coach és coacheeként mutatta be, milyen, amikor az ötdimenziós vezetés szellemében zajlik a coaching folyamat, és kialakul a dimenziók tánca. Az az egymásra hangolódó kapcsolat, amely meghozza a megoldást. Ebben egyébként bizonyos helyzetekben megengedett a tanácsadás is, ami amúgy a coachingnak nem sajátja.

A többhetes tréningekből csak ízelítőt tudtak adni. Főleg a belső vezető megteremtésének módszerét érzékeltették. Aminek első lépése a saját erősségek megtalálása, azonosítása. Utána a példaképek kiválasztása, amely abban segít, hogy világossá váljon, mi az, ami miatt éppen ők lettek a példaképek. Melyek azok a tulajdonságok, amelyek vonzóvá teszik azokat az embereket, és amelyek közös tulajdonságok a vezető és példaképe között. S ha ehhez még hozzáteszik a szupererőt, ami mindenkiben benne lakik, és a folyamat elején tudatosul is ez, akkor együtt már nagyon szép kép alakulhat ki mindenkiben önmagáról, és a benne rejlő belső vezetőről.

A Co-Active coaching modellt is bemutatták, amelynek kulcsa, hogy az egész emberre koncentrál. Ebben a modellben a coaching tudatosan felépített szövetség a két fél között. Döntő szerepe van a kíváncsiságnak, a folyamatos érdeklődésnek, de az intuíciónak is, fontos, hogy a kérdések ne legyenek ítélkezők, igazi, aktív figyelemmel forduljon a coach az ügyfele felé, kövesse, mozdítsa elő fejlődését, és közben tartsa távol saját előítéleteit. A jó kérdések nyitottak és rövidek, gondolkodásra késztetők. A jó coach úgy foglalkozik ügyfelével, hogy tudja: minden válasz megvan benne, a coachnak csak segítenie kell felszínre hozni azokat.

Peredi Ágnes