Akár egy évvel csökkenteni is lehetne a magyar nyugdíjkorhatárt

Nyugdíjban töltött évek: európai átlag és magyar valóság

Az Európai Unióban a 65 éves korban várható további élettartam a férfiaknál átlagosan 19 év, a nőknél 21 év. Magyarországon ezzel szemben jóval kedvezőtlenebb a helyzet: a férfiak 65 éves koruk után átlagosan csak 14,6 évig élnek, a nők pedig 18,6 évig. Ez azt jelenti, hogy egy magyar férfi átlagosan 14,6 évet, egy magyar nő 18,6 évet tölt nyugdíjban – hacsak nem a Nők40 kedvezménnyel vonul nyugdíjba, mert akkor a nyugdíjas évek száma három-öt évvel hosszabb is lehet.

A statisztika másik árnyoldala, hogy Magyarországon a férfiak mindössze 74%-a, a nők 88%-a éri meg a 65 éves kort. Ez az arány szintén elmarad az uniós átlagtól.

Az egészségben eltöltött nyugdíjas évek tragikusan alacsonyak

A mennyiségnél is súlyosabb probléma a minőség. Míg több uniós országban a 65 éves korban várható egészséges élettartam a nyugdíjas évek jelentős részét lefedi, Magyarországon mindössze kevesebb mint 5 év az az időszak, amelyet a férfiak és nők egyaránt egészségben töltenek el. Ezzel hazánk az unió legvégén kullog.

Nem mindenhol emelés a válasz

Az Európai Unióban a legtöbb országban a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését tervezik. Spanyolországban 2027-től, Belgiumban 2030-tól, Németországban 2031-től 67 év lesz a korhatár, Dániában 2035-től már 69 év, Olaszországban 2050-től pedig 69 év 9 hónap. Hollandiában 2025-től a korhatár teljes mértékben a várható élettartam alakulásához kötődik: a várható élettartam 12 hónapos emelkedése 8 hónapos korhatáremelkedést von maga után.

Ugyanakkor nem minden tagállam választja a „csak felfelé” logikát. Finnországban például rugalmas szabályozást alkalmaznak: ha a 65 éves korban várható további átlagos élettartam csökken, akkor a nyugdíjkorhatár is alacsonyabb lesz az adott évjáratra.

Magyarország: gyorsabb volt a korhatár emelése, mint a várható élettartam növekedése

Hazánkban 2010 óta 62 évről 65 évre nőtt a nyugdíjkorhatár. Ez három év emelést jelent minden, 1956. december 31. után született évjárat számára. Jelenleg ezzel a 65 évvel magasabb a korhatár, mint 11 másik uniós tagállamban.

Dr. Farkas András hangsúlyozza:

Magyarországon az elmúlt évtizedben a korhatár gyorsabban emelkedett, mint a korhatár betöltésekor várható további élettartam. Ez alapján belátható időn belül nincs szükség újabb emelésre – sőt, a számok alapján akár egy évvel csökkenteni is lehetne a nyugdíjkorhatárt.

A jövő kérdése: hosszabb nyugdíjévek a fiatal generációknak

Bár jelenleg a magyar adatok nem indokolják a további korhatáremelést, hosszabb távon valószínű, hogy az Y, Z és alfa generációk már negyedszázadnál is hosszabb ideig lesznek nyugdíjasok. A kérdés inkább az, hogy ezek az évek mennyiben lesznek egészségben eltöltöttek, illetve hogy a rendszer mennyire lesz finanszírozható.

Az elmúlt évek tapasztalatai – a pandémia, a vakcinaellenesség következményei, a háborús és geopolitikai feszültségek – mind azt mutatják, hogy a nyugdíjkorhatár alakulását érdemes rugalmas szabályozással kezelni, ahogy azt a finneknél láthatjuk. A változások ugyanis nemcsak hosszabb, hanem rövidebb várható élettartamot is eredményezhetnek.

Dr.Farkas András
www.nyugdijguru.hu

kép: freepik