Amit a béren kívüli juttatásokról tudni érdemes (I.)

Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról alapján (XIII. Fejezet, 69. § 1-es pont) természetbeni juttatásnak minősül a kereskedelmi utalvány, jegy, bón, kupon és más hasonló tanúsítvány stb., továbbá e törvény külön rendelkezése hiányában akkor minősül természetbeni juttatásnak, ha azon feltüntették, hogy mely termékre vagy szolgáltatásra, vagy milyen termék- vagy szolgáltatáskörben váltható be.

Követelmény továbbá, hogy a juttatás körülményei megfeleljenek a törvény természetbeni juttatásokra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltaknak. Nem minősül ilyen juttatásnak tehát a bármire beváltható utalvány vagy vásárlói kártya.

A munkáltató a munkavállalónak az SZJA törvényben meghatározott béren kívüli juttatások együttes értékéből a 2007-es évben legfeljebb évi 400.000 forintot adhat adómentesen. Amennyiben a munkavállaló nem egész évben áll munkaviszonyban az adott munkáltatónál, akkor az összeghatárt időarányosan kell megállapítani.

Az összeghatár számításánál az alábbi juttatásokat kell figyelembe venni:
1. önkéntes kölcsönös egészségpénztárba és/vagy az önkéntes kölcsönös önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás adómentes része (az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetett támogatásra nem érvényes a korlát)
2. az iskolai rendszerű képzés címén átvállalt költség adómentes része
3. az adómentes iskolakezdési támogatás
4. az adómentes üdülési csekk értéke vagy az adómentes üdülési szolgáltatás szokásos piaci értéke
5. Internet-használati hozzájárulás
6. a művelődési intézményi szolgáltatások (pl. színházjegy) szokásos piaci értéke
7. a helyi utazási bérletre fordított támogatás.

Az összeghatárt meghaladóan juttatott béren kívüli juttatás adója 2007. január 1-jétől 54 százalékra nőtt, a munkaadói járulék 3 százalék, az SZJA-val növelt rész után 1,54*29 százalék TB járulék fizetendő. Az adót a munkáltatónak ezentúl nem az adóév utolsó napjára kell megállapítania, bevallania és megfizetnie, hanem minden alkalommal, amikor az évi 400 ezer forintos adómentes keretet meghaladja - a munkaviszony év közben történő megszűnésekor, az arányosított értékhatár túllépése esetén a munkaviszony megszűnés napjára -, vagyis az adóév első napjától dolgozónként kell figyelnie az értékhatárt.

A munkáltató által a munkavállalóknak adott egyéb juttatások másik csoportja a pénzbeli juttatás, melyet lehet költségtérítés formában adni, vissza nem térítendő hitelként, esetleg ingyenesen adott szolgáltatásként.

A természetbeni és a pénzbeli juttatások, együttesen béren kívüli juttatások közös tulajdonsága, hogy az adómentesség határáig:
- a munkáltatóknál költségként leírhatók, valamint adómentes juttatások,
- a munkavállaló szempontjából nem számítanak jövedelemnek, vagyis nincsen adókötelezettség ezen juttatások után

Az adómentes határ felett jelentkező különbség, hogy míg a munkavállalók szemszögéből a természetbeni juttatásokat érintően nincsen adófizetési kötelezettség, továbbá nem kell az adóbevallásban sem feltüntetni, addig a pénzbeli juttatások a munkaviszonyból származó jövedelemnek megfelelően adóznak.
Ez azt jelenti, hogy a munkavállalónak adott egységnyi nettó juttatás az adómentes határ felett a természetbeni juttatás esetén 2,0166-os szorzóval jelenik meg a munkáltató költségei között, addig a pénzbeli juttatás 2,18-szor jelent nagyobb költséget mint a tényleges nettó juttatás.

A természetbeni juttatásra jogosultak köre
A természetbeni juttatás szűk értelemben a munkáltató és a munkavállaló közötti relációban jön létre, de természetbeni juttatásról van szó akkor is, amikor egy cég az üzleti partnereinek vagy a munkavállalók családtagjainak ad természetbeni juttatásnak minősülő tárgyat, illetve szolgáltatást. Tágan értelmezve nem szükségeses az sem, hogy a juttatást kapó szervezet vagy magánszemély belföldi illetőségű legyen.

A természetbeni juttatások átruházásának kétféle módja van.

• Minden munkavállalónak ugyanolyan feltételek mellett, ugyanazt a szolgáltatást és/vagy béren kívüli javadalmazást nyújtjuk.
  
• A munkavállalók különböző csoportjai számára eltérő juttatási csomagokat alakítunk ki. Ebben az esetben a jogosultak körét, egy teljesítménytől nem függő ismérv alapján alakítjuk ki, ilyen lehet például a pozíció vagy szervezeti egység, majd írásos formában minden munkavállaló számára közzé tesszük. Kiemelendő, hogy a természetbeni juttatásokat csoportos megbontás esetén belső szabályzatba kell foglalni.
  

Természetbeni juttatások adókötelezettsége
A természetbeni juttatások az adómentes határ alatt adó és járulékmentesek, az adó és járulékmentes határ felett 54 százalék SZJA-t, 3 százalék munkaadói járulékot és SZJA-val növelt TB járulékot kell a juttató félnek megfizetnie.

Azon juttatások, amelyek a 400.000 forintos BKJ keretbe tartoznak:

1. Üdülési csekk
A Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló utalvány, melynek adómentes határa: 65.500 forint/fő. Az adómentes határ személyenként értendő, hozzátartozó is kaphatja, de a juttatók számával nem többszörözhető, vagyis ugyanazon személy egyszerre több munkáltatótól nem kaphatja adómentesen 65.500 forint felett akkor sem, ha egyszer munkavállalóként, másszor hozzátartozóként volt jogosult a csekkre.

2. Helyi utazási bérlet
A munkáltató telephelye szerinti helyi, felnőtt utazási bérlet lehet.

3. Kultúra utalvány
Az SZJA tv. 1. számú mellékletének 8.6-os pontja alapján az állami és önkormányzati fenntartású, előadó művészeti (pl. színházak, Magyar Állami Operaház) és közművelődési intézmények és közkönyvtárak szolgáltatása minősül adómentes juttatásnak. Az adómentesség határa személyenként 3-szor 6.550 forint, mely hozzátartozónként többszörözhető.

4. Beiskolázási utalvány
Az SZJA tv. 1. számú mellékletének 8-as pontja által meghatározott tanulók, gyermekek számára adómentesen évi legfeljebb 20.000 forintig juttathatja a munkáltató. Az értékhatár felett adott támogatás a szülő, illetve a házastárs munkaviszonyból származó jövedelmének minősül és annak megfelelően adó -és járulék köteles.

5. Internet utalvány
Az SZJA tv. 1. számú mellékletének 7-es pontja értelmében számítógép ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére és internethasználatra lehet fordítani. Ezen béren kívüli juttatás értékhatár nélkül adó -és járulék mentes.

6. Egészségpénztári utalvány és munkáltatói hozzájárulás önsegélyező pénztárba
A juttatás adómentes határa: 13.100.- forint/ hó, munkáltatói hozzájárulásként adva. Amennyiben a munkáltató adományként nyújtja, úgy pénzbeli juttatásnak minősül, nem adó -és járulékmentes, hanem bérként adózik és feltétele, hogy az adományozó nyereséges vállalkozás legyen.

7. Ruhapénz köztisztviselőknek
Bírósági és ügyészségi alkalmazottaknak kötelezően adandó béren kívüli juttatás. Adómentesen legfeljebb az érvényes illetménylap kétszerese adható, mely alap jelenleg 36.800 forint.
Amennyiben a munkáltató nem köztisztviselőknek nyújtja ezt a természetbeni juttatást, úgy a 400.000.- forintos adómentesen adható béren kívüli juttatásoknak nem része, számla ellenében történő elszámoláskor költségként leírható, ha számla nélkül adja a munkáltató, úgy munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.

Néhány béren kívüli juttatás, mely nem tartozik bele a 400.000 forintos limitált BKJ keretbe:
Természetbeni juttatások:
1; Hideg és meleg étkezési utalvány
2; Ajándékutalvány
3; Sportutalvány, vagy számla alapján sporttevékenység elszámolása
4; Munkába járás költsége
5; Munkaruha juttatása
6; Saját termék juttatása

Pénzbeli juttatások
1. Munkába járás költsége saját gépjárművön
2. Kockázati élet-, baleset, -rokkantsági és -balesetbiztosítás
3. Befektetési élet-, baleset, -rokkantsági és -balesetbiztosítás
4. Albérleti díj hozzájárulása
5. Tanulmányi ösztöndíj
6. Szociális segély
7. Munkabér előleg
8. Munkáltatói lakáskölcsön
9. Önkéntes nyugdíjpénztár


Mohácsi Györgyi