Az öngondoskodás lehetőségei - így működnek az önkéntes pénztárak

Egyre elérhetetlenebbnek tűnik a tisztes megélhetést nyújtó állami nyugdíj, ezzel párhuzamosan pedig felértékelődik az öngondoskodás szerepe. Az önkéntes pénztárakkal és a pénztári működés adózási támogatásával a nemzetgazdasági cél éppen az egyéni öngondoskodás növelése, a munkáltatók támogatásával kiegészítve a megtakarítási forrásokat. A pénztáraktól azonban sokan idegenkednek, mert nehezen látják át működésüket.

Az önkéntes pénztárak a rendszerváltozás igen korai és maradandónak bizonyult intézményei: húsz éve, 1993 óta tevékenykedhetnek. Az önkéntes nyugdíjpénztári, illetve egészségpénztári tagok száma mostanra meghaladta az 1-1 millió főt. A pénztárak eltérően működnek, mint a bankok, és miután nem nyereségszerzési céllal gazdálkodnak, a társasági gazdálkodástól is eltérőek a szabályaik.

A pénztárak a tagok részére megtakarításokat, pénzösszegeket gyűjtenek, felelősen kezelik azokat, befektetik, az elért hozammal adómentesen növelik a tagok pénzkereteit, majd az egyes pénztári formák sajátosságainak megfelelően a pénzkereteket "szolgáltatásként" a tagok rendelkezésére bocsájtják, vagy a tagok költéseit pénzügyileg lebonyolítják. A magánszemély konkrét célja egy adott pénztári tagsággal, hogy a családja kiadásait részben ebből finanszírozza, vagy megtakarításokat gyűjtsön. Az egyéni befizetésével az adó visszaigénylése révén többet költhet a pénzügyi ráfordításánál. A munkáltató ezen felül nagyobb összegű nettó juttatást tud adni a pénztárba a munkavállaló részére azonos vállalati költségből, mintha bér formájában kapta volna meg.

Az egyes pénztári formák működésének alapcéljai:

Az önkéntes nyugdíjpénztár hosszú távra gyűjti a tag részére a megtakarításokat. Cél a tag nyugdíjának kiegészítése egy összegű kifizetéssel, vagy részletekben járadék formájában. A kifizetések az alapcéllal összhangban lehetnek adómentesek, vagy adókötelesek. A nyugdíjkorhatár betöltése, a nyugdíjba vonulás után, illetve az öröklés teljes adómentességet élvez.

Az egészségpénztár a tag és a családja részére akár a befizetést követően azonnal elkölthető megtakarítást jelent. A pénzek felhasználhatók széles körben egészségügyi célokra, akár orvosi szolgáltatásokra, akár például gyógyszer, gyógyászati segédeszközökre.

Az önsegélyező pénztár a tag és családja részére elsősorban szociális jellegű és egészségügyi kiadásokat finanszírozhat, egyes szolgáltatásoknál a befizetést követően azonnal, másoknál 180 napos várakozás után.

A nyugdíjpénztár működési vázlata:

Az egészségpénztár (valamint az önsegélyező) pénztár sémája:

Önkéntes pénztárba történő belépéssel a pénztártagok felkészülhetnek az előre várt vagy nem várt eseményekre, legyen szó akár a nyugdíjba vonulásról, egy nagyobb műtétről, fogászati beavatkozásról, vagy iskolakezdésről, gyermekszületésről. Az önkéntes pénztárak segítségével az esemény bekövetkeztekor lesz mihez nyúlni.

Működés

A pénztárakba a magánszemély önként léphet be, munkáltatója nem kötelezheti a belépésre, nem határozhatja meg a pénztárat, a tag helyett sem léphet be pénztárba. Az önkéntes pénztárak tulajdonosai maguk a pénztártagok. Egyidejűleg "ügyfelei" is a pénztáruknak, akiknek egyéni számlát tartanak nyilván a pénztárak, melyen minden pénzmozgást nyilvántartanak.

Pénztártag lehet az a 16. életévét betöltött személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el és tagdíjfizetést vállal. A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a pénztár általi elfogadásával kezdődik. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell a pénztárnak záradékolni.

A pénztártagok (egyéni) és munkáltatóik (munkáltatói hozzájárulás, adomány) befizetései növelik az egyéni számlájuk összegét. A pénzösszegek jogszabály szerint szigorú feltételekkel, ellenőrzött módon kötelezően befektetésre kerülnek: ez az egyik előnye a pénztári formának, mert a vagyongazdálkodással nem kell egyénileg foglakozni. A kollektív befektetések adómentes hozamot termelnek a tagoknak. A pénztárak működtetésében, a döntések meghozatalában a tagoknak meghatározó szerepük van, a pénztárak legfőbb döntéshozó testülete a tagok összességéből álló közgyűlés.

A pénztártagok haláluk esetére haláleseti kedvezményezettet jelölhetnek, ennek hiányában a törvényes öröklés rendje szerinti örökös tekinthető kedvezményezettnek. A pénztári vagyon öröklése adó és illetékmentes.

Az önkéntes pénztárak működését az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (Öpt.) szabályozza, továbbá az egyes pénztári formákra érvényes kormányrendeletek. A jogszabályok alapján készítik el a pénztárak az alapszabályukat és a szolgáltatási szabályzatukat, a részletesebb pénztári működés szabályozására.

Gazdálkodás

Az önkéntes pénztárak non-profit szervezetek. Nyereségszerző, a pénztári tevékenységet nem szolgáló gazdálkodást nem folytathatnak, a pénztári tevékenységhez kapcsolódó gazdálkodás a PSZÁF engedélyével (kiegészítő vállalkozási tevékenység) történhet.

Amennyiben a működési bevételük a kiadásaiknál magasabbak, azt tartalékként a következő évre viszik át, a többlet bevételt semmilyen jogcímen nem lehet a tagságot szolgáló céloktól elvonni, így osztalékként sem lehet kifizetni. A gazdálkodást, a pénzforgalmat, de a tagok által történő pénzfelhasználást is jogszabályok részletesen előírják, szigorúan ellenőrzik.

A befizetések nem teljes összege használható fel a tag által. A pénztárak sajátságos működése, hogy a befizetett tagdíjakból képezhetnek az alapszabályban előírt normatív módon fedezetet a működésükre és általános pénzügyi (kötelező) likviditási tartalékot. A befizetések döntő része, jellemzően 90 százalékot meghaladó összegek, a tag egyéni számlájára kerülnek, és a tag használhatja fel. A minden tagra és minden befizetésre vonatkozó felosztási szabályoktól eltérni nem lehet. Jogszabály határozza meg a pénztáraknál azt is, hogy a befizetéseknél alkalmazott működési és likviditási levonások mellett milyen konkrét esetekben és milyen mértékű egyéb költség számolható fel a tagoknak.

Az egyéni számlák befektetése révén elért hozam nem vonható el a tagoktól, azokat nem használhatják fel a pénztárak a működésükre.

MKB Pénztárak:
MKB Nyugdíjpénztár www.mkbnyp.hu, MKB Egészségpénztár www.mkbep.hu, MKB Önsegélyező Pénztár www.mkbosp.hu,

Az öngondoskodás lehetőségei - így működnek az önkéntes pénztárak

Ennyivel nőtt átlagosan idén az egy dolgozóra jutó cafeteria keret

Kapcsolódó tartalmaink 1 2 3 Bezár

MNB: jelentősen nőtt a nyugdíjpénztárak vagyona

A munkáltatók többet fizettek be önkéntes nyugdíjpénztárakba 2018-ban

A munkáltatók többet fizettek be önkéntes nyugdíjpénztárakba 2018-ban

Béren kívüli juttatások szakértő

Heti ajánló

HR állások

Állások

Rendezvények

Partnereink hírei

HR Blog oldalak

Diagnózis kódok

Video

Könyvajánló

Kulturális ajánló