Az orvosok nem kérnek a plusz munkából

Egyetértve a LIGA Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége közleményében foglaltakkal, azt megerősítjük jelen tiltakozásunkkal - írják közleményükben.

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény európai színvonalú, egy demokratikus állam jogrendjébe szervesen beleillő, a munkavállalói - szakszervezeti jogokat széles körben tartalmazó törvény volt, amelyeket már az előző kormányok is folyamatosan "lerontottak". A demokratikus vívmányok teljes lerombolásra a 2012. évi I. törvény, mint új Munka Törvénykönyvének az elfogadásával került sor azzal, hogy elsősorban és legfőképpen a munkáltatói oldal szempontjait vette figyelembe a törvényalkotó, a munkavállalói - szakszervezeti jogosítványokat teljesen "kiüresítették". 2012-óta folyamatosan születtek a munkavállalókra nézve hátrányos Mt. törvénymódosítások, amelyek hatására jelentős keresetveszteséget és foglalkoztatási bizonytalanságot "könyvelhettek" el a munkavállalók és a képviseletük ellátására szerveződött szakszervezetek jogosítványainak megtépázásával, csaknem ellehetetlenítették, de mindenképpen szűk keretek közé szorították a valódi érdekvédelmet, érdekképviseletet.

Ebbe a sorba illeszkedik be a Kósa-Szatmáry törvényjavaslat, mintegy megkoronázza a munkavállaló ellenes Mt. szabályokat.
A munkavállalókra nézve óriási hátrányt jelentene, ha a hivatkozott törvényjavaslat elfogadásra kerülne. Mélyen igazságtalan, hogy az EU legrosszabbul fizetett magyarországi munkavállalói vállára további terheket rakjanak, mind munkaidő terhelésben, mind a többletmunka díjazásának elmaradásával, illetőleg 3 éves munkaidőkeretben történő elszámolási lehetőségével. A magyar munkavállalók, mint európai polgárok, megérdemlik, hogy az EU átlagbérét kapják azonos munkakörökben, mint az EU országokban, és az öt napos munkahetet ne növeljék gyakorlatilag heti 6 napra a "kommunista szombatok" mintájára, gyakorlatilag ingyen munkát végeztetve velük. 2018-ban Magyarországon, a "családok évében."

Facebook