Az Y és a Z a munka világában

A Z-generáció már beleszületett az információs technológia világába, melyet igaz, hogy a szüleik megtanultak használni, de ezeket az eszközöket ők már sokkal gyorsabban, készségszinten használják. Ők még iskolapadban ülnek, de már a diákmunka vagy az önkéntes közösségi szolgálat teljesítése esetén találkoznak a munkaadókkal, tehát már fel kell rájuk is készülnünk a munkavállalást illetően.

Az egyik legfontosabb különbség a generációk között a gyorsaságban keresendő. A két legfiatalabb generáció ezen kívül multitasking felhasználó is, ez azt jelenti, hogy egyszerre több emberrel kommunikál, miközben e-mailezik, játszik a neten és még zenét is hallgat. Ők ezt valóban megtanulták alkalmazni, ezeket készségszinten tudják művelni, vagyis szinte észre sem veszik, hogy mennyi mindent csinálnak egyszerre.

Az Y-ok gyorsabban reagálnak a helyzetekre, nyelveket beszélnek, a rugalmasságot szeretik, tájékozottak és nagyon okosak. Ha nem is tud mindenre választ adni, tudja, hogy hol keresse.

Megfigyeltük egyébként, hogy a Z-generációs fiatalok munkavállalás esetén nem szeretnek egyedül dolgozni, jelentkezéskor biztos, hogy megkérdezik, vihetik-e a barátjukat vagy barátnőjüket is. Egyedül bizonytalannak érzik magukat az offline világban. Például ha önkéntes közösségi szolgálatra, ha szervezzük őket, szinte pillanat alatt összeszednek egy csapatot maguk köré. Azt, hogy hogyan viselkedik majd a Z-generáció a munkahelyeken, csak prognosztizálni lehet. A Z-generációt a gyors váltások jellemzik. A Z-generációnak a munkahelyek cserélgetése természetes lesz. Praktikusak, az egyén szabadságát és a barátságos környezetet nagyra értékelik. Ők az elképzeléseiket egymással összefogva fogják megvalósítani, nem egyénileg, a közösség megtartása lesz számukra a legfontosabb. Kiemelt szerepet fog náluk kapni a környezettudatos munkahely.

Az egyik legnagyobb nehézség, melyre fel kell készülniük a cégvezetőknek, HR-eseknek, az egymás megtalálása. A cégeknek jól kell látszódni a piacon, a fiataloknak pedig pontosan meg kell tudni fogalmazniuk, hogy mit is szeretnének, mi a céljuk. A cégek számára kiemelten fontos lesz a fiatalok integrálása, majd a következő lépésként a megtartása. Ennek érdekében ki kell dolgozniuk olyan programokat, melyekkel ki tudják tolni a vállalatnál eltöltött évek számát.

Az egyik legnagyobb probléma ezzel a korosztállyal viszont a stressz. Egy 2013-as magyar kutatás kimutatta, hogy a leginkább stresszes korosztály az Y-generáció, 65 százaléka érzi magát különösen stresszesnek. Ennek az az oka, hogy a már többször hallott kapunyitási pánikban szenvednek, hiszen egyre nehezebb bekerülni az általuk megcélzott pozíciókba, a munkaadók magas elvárásokat támasztanak feléjük, melynek ők meg is akarnak felelni. Azonban számukra fontos a magánéletük is. A munka-magánélet mérlegén egyensúlyoznak. Aktív közösségi és társasági életet élnek online és offline is, emiatt nagyon keveset alszanak, sokszor fáradtak, nem ritkán elkésnek a munkakezdéskor. A fogyasztói társadalom gyermekeként nagyon fontosak számukra a márkák, brandek. Ha valami már nem elég trendi számukra, legyen az egy tárgy, egy kapcsolat vagy éppen egy munkahely, akkor bizony lecserélik.

Mit tehetnek a vezetők? Milyen eszközeik vannak az új generáció hatékony munkavégzésének kihasználására?

Ahol nagyobb problémát okoz a generációs különbözőség, ott érdemes kikérni egy coach véleményét, valamint olyan belső tréningeket kell kidolgozni, ahol a mentor személyét kiválaszthatják a munkavállalók, akik akár egyénileg, akár kiscsoportban vezetik a mentoring programokat. A kiscsoportos szakmai workshop-ok is sokat tudnak segíteni a hatékonyság növelése érdekében.

A cégvezetők számára az egyik leghatékonyabb eszköz a motivációra a tehetségmenedzsment, talent programok működtetése.

Mik azok a szempontok, melyek az Y-ok számára fontosak egy munkahelyválasztás esetén?

Felmérésünk szerint első helyen a fizetés szerepel. Ezen kívül nagyon fontos számukra a csapat, a karrier, a munkahely jó megközelíthetősége, a barátságos munkahelyi környezet, fontos a rugalmasság, a csapatmunka, kiemelték a gyakori visszajelzéseket, a pörgős feladatokat, más pozíciók kipróbálását, és természetesen a brandet, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Kiválasztás és motiváció – miben más, mint eddig?

Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni lehessen, szükséges tudni a cég a saját generációs hálózatát, vagy korfáját. Ennek ismeretében kell a toborzás-kiválasztás rendszert felállítani, megtartva a generációs egyensúlyt. A generációkat figyelembe véve kellene kialakítani azt a személyre szabott ösztönző rendszert, amely figyelembe veszi az eltérő igényeket. A legnagyobb baj az, hogy a legifjabb generáció nincs felkészítve a munka világára. Szükséges lenne már az oktatási rendszerben felkészíteni a gyerekeket, hogy mi vár rájuk a munka világában.

Ezen kívül fejleszteni kellene az önismeretet, az önbizalmat, az asszertivitást (vagyis a belső hatékonyságot), valamint meg kell tanítani, hogy kell kezelni a stresszt és a konfliktusokat. Nagy felelősségünk, hogy tudatosságra tanítsuk a gyerekeket a munkavállalás terén is.

Király Csilla
Koordinációs vezető
EU-Jobs Kft.