Csökken a ki nem fizetett számlák összege a magyar gazdaságban
A Magyarországon működő közép és nagyvállalatok között a halasztott fizetést adó cégek 89%-ának volt nem fizető ügyfele az elmúlt évben - derült ki a 3. Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferencián. Az „Illúzió és valóság az üzleti életben” alcímű rendezvényen a hazai élet közel 150 meghatározó vállalatának kockázatkezeléssel foglalkozó vezetői vettek részt. Bár a cégek fizetési hajlandósága hazánkban javult az elmúlt években, az Európai Uniós átlagot jelentősen meghaladó utólagos fizetésű számlaarány stratégiai fontosságúvá tette a kockázatkezelés területét.
A magyar gazdaságban európai viszonylatban tradicionálisan magas az utólagos fizetésű számlák aránya. A halasztott fizetés feltételei gyakran az árral összemérhető versenytényezőként jelennek meg, míg a számlát befogadók a vállalati likviditás finanszírozásának egyik alapelemeként tekintenek a hosszabb fizetési határidőkre. A kintlévőségekkel kapcsolatban felmerülő kockázatok kezelése épp ezért kiemelten fontos, ugyanis minden egyes kifizetetlen számla közvetlen veszteséget okoz a cégeknek.
Az Atradius és az Opten - Magyarország piacvezető hitelbiztosítója és céginformációs cége - idén harmadik alkalommal rendezte meg az Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferenciát. A közel 150 fős rendezvényen a Balatoni András - Magyar Nemzeti Bank elemzője - a makro folyamatok várható alakulásán keresztül hívta fel a figyelmet a kockázatokra, míg a kerekasztalokban az esettanulmányok kaptak jelentős szerepet. A jól felépített folyamatok bemutatása mellett az elmúlt év legnagyobb bukásai is külön tematikaként épültek be a programba. A résztvevők között végzett felmérés alapján, kiderült, hogy a cégek több mint 55 %-a vegyesen használ céginformációt, hitelbiztosítást és behajtási szolgáltatást. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója előadásában elmondta, hogy a vállalati kultúra Magyarországon is a biztonság igényének irányába tolódik és ez az elmúlt években egyre jobban megjelenik középvállalati szinten is. Hozzátette: „Az, hogy a cégek már kombinált rendszereket használnak a kreditmenedzsment folyamataikban, jól mutatja, hogy ismerik és látják a különböző területek előnyeit és jól kombinálják azokat.”
Az is kiderült, hogy a cégek közel egynegyede önálló döntési folyamatot épített ki egy új ügyfél utólagos fizetési feltételeinek megállapításához, míg mintegy 44%-uk külső szolgáltató bevonásával oldja meg ezt a feladatot. 14%-uk kér be biztosítékot, míg akadnak olyanok is, akik az új ügyfeleket kizárólag előre fizetéssel szolgálják ki. Mivel a jelenlevők közel 80%-a gondolta úgy, hogy van mit fejlesztenie a jelenlegi rendszerén, így az előadásokban az elmúlt egy év statisztikai adatai mellett a jogszabályi változások és azok hatásai is nagy hangsúlyt kaptak. Az új kihívásokra adható válaszok - melyek a belső folyamatok módosítását igénylik, illetve a területen rendelkezésre álló külső szolgáltatások együttesen változtatják évről évre a kockázatkezelési folyamatokat. Az egyéni vállalkozók pénzügyi adatainak közzététele, a cégek import és export kapcsolatainak vizsgálata, az ágazati viszonyszámok, valamint a generációváltás - mint kockázati tényező - megjelenése mindenképp finomhangolást igényel kockázatkezelési területen. A kockázatkezelés kiemelt területe a csalásmegelőzés, mely sok esetben a személyes összefonódásokon és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tapasztalatokon alapul. Az előre nem látható káresemények területén a hitelbiztosítás kínálja azt a biztonságot, ami az üzleti stabilitás egyik alapjaként szolgál. A mintegy 200 országra kiterjedő hitelbiztosítói rendszer az exportértékesítésben rejlő kockázatokat is jól kezeli.
Az Atradius és az Opten - Magyarország piacvezető hitelbiztosítója és céginformációs cége - idén harmadik alkalommal rendezte meg az Országos Kereskedelmi Hitelkockázati Konferenciát. A közel 150 fős rendezvényen a Balatoni András - Magyar Nemzeti Bank elemzője - a makro folyamatok várható alakulásán keresztül hívta fel a figyelmet a kockázatokra, míg a kerekasztalokban az esettanulmányok kaptak jelentős szerepet. A jól felépített folyamatok bemutatása mellett az elmúlt év legnagyobb bukásai is külön tematikaként épültek be a programba. A résztvevők között végzett felmérés alapján, kiderült, hogy a cégek több mint 55 %-a vegyesen használ céginformációt, hitelbiztosítást és behajtási szolgáltatást. Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója előadásában elmondta, hogy a vállalati kultúra Magyarországon is a biztonság igényének irányába tolódik és ez az elmúlt években egyre jobban megjelenik középvállalati szinten is. Hozzátette: „Az, hogy a cégek már kombinált rendszereket használnak a kreditmenedzsment folyamataikban, jól mutatja, hogy ismerik és látják a különböző területek előnyeit és jól kombinálják azokat.”
Az is kiderült, hogy a cégek közel egynegyede önálló döntési folyamatot épített ki egy új ügyfél utólagos fizetési feltételeinek megállapításához, míg mintegy 44%-uk külső szolgáltató bevonásával oldja meg ezt a feladatot. 14%-uk kér be biztosítékot, míg akadnak olyanok is, akik az új ügyfeleket kizárólag előre fizetéssel szolgálják ki. Mivel a jelenlevők közel 80%-a gondolta úgy, hogy van mit fejlesztenie a jelenlegi rendszerén, így az előadásokban az elmúlt egy év statisztikai adatai mellett a jogszabályi változások és azok hatásai is nagy hangsúlyt kaptak. Az új kihívásokra adható válaszok - melyek a belső folyamatok módosítását igénylik, illetve a területen rendelkezésre álló külső szolgáltatások együttesen változtatják évről évre a kockázatkezelési folyamatokat. Az egyéni vállalkozók pénzügyi adatainak közzététele, a cégek import és export kapcsolatainak vizsgálata, az ágazati viszonyszámok, valamint a generációváltás - mint kockázati tényező - megjelenése mindenképp finomhangolást igényel kockázatkezelési területen. A kockázatkezelés kiemelt területe a csalásmegelőzés, mely sok esetben a személyes összefonódásokon és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tapasztalatokon alapul. Az előre nem látható káresemények területén a hitelbiztosítás kínálja azt a biztonságot, ami az üzleti stabilitás egyik alapjaként szolgál. A mintegy 200 országra kiterjedő hitelbiztosítói rendszer az exportértékesítésben rejlő kockázatokat is jól kezeli.
Egy-egy kérdést alapul véve vezet el a megoldásig
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról