"Digitális jogosítvány" nélkül nagyot fog ütni a "digitális üvegplafon"

A mesterséges intelligencia kapcsán sok szó esik arról, hogy milyen hatásai lesznek a munkaerőpiacra. Míg legtöbbször a munkahelyek elvesztését emelik ki, addig aktuálisabb kihívást jelent az, hogy a munkavállalók megfelelően képzettek legyenek a digitális technológiák használatára. Az IMF idei tanulmánya alapján ugyanis a fejlett gazdaságok és a magasan képzett munkavállalók számára is komoly előnyt jelent majd a produktivitás és a jövedelmi szint növekedésében. A digitális műveltség – ami magába foglalja például a gépelést, az online kommunikációt, az adatbázisok kezelését, a kép- és dokumentumszerkesztők használatát, az online kutatásokat, az alapszintű programozói ismereteket és természetesen a mesterséges intelligencia alkalmazását is – nemcsak a cégek, de a munkavállalók számára is komoly értékkel bír.   

„Egy cég annyira fejlett digitálisan, amennyire a dolgozói értik és alkalmazni tudják ezeket a megoldásokat. Ha tehát a vállalatok a piaci környezet és a fogyasztói igények változásaira könnyen, gyorsan, dinamikusan akarnak reagálni, érdemes a kollégák IT képzéséről is gondoskodni, legalább évente. Esetünkben munkatársaink éves szinten átlagosan 9 napot töltenek képzéssel, aminek egy része a modern technológiákhoz kapcsolódó tudás megszerzésére irányul. Fontos számunkra, hogy lehetőséget biztosítsunk kollégáinknak arra, hogy piacképes,modern IT tudással rendelkezzenek, ami hosszú távú biztonságot nyújt számukra a munkaerőpiacon, és biztosítja, hogy ne ütközzenek digitális üvegplafonba” – mondta el Medvey Leila, a K&H HR igazgatója. „Ráadásul a munkaerő bevonzása is egyszerűbb egy innovatív vállalatnál, különösen a fiatal korosztály esetében, akik kifejezetten az innovatív, modern környezetet keresik, amikor céget választanak” – tette hozzá.

„A „digitális jogosítvány” ma már elengedhetetlen része a mindennapjainknak. Vagyis hogy a munkatársak informatikai tudásának fejlesztése mellett a napi munkavégzésbe is beépüljenek, alkalmazzuk a modern technológiákat. A lakossági ügyfélpontokban dolgozó kollégák például aktívan használják a mobil applikációt és a táblagépet. Emellett rendszeresen kipróbáljuk az új eszközöket, így jelenleg is több új hatékonyságjavító, AI által is vezérelt eszközt tesztelünk a napi munkavégzésünk során” – hangsúlyozta a HR vezető.

Ehhez külső és belső, személyesen vagy akár online lebonyolított képzést is alkalmazhatnak a cégek. Sőt, februártól munkaerő-fejlesztési támogatás is igényelhető hozzá az uniós forrású GINOP 3.2.1-21 projekt keretében, ráadásul a digitális képzések mellett az úgynevezett soft skillek fejlesztésére is kiterjed a támogatás. „A dolgozók képzésében a szakmai ismereteken túl egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan készségfejlesztő programok, amelyek a problémamegoldást, együttműködést, kommunikációt, projektvezetést erősítik. Sőt, e kettő, a szakmai és a készségfejlesztő tréningek ötvözetével egy komplett karrierterv állítható össze, amelyet a banki munkatársak esetében is alkalmazunk” – avat be a részletekbe Medvey Leila.

fotó: freepik