Digitális kompetenciák - mutatjuk, milyen szinten használják az internetet a magyarok
A digitális kompetenciák egyre inkább felértékelődnek a munkaerőpiacon, a munkatermelékenység pedig nagyban függ attól, hogy a foglalkoztatottak komfortosan használják-e az új technológiákat. A magas hozzáadott értékű munkák végzéséhez az esetek nagy többségében valamilyen digitális kompetencia szükséges, tehát a gazdasági felzárkózás egyik kulcsa, hogy a lakosság rendelkezzen ezekkel a képességekkel. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből kiderül, miként teljesít Magyarország.
2010-ben a háztartások 58%-a rendelkezett szélessávú internetkapcsolattal, mely jelentős lemaradás volt az EU-s átlaghoz képest. 2023-ra ez az arány elérte a 93%-ot, mely lényegében megegyezik az uniós szinttel. Bár összességében jól állunk a mutató tekintetében, éles területi különbségek figyelhetők meg:
Észak-Alföldön 10 százalékponttal alacsonyabb az internetkapcsolattal rendelkezők aránya, mint a fővárosban (98%).
A demográfiai különbségek más szempontból is szembetűnőek: az alapfokú végzettséggel rendelkezők 75%-a, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 97%-a használja naponta az internetet. Korosztályi bontásban vizsgálva a 16-24 évesek körében közel 100%-os, míg az 55-74 évesek körében 78%-os az internethasználók aránya.
Nem mindegy azonban, hogy mire használjuk az internetet
A lakosság többsége leginkább kapcsolattartásra és szórakozásra használja azt, online híroldalakat csupán a magyar internetezők 43%-a olvas, podcasteket 18%-a hallgat. Minden negyedik internetező él az online ügyintézés lehetőségével, és csak minden ötödik vesz igénybe online tananyagokat, tanfolyamokat.
Ez utóbbi adat elmarad az uniós átlagtól, melyet részben az alacsonyabb vásárlóerő magyaráz.
Mindemellett az online vásárlások aránya is egy jó indikátora a digitális nyitottságnak. 2020-ban a hazai lakosság 60%-a vásárolt egy éven belül az interneten, majd jött a koronavírus, mellyel párhuzamosan az online világ szerepe felértékelődött.
Így 2023-ra ez a mutató 70%-ra ugrott, elérve az EU-s átlagot.
Hazánkban az infokommunikációs területen végzett hallgatók aránya 2022-ben 6,8% volt, ami meghaladja a 4,5%-os uniós átlagot. Ugyanakkor nálunk az IKT szektorban foglalkoztatottak aránya csak 4,2%, szemben az EU 4,8%-os átlagával.
A digitális kompetenciák fejlesztéséért nemcsak az állam és a lakosság felelős, hanem a vállalatok is
E tekintetben viszonylag jól állunk: míg 2022-ben a 10 vagy annál több fős uniós vállalatok 22%-a nyújtott informatikai képzést munkavállalóinak, addig Magyarországon ez az arány 18% volt, miközben hazánkban az informatikai tudást nem igénylő, egyszerű összeszerelő tevékenység súlya magasabb.
Összességében a hazai lakosság 64%-a rendelkezik legalább alapszintű általános digitális készségekkel, míg az uniós polgároknak a 61%-a. A V4-es országok közt sincs okunk szégyenkezni, hiszen a magyarok digitális kompetenciái meghaladják a lengyelekét és a szlovákokét, egyedül az uniós összevetésben is kiemelkedő csehek előznek meg minket.
Különböző digitális készségszintekkel rendelkezők százalékos aránya a lakosságon belül (2023)
Forrás: KSH (2024)
Különböző „valóságok” a világhálón
Bár népszerű érv, hogy a digitalizáció a tudás demokratizálódását hozta el, szemmel látható, hogy különböző társadalmi csoportok másra használják digitális eszközeiket, különböző „valóságokkal” szembesülnek a világhálón. A digitális kompetenciák tekintetében szembetűnőek a különböző demográfiai csoportok közti különbségek. Ezeknek az eltéréseknek a csökkentéshez elengedhetetlen a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, a periférián élők felkarolása.
Mivel a digitális képességek megléte egyfajta belépési küszöb lesz a jövő munkaerőpiacán, ha nem juttatunk el mindenkit az informatikai tudás minimum szintjére, elkerülhetetlen a további társadalmi polarizáció.
Ugyanakkor mind az Európai Unió, mind a hazai kormányzat felismerte a lakosság digitális kompetenciáinak fejlesztésének fontosságát. Jó iránynak tűnik az új, informatikai tudást fejlesztő szakképzési programok indítása, a digitális kultúra nevű középiskolai tantárgy bevezetése, valamint az ingyenes laptopok biztosítása a diákok számára.
fotó: freepik
- 2024.11.15CSR HUNGARY SUMMIT’24 2024.11.15. Gundel Palota A CSR Hungary konferenciák 2006-tól a CSR Hungary vállalati felelősség és fenntarthatóság döntéshozóinak vezető szakmai rendezvényei. Ahol jó lenni! Ahol jó fejlődni! Elmélet és valóság együtt! ESG, CSRD, CSR, fenntarthatóság... KATTINTSON, REGISZTRÁLJON Részletek Jegyek
- 2024.11.15Így számolhatjuk fel közösen a bérszakadékot! Gyere el és ismerd meg, mit tehetünk közösen a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőség megteremtéséért! Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részletek Jegyek
- 2024.11.192024.11.19–12.12 Díjmentes Vezetői Egynapos programok Díjmentes Vezetői Egynapos programsorozatunkat a nagy érdeklődésre való tekintettel folytatjuk. Képzéseinken szemléletet, azonnal alkalmazható tudást adunk, módszereket és gyakorlatok próbálhatnak ki a résztvevők, mindezt teljesen díjmentesen. A nyílt programokat olyan vezetőknek, munkavállalóknak ajánljuk, akik szeretnék bővíteni tudásukat és látásmódjukat. A képzések különlegessége, hogy bármelyik téma vállalati képzés formájában is megvalósítható, melyre támogatás igényelhető a GINOP PLUSZ-3.2.1-21 pályázati alapból. Pályázati forródrót: +36 20 338 3808 Részletek Jegyek
Amikor egy ápoló megvigasztalja a beteget, miközben ki sem látszik a feladataiból, vagy egy éttermi felszolgáló kedvesség sugároz még akkor is, ha... Teljes cikk
Egy friss felmérés szerint a vezetők számos problémát tapasztaltak a frissen végzett fiatal munkavállalóknál, főleg a hozzáállás tekintetében. Teljes cikk
Mindenkinek van kiemelkedő képességei - az angol szakirodalomban signature strengths-ek – amelyek védjegyévé váltak, amelyek különösen... Teljes cikk
- A korai iskolaelhagyók aránya hazánkban - grafikon 1 hete
- Korábbi nyertesből zsűritag: 2024-ben is a dm Magyarország képviseli a Családbarát szakmai kategóriát a beneFit Prize zsűrijében 2 hete
- BeneFit Prize díjas példaértékű gigavállalat: interjú Szalai Enikővel, a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettesével 2 hete
- Elindult az ösztöndíjak kifizetése a szakképzésben - mennyi az annyi? 2 hete
- Okos munkajogi ökoszisztéma segítheti a jövőben a hazai kkv-k munkafolyamatainak digitális transzformációját 3 hete
- Balatoni Katalin: csaknem 1400 milliárdos oktatási fejlesztés történt 4 hete
- A személyes találkozások hiánya hatással van az agyunkra 4 hete
- Így lehet majd játékosan felkészülni a jövő jól fizető munkahelyeire 1 hónapja
- Airbnb-korlátozás, digitális Szép-kártya, szervizdíj-szabályozás - így lendítené fel a turizmust a kormány 1 hónapja
- Előzze meg a januári nyomtatványdömpinget! Digitális aláírás, papírmentes HR 1 hónapja
- Fontos előrelépés a tanárképzés szakmai gyakorlatának segítésében 1 hónapja