Egész Európában csökkentek a reálbérek

Nem követte a bérek emelkedése az árak emelkedését az Európai Unióban. Az inflációt követő béremelések elsősorban a szolgáltatói szektort jellemezték, és leginkább az alacsony keresetű munkavállalók vásárlóerejének megtartását segítették, főként ott, ahol a munkaerőhiány gondot okoz.

Az évtizedek óta nem tapasztalt mértékű áremelkedések – elsősorban az energia- és az élelmiszerárak emelkedése – egyfajta újraelosztást hoztak a munkavállalók bérezésében - írja az Economx.

A legfontosabb szempont mindenhol az volt, hogy a bérek emelkedése kompenzálja az árak változását úgy, hogy ne alakuljon ki ár-bér spirál, vagyis a bérek emelését ne áremelésekkel ellensúlyozzák a foglalkoztatók.

A bértárgyalások vegyes eredményekkel zárultak, összességében igaz, hogy a közepes és jobb keresetű munkavállalók bérének vásárlóereje csökkent, ugyanakkor az alacsonyabban fizetett dolgozók keresete követte az inflációt, sőt, sok esetben meg is haladta, vagyis reálbér-emelkedést tapasztalhattak az érintettek.

Az erősebb érdekképviselet azonban ennek ellenére is kevésnek bizonyult, mivel a jelentés szerint elsősorban nem a munkavállalók képviselete befolyásolta az egyes ágazatokban a keresetek emelkedését.

Az Eurofound azt is megállapította, hogy a minimálbér szerepe kiemelten fontos a többi alacsonyabb keresetű munkavállaló szempontjából is. A 27 tagországból jelenleg 22-ben van állami minimálbér, míg öt országban ágazati kollektív megállapodások alapján határozzák meg a legalacsonyabb béreket a szakszervezetek és a munkáltatók, beleértve az államot is.

A minimálbérek emelkedése átlagosan 11 százalékos volt az EU-ban és szinte sehol sem haladta meg 2023-ban az infláció mértékét.