Egyre több CSR-jelentést adnak ki a cégek
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatA felelős működés kommunikációjának legelterjedtebb eszköze jelenleg a honlapon elhelyezett CSR menüpont, illetve a CSR-jelentés. A bevonásra épülő érintetti párbeszéd még kevésbé jellemző. A CSR kommunikáció fő motivációját a bizalomnövelés és a vállalati reputáció építése jelenti - derül ki az idei Good CSR kutatás eredményeiből.
A B&P Consulting által indított, az idén negyedik évébe lépő Good CSR program a fenntartható működést kiemelten kezelő, felelős vállalatokat fogja össze. A kezdeményezéshez kapcsolódó kutatásban idén 53 vállalat vett részt egy online kérdőív kitöltésével. A felmérés legfőbb célja az volt, hogy feltérképezze a felelős vállalati működés helyzetét, a társadalmi felelősségvállalás különböző formáinak elterjedtségét a magyarországi vállalatok körében.
A válaszadók négy fő területen értékelték saját vállalatuk teljesítményét: érintetti kapcsolatok; stratégia; kezdeményezések és programok; illetve kommunikáció. A négy dimenzió közül a kommunikáció terén érték el a leggyengébb eredményt a felmérésben részt vevő vállalatok képviselői, akik ezt tartották a harmadik legfontosabb területnek.
A kutatás eredményei szerint a CSR kommunikáció jelenleg legelterjedtebb eszközei a vállalati honlapon elhelyezett CSR menüpont, esetleg egy külön CSR oldal (23 említés), illetve a CSR- vagy fenntarthatósági jelentés publikálása (21 említés). Ennél valamivel kevesebb cég számol be különböző kiadványokban a felelős működéssel kapcsolatos elveikről és programjaikról (19 említés). Néhány válaszadó esetében ugyan megjelenik a vállalat honlapján a társadalmi felelősségvállalás, azonban egyelőre még nem külön menüpontban (8 említés). Egyes cégek pedig hirdetéseikben jelenítik meg a felelős működésre vonatkozó üzeneteiket (7 említés).
Az egyirányú kommunikáción túlmenően a kutatásban részt vevők közel fele (49 százalék) biztosít érintettjei számára visszajelzési lehetőséget a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban. Ehhez képest valamivel alacsonyabb azon cégek aránya, amelyek beszámolnak a társadalmi felelősségvállalás terén kitűzött célok teljesüléséről, illetve az esetleges nem-teljesülés okairól (44 százalék).
Szintén a felelős működéshez kapcsolódó kommunikáció része a vállalat termékeinek, szolgáltatásainak felelős használatát célzó programok, kezdeményezések megvalósítása is. Ennek célja, hogy az érintetteket segítse a felelős és tudatos termékhasználat kialakításában. A válaszadók 54 százaléka működtet ilyen jellegű programokat.
Az egyirányú kommunikáción túllépve az érintettekkel folytatott rendszeres párbeszéd jelenti a stratégiai alapokon nyugvó, érintetti bevonásra épülő kommunikáció alapkövét. Ennek előfordulása jelenleg még nem tekinthető általánosnak, mindössze a kutatásban részt vevő cégek 46 százalékára jellemző kisebb-nagyobb mértékben ez az interaktív kommunikációs forma.
A vállalatok saját bevallása szerint a felelős működés mérésének és kommunikációjának elsődleges célját a vállalati reputáció építése és a vállalati iránti bizalom növelése jelenti (38-38 százalék). A válaszadók ennél kevésbé tartották fontosnak az érintettek informálását (19 százalék). A CSR-rel kapcsolatos belső döntéshozatali folyamatok támogatását pedig csupán öt százalékuk várja el a kommunikációs tevékenységektől.
"Bár ma még az jelentheti a legnagyobb kihívást a vállalatok számára, hogy milyen módon közvetítsék társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos üzeneteiket az érintettek felé, már rövid távon is számolni kell az érintetti bevonás növekvő jelentőségével. Az egyirányú kommunikáción túlmenően minden fél érdeke az egyenrangú, bevonásra épülő párbeszéd, ami növelheti a vállalat iránti bizalmat, valamint társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is előnyös együttműködések alapját jelentheti" - mondta Braun Róbert, a B&P Consulting résztulajdonosa.
A válaszadók négy fő területen értékelték saját vállalatuk teljesítményét: érintetti kapcsolatok; stratégia; kezdeményezések és programok; illetve kommunikáció. A négy dimenzió közül a kommunikáció terén érték el a leggyengébb eredményt a felmérésben részt vevő vállalatok képviselői, akik ezt tartották a harmadik legfontosabb területnek.
A kutatás eredményei szerint a CSR kommunikáció jelenleg legelterjedtebb eszközei a vállalati honlapon elhelyezett CSR menüpont, esetleg egy külön CSR oldal (23 említés), illetve a CSR- vagy fenntarthatósági jelentés publikálása (21 említés). Ennél valamivel kevesebb cég számol be különböző kiadványokban a felelős működéssel kapcsolatos elveikről és programjaikról (19 említés). Néhány válaszadó esetében ugyan megjelenik a vállalat honlapján a társadalmi felelősségvállalás, azonban egyelőre még nem külön menüpontban (8 említés). Egyes cégek pedig hirdetéseikben jelenítik meg a felelős működésre vonatkozó üzeneteiket (7 említés).
Az egyirányú kommunikáción túlmenően a kutatásban részt vevők közel fele (49 százalék) biztosít érintettjei számára visszajelzési lehetőséget a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban. Ehhez képest valamivel alacsonyabb azon cégek aránya, amelyek beszámolnak a társadalmi felelősségvállalás terén kitűzött célok teljesüléséről, illetve az esetleges nem-teljesülés okairól (44 százalék).
Szintén a felelős működéshez kapcsolódó kommunikáció része a vállalat termékeinek, szolgáltatásainak felelős használatát célzó programok, kezdeményezések megvalósítása is. Ennek célja, hogy az érintetteket segítse a felelős és tudatos termékhasználat kialakításában. A válaszadók 54 százaléka működtet ilyen jellegű programokat.
Az egyirányú kommunikáción túllépve az érintettekkel folytatott rendszeres párbeszéd jelenti a stratégiai alapokon nyugvó, érintetti bevonásra épülő kommunikáció alapkövét. Ennek előfordulása jelenleg még nem tekinthető általánosnak, mindössze a kutatásban részt vevő cégek 46 százalékára jellemző kisebb-nagyobb mértékben ez az interaktív kommunikációs forma.
A vállalatok saját bevallása szerint a felelős működés mérésének és kommunikációjának elsődleges célját a vállalati reputáció építése és a vállalati iránti bizalom növelése jelenti (38-38 százalék). A válaszadók ennél kevésbé tartották fontosnak az érintettek informálását (19 százalék). A CSR-rel kapcsolatos belső döntéshozatali folyamatok támogatását pedig csupán öt százalékuk várja el a kommunikációs tevékenységektől.
"Bár ma még az jelentheti a legnagyobb kihívást a vállalatok számára, hogy milyen módon közvetítsék társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos üzeneteiket az érintettek felé, már rövid távon is számolni kell az érintetti bevonás növekvő jelentőségével. Az egyirányú kommunikáción túlmenően minden fél érdeke az egyenrangú, bevonásra épülő párbeszéd, ami növelheti a vállalat iránti bizalmat, valamint társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is előnyös együttműködések alapját jelentheti" - mondta Braun Róbert, a B&P Consulting résztulajdonosa.
- 2026.06.05Bértranszparencia Az irányelv legfontosabb újdonságairól és kötelezettségeiről. A munkáltatókat érintő jogi és HR-es kihívásokról. Gyakorlati példákról, amelyek segítenek megérteni a kockázatokat. Megoldási stratégiákról: hogyan lehet a megfelelést eszközzé tenni a munkahelyi bizalom és a munkáltatói márka erősítésében.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.15Stratégiai emberi erőforrás szaktanácsadó szakirányú továbbképzés A képzés valós szervezeti helyzeteken, gyakorló HR-vezetők tapasztalatán és emberközpontú stratégiai szemléleten keresztül ad azonnal alkalmazható tudást.
Részletek
Jegyek
- 2026.06.18Mesterséges intelligencia üzleti használata - a rejtett kockázatok Az előadás célja, hogy gyakorlati, adatvédelmi és AI jogi szempontból is bemutassa a mesterséges intelligencia üzleti használatának legkritikusabb kockázatait. Kiemelt fókuszt kap, hogy milyen adatokat tilos, de legalább is nem jó ötlet AI rendszerekbe bevinni és hogyan történik mindez a valóságban, akár észrevétlenül.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Az ördög Pradát visel: mit tanulhat a HR a popkultúra legtoxikusabb főnökétől?