Elfogadta a kormány az új Mt. tervezetét - új elem a munkavállalói kaució

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott: a kormány által elfogadott tervezet "99 százalékban" megfelel annak a verziónak, amely az elmúlt hetek egyeztetései során kialakult. A maradék egy százalékról azt mondta: a szakszervezeteket érintő szabályozásban vannak még véleménykülönbségek, de itt is van még lehetőség további javaslatokat, véleményeket megfogalmazni. Pataki Péter, az MSZOSZ elnöke azt mondta, ők nem ismerik a végleges javaslatot, így most azt sem tudják, mit fogadott el a kormány - tudta meg az ATV. A szakszervezet azt reméli, hogy javaslataikat a törvény benyújtásáig, és az azt követő általános vita időszakában is befogadja még a kormány.

Védett kor - erősebb lesz a védettség

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a törvénykönyvben szerepel a védett kor intézménye, marad a 20 nap alapszabadság és a plusz 10 nap pótszabadság, a munkavállalók ráadásul az eddigi tervben lévő öt helyett hét nappal rendelkezhetnek szabadon. A munkavállaló kérésére legalább 14 napot egybefüggően kell kiadni - fűzte hozzá Czomba Sándor.

A védett korral kapcsolatban kifejtette: a jelenlegi, Európai Unióban jellemző szabályozás szerint a nyugdíjkorhatár előtt öt évvel csak különösen indokolt esetben lehet valakit elbocsátani. Azonban a bírói gyakorlat mutatja, hogy például egy csoportos létszámleépítés is ilyen indokolt esetnek számít, vagyis a jelenleg hatályos védettség meglehetősen esetleges. Az új magyar szabályozás szerint ugyanakkor erősebb lesz a védettség, csak lényeges kötelezettségszegés, illetve szándékos vagy súlyos gondtalanság esetén lehet elbocsátani a védett munkavállalót. Azt is próbálják kezelni, hogy ezzel kapcsolatban ne legyenek visszaélések, például valakit ne 6 évvel a nyugdíjkorhatár előtt bocsássanak el, vagy a kisgyermekes szülőt is felvegyék.

Túlmunka és műszakpótlék

Az államtitkár a túlmunkáról elmondta: az eddigi szabályozással szemben 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni munkaszerződésben, 300 órát pedig a kollektív szerződésben, erről munkaadói és munkavállalói konszenzus született.

Hangsúlyozta, hogy az új munka törvénykönyvének nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése. A műszakpótlékokról elmondta: az éjszakai műszakpótlék nem változik, vita a délutániról volt. Utóbbinál három lehetősége van a munkáltatónak: átalányban fizetik ki, vagy az alapbérbe építik be, vagy egységesen 30 százalék a műszakpótlék (este 6 órától másnap reggel 6-ig, vagyis nem választják szét a délutáni és az éjszakai pótlékot). Az átalánnyal kapcsolatban azt mondta: ha műszakba vesznek fel egy munkavállalót, akkor szerződésben rögzíthetik, hogy műszakpótlékkal veszik fel, vagy átalányban állapítják meg az adott összeget, és akkor nem kell a műszakpótlékkal foglalkozni.

Nem ellenőrizhető a magánélet

Czomba Sándor beszélt arról is, hogy kollektív szerződés kötésére a szakszervezetek jogosultak, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető, ezenkívül szűkül azoknak a szakszervezeti tisztségviselőknek a köre, akik védettséget élveznek.

Kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az új tervezetben egyértelművé teszik, hogy a magánélet nem ellenőrizhető, a munkáltatónak arra sincs lehetősége, hogy terhességi tesztet végeztessen munkavállalójával.

Czomba Sándor szerint az új törvénykönyv segít abban, hogy 2020-ra egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon. Egy új kódex megalkotására többek között azért van szükség, mert a mostani szabályozás nem segített abban, hogy a foglalkoztatottak száma "kitörjön" a 3.700.000 és 4 millió közötti szintről. Emlékeztetett arra, hogy az utóbb időben számos egyeztetés volt a törvénykönyvről, és a több mint 300 javaslat jelentős részét be is építették a tervezetbe.

Kauciót fizetne a munkavállaló

A Világgazdaság pénteken megjelent cikke érdekes részletre hívja fel a figyelmet: a munkavállaló által adott kaució lehet a feltétele az alkalmazásnak egyes munkakörökben - a lap szerint ez áll a kormány által elfogadott új munkatörvénykönyv tervezetében. Ezzel új fogalmat, a munkavállalói biztosíték intézményét vezetné be a kormány.

A szöveg szerint a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak abban, hogy a munkaviszony létesítésének feltételeként a leendő dolgozó egy havi alapbérének megfelelő összeget ad át kaucióként. Ez olyan munkakörök esetén lehetne gyakorlat, ahol a dolgozó egy munkatársától, vagy harmadik személytől pénzt, vagy más értéket vesz át munkája során.

A munkaviszony létesítése eddig nem volt anyagi biztosítékhoz köthető. A szöveg kiköti, hogy a munkavállalótól csak a kezdő egy havi alapbérét lehet ilyen címen elkérni, ha az alapbérét a későbbiekben növelik, akkor a különbözetet már nem lehet tőle beszedni.

"A munkavállalói biztosíték az egyeztetések lezárulása után került bele a törvénytervezet szövegébe" - nyilatkozta a Világgazdaságnak Palkovics Imre. A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke hozzátette: "ezzel a munkavállalók kiszolgáltatottsága növekszik."

Konszenzus vagy "durva" csúsztatás?

Gulyás Attila, a Metró KDSZ elnöke szerint viszont Czomba kijelentésének többsége "durva" csúsztatás - tudta meg a Népszava. Az államtitkár konszenzusról beszél - mondta, miközben csak két szakszervezeti konföderációval tárgyalt a jogszabálytervezetről. Gulyás Attila szerint önmagának mond ellent Czomba akkor, amikor a tervezettel kapcsolatban a foglalkoztatás bővítéséről beszél. Ha a 200 helyett akár 300 órás túlórára is kényszeríthetik a munkáltatók a dolgozókat, akkor az azt jelenti, hogy kevesebb ember több munkát fog végezni. Az sem valós állítás - mondta az érdekvédő -, hogy az új munka törvénykönyvének nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése. A BKV-nál például a délutános pótlék 14 órától 22 óráig jár jelenleg, ami a munkabér 20 százaléka, az 50 százalékos éjszakai pótlékot pedig az este 10-től reggel hatig végzett munkáért fizetik. Az egységesített 30 százalékos pótlékkal a dolgozók mindenképpen rosszul járnak - jelentette ki Gulyás Attila, aki a jogbiztonság megszüntetésére is kitért. A kormány gyakorlatilag "kiírtja" a szakszervezeteket - mondta. Csak a munkaidőn kívül dolgozhatnak a tisztségviselők, tevékenységüket a munkaidő 10 százalékában ugyanis nem tudják ellátni. Ezt igen kevesen vállalják majd. Amelyik munkahelyen ma nincs szakszervezet, ott a jelenlegi törvényeket sem tartják be a munkaadók - érvelt az érdekvédő.

Munkástanácsok: rosszabb helyzetben a munkavállalók

"Sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek a munkavállalók..." - így summázta az új törvénykönyvvel kapcsolatos észrevételeit Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. A szakszervezeti vezető elismerte, hogy az eredeti elképzelésekhez képest pozitív irányba változott a jogszabály, de még mindig vannak benne olyan részek, amik számukra elfogadhatatlanok. "Amivel nem értünk egyet, hogy gondatlanság esetén drasztikusan megnövekszik a kártérítési kötelezettsége a munkavállalónak, 8 havi munkabérének megfelelő összeget tud a munkáltató kiszabni rá" - jegyezte meg Palkovics Imre. A szakszervezeti vezető azt mondta, elsősorban tárgyalóasztal mellett szeretnék elérni, hogy a parlamenti szavazásig a munkavállalók javára változzon a törvény.

MTI/atv.hu/Népszava/Világgazdaság/hirado.hu