„Én nem vagyok kreatív”

A szakember azt mondja, hogy pályája során, minél magasabb pozíciókban dolgozott, annál alacsonyabb volt a kreativitás szintje. Hiszen a felelősségteljes állásokban még erősebb a gát: a logikus felnőtt szemben áll a kreatív gyerekkel, a munkahelyen inkább a felnőtt énünket vesszük elő. A munkahelyen az emberek úgy érzik, azonnal választ kell adniuk a kérdésekre, nem érzik elég jónak magukat, ha kérdezni kell, ha információkat kell keresni egy válaszhoz - az biztos, hogy ez gátja a kreativitásnak. A félelem is építhet falakat: aki nem mer hülyeséget mondani, az nem lehet kreatív. Biztonságban kell magunkat érezni ahhoz, hogy bármit ki merjünk mondani, bármit meg merjünk kérdezni: és a kreativitás ilyen beszélgetésekből születik. Ha nem merünk bedobni gondolatokat, már meg is öltük a bennük lévő találékony gyereket. Erre jönnek még a céges szabályzók, melyeket gyakran felmentésként értelmezünk, hisz ha minden le van szabályozva, akkor minek újítani. Ha kreatív munkahelyi környezetet akarunk teremteni, akkor játékkönyv kell, ami kreatív működésünk bibliája.
Pach Gabi és Kiss Péter a kreativitás mibenlétéről beszéltek
Simó György, az Origo alapítója, a T-online korábbi vezérigazgatója, ma 3D nyomtatással foglalkozó startup-céget vezet. Szerinte az életünk minden pillanatában kreatívak vagyunk, még ha észre sem vesszük. Hiszen a kreativitás kommunikáció, problémakezelés, közös munka: abban a pillanatban amikor a gyerekünk felhív, hogy otthon hagyta a tornacuccát, mi pedig a város másik végéről odajuttatjuk valami módon - ez is kreativitás. Simó György saját bevallása szerint korábbi pozícióiban inkább nyomasztott, mint inspirált embereket (állítólag Steve Jobs is hasonlóképpen nyomasztó személyiség volt). Sokan azt hiszik, hogy ha racionálisak és logikusak, akkor már nem lehetnek kreatívak - holott ez nem igaz, a két attitűd nem zárja ki egymást.
Simó György saját bevallása szerint sokszor inkább nyomasztott, nem inspirált
Szintén a kreativitást fogja szolgálni az a rácsszerkezetű felépítés, ami a cégek vertikális hierarchiáját fogja felváltani. Ehhez olyan kollaboratív emberekre lesz szükség, akik nem kinyilatkoztatnak, hanem beszélgetnek egymással. Akiknek az önmegvalósítás nem annyit jelent, hogy sikerre viszi önmagát, hanem a csapatát, a cégét teszi sikeressé - mondta az üzletember.



Várnagy Priszcilla, a Be-novative alapítója, startupper egy olyan platformot hozott létre, melyen nagy cégek problémáit oldhatja meg bárki, aki ehhez kedvet érez. Online kihívásokra, kérdésekre együtt találnak választ az emberek.
Várnagy Priszcilla ötletét egy pályázathoz találta ki, mára sikeres startupper lett
Elmondása szerint már a startup cég indulása is igen kreatív volt: az ötlet egy hirtelen jött pályázati lehetőséghez született, azaz már az elején fordítva ülte meg a lovat, hiszen nem az ötlethez keresett pályázatot. Az alapötletet mára továbbfejlesztették és a nagyvállalatok problémáit a saját alkalmazottaik oldhatják meg, akik akár névtelenül is ötletelhetnek az adott kérdés válaszain. A rendszer demokratikus és transzparens, az ötleteket el kell fogadtatni a többiekkel, és ha akarjuk a kilétünket sem kell felfedni - ahogy a korábbi előadásban Kiss Péter már említette, sokan azért félnek ötleteket hangosan kimondani, nehogy lehülyézzék őket.

Vekerdy Tamás előadása is a lehülyézés témájához kapcsolódott: a gyerek kreativitása gyorsan letörhető racionalitással. Azzal, hogy kijelentjük neki, ne rajzoljon piros elefántot, olyan ugyanis nincs. Dehogy nincs: az ő fejében - akkor miért ne rajzolhatná le? A felnőttek sokat tehetnek az elkövetkező generációk kreativitásáért és persze ellene is.
Vekerdy Tamáshoz rengeteg kérdés érkezett a résztvevőktől
A pszichológus egy érdekes példát is hozott: Magyarországon az orvosképzés első napján elkezdik tanulni a leendő orvosok a patológia baromi unalmas történetét. Ezzel szemben mi történik első nap Amerikában? A hallgatók megnéznek egy filmet, melyben azt látják, hogy valaki rosszul lesz és a 20 perc alatt kibontakozó történet során megmentik őt. Ezután a fiatalokat, akik még semmit nem tudnak a gyógyításról, azzal küldik el, hogy másnapra valahogyan derítsék ki, mi baja volt a filmben szereplő embernek. Ez a kreativitás fejlesztésére irányuló gyakorlat, melyre orvosként igen nagy szüksége lesz majd a hallgatóknak. Vekerdy Tamás szerint a magyar iskolarendszer éppen ezekkel a nem kreatív módszerekkel fosztja meg a gyerekeket a tanulás örömétől, ami nélkül pedig hatékonyan nem lehet ismereteket elsajátítani.

A szakember beszélt arról is, hogy az agykéreg a felelős a tudatos magatartásért, míg a kéreg alatti terület aktivitása okozza a kreatív megnyilvánulásokat. Ha az egyiket elnyomjuk, előlép a másik. Jó példa erre a racionalitás alkohollal való elfojtása: ugye milyen kreatívak tudunk lenni 1-2 pohár bor után? Ha viszont folyton a tudatosságot erőltetem, teljesen elvész a kreativitás - magamban és a gyerekemben is.
Caramel az alkotás nehézségeiről is beszélt
A HR Piknik utolsó előadásában Molnár Ferenc, Caramel beszélt a saját kreativitásáról, mely úgy tör felszínre, hogy ő nem tud tenni ellene semmit: „Nem tudok nem dalokat írni” - mondta az előadóművész. Caramel betanított munkásként állt a gyártósor mellett, amikor hallott a Megasztárról. „Azért jelentkeztem, hogy ne mondhassam, hogy nem tettem meg mindent az énekesi karrierért”- mondta Caramel, aki előadásában beszélt arról is, hogy hogyan születnek a dalai, milyen lelkiállapot kell az alkotáshoz és hogyan tud másoknak is dalokat írni. Hiszen érzelmek, szenvedély nélkül nem tud alkotni, ezért amikor másnak ír dalt, valamiképp meg kell ismerkedni a dal előadójának érzelmeivel is. Szenvedély, fanatizmus, tehetség, kreativitás egymással szimbiózisban kell, hogy működjenek, nincsenek egymás nélkül.