Érvek és kétségek: hogyan debütál a SZÉP-kártya?

A cafeteria piac Magyarországon már bizonyította érettségét az elmúlt csaknem két évtizedben. Az új reménység, a SZÉP Kártya azonban még csak most ül az iskolapadba, az útravalóként kapott csomag pedig kétséges, milyen eredményhez tudja hozzásegíteni. Szükséges lenne minden érintett fél bevonására a cafeteria rendszer megfelelő átalakításához, a SZÉP Kártya rendszerének működőképessé tételéhez. Ennek egyik legfontosabb eleme a SZÉP Kártya piacának megnyitása lenne a cafeteria piac jelenlegi szereplői számára is. Mindezt azért, hogy a SZÉP ne csupán szép, de okos is legyen.

A Parlament elé beterjesztett, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tervezet szerint a vendéglátásban elkölthető melegétel juttatást nem lehet papír alapon biztosítani, csak SZÉP Kártyán keresztül 2012. január 1-je után. A kártya kibocsátására mindössze néhány bank jogosult. A fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására használható hideg utalvány havonta maximálisan 5.000 forint értékben lesz adható, a jelenlegi 18.000 forint helyett.

Jelenleg sem a munkaadók, sem pedig a munkavállalók nem tudják bizonyosan, hogy néhány hét múlva, 2012 januárjától pontosan milyen összegben, milyen juttatásokat, milyen adózással, mely szolgáltatóktól, milyen platformon/formátumban vehetnek igénybe - írja a közlemény.

Az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés (EUFE) tagcégei jelenleg 100.000 ügyfél, 2.500.000 munkavállaló és 40.000 beváltóhely közti kapcsolat napi szintű megteremtésével járulnak hozzá az utalványpiac biztonságos és sikeres működéséhez. Kétséges, hogy a 2012 januárjától a SZÉP Kártya át tudja-e venni az étkezési utalvány szerepét, hiszen a SZÉP Kártya legnagyobb és legelső kibocsátója is csak mintegy 200 ügyféllel, és 1.500 beváltóhellyel tudott eddig szerződni, és még a 3.000 darabot sem éri el a munkavállalók számára kibocsátott kártyák száma.

Magyarországon európai viszonylatban is alacsony a kártyaleolvasó terminálok elterjedtsége, főként a fővároson kívül, illetve az éttermi szektorban. Mindez már önmagában súlyos problémákat vet fel: társadalmi egyenlőtlenséget főváros és vidék viszonylatában, a támogatni kívánt vendéglátóipar és KKV szektor pedig a szándékokkal ellentétben jelentős bevételektől esik el.

Jelenleg az utalványozói piac szereplői profit-orientált cégek. Vajon ezért már kötelező elutasítani a tapasztalatukat? Elképzelhető, hogy a kormányzat ne vegyen tudomást arról, hogy a tervezett átalakítás százezreket fog negatívan érinteni Magyarországon kizárólag azért, mert a jelenlegi struktúra ezen szereplők üzleti érdekeit is szolgálja? Indokolt egy jól működő, a teljes társadalom érdekeit szolgáló modell megszűntetése, csak mert a működtetői a tevékenységükért cserébe profitra tesznek szert? - teszi fel a kérdést a közlemény.

A cafeteria piac szereplői közül csak az EUFE 3 tagcége 400 munkavállalót foglalkoztat Magyarországon, és az általuk közvetlenül befizetett adó összege eléri az 5 milliárd forintot, mely összeg megegyezik nettó profitjukkal. A teljes étkezési utalvány piac jelenlegi formájában több ezer ember megélhetését is biztosítja. A vendéglátásban, főként a kis kifőzdékben, büfékben, dolgozó munkaerő megélhetése függ attól, hogy jövőre ezek a főként melegétel utalvány forgalomtól függő helyek fenn tudják-e tartani magukat, azaz az ő megélhetésük, munkájuk is nagyban függ attól, hogy milyen és mekkora lesz az utalványos piac.