Az ESG-t eszik vagy isszák? - a kelet-európai és a globális átlagnál is rosszabbul felelnek a magyar cégek

Az EY 2024-ben világszerte 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag megkérdezésével vizsgálta az etikus működés feltételeit.

A felmérésből kiderült, hogy a magyar válaszadók 51 százaléka nem is hallott az ESG-vel összefüggő jogszabályokról vagy nem ismeri azok hatásait vállalata működésére, ez pedig rosszabb a kelet-európai 40 és a globális 35 százalékos átlagnál.

A közlemény idézte Lukács Ákost, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások üzletágának partnerét, aki elmondta az eredmények alapján számos hazai társaság még mindig nem látja át, milyen jogi kötelezettségekkel néz szembe a fenntartható működés terén. Pedig e szempontok érvényesítése elengedhetetlen a vállalatok számára, a befektetői bizalom elnyerésében is jelentőséggel bír.

Lukács Ákos szerint a tanulmány rávilágít arra is, hogy a hazai vállalatok még nem döntötték el, ki felel a szervezeten belül az ESG-vel kapcsolatos jogszabályok teljesítéséért, pedig érdemes számontartani, hogy az ESG törvény már 2025-ben kötelezi a vállalatok egy körét a 2024-es eredmények jelentésére.

A fenntarthatósággal összefüggő jelentéstételi folyamatok alapos megtervezése és kidolgozása, valamint a hiteles adatokon alapuló, jó minőségű jelentések csökkentik a bírságok kiszabásának kockázatát és hozzájárulnak a vállalat jó hírnevéhez, ezzel megerősítik a munkavállalók, a szabályozó hatóságok, az ügyfelek, és befektetők bizalmát is - olvasható az EY közleményében.

fotó: freepik