Ez a kulcsa annak, hogy a szakképzés nemzetközi legyen

Az elmúlt években kezdetét vette a hazai szakképzési szektor rendszerszintű megújítása és továbbfejlesztése. Ez a többéves folyamat olyan fontos pillérekre épül, mint a munkaerőpiaci igényekre való gyors és rugalmas reagálás, a gazdagsági szerepvállalás megerősítése, és nem utolsó sorban a nemzetköziesítés.

Az országhatáron átnyúló kapcsolatrendszerekbe és az európai folyamatokba való bekapcsolódás kiemelt jelentőséggel bír a szakképzési szektorban. A nemzetköziesítés fő célja olyan szakemberek képzése, akik hazai munkahelyen is nemzetközi kontextusban is kimagasló színvonalú munkát tudnak végezni.

Nyilvánvaló a szakképzés szereplőire gyakorolt jótékony hatás

„Az Erasmus+ és annak elődprogramjai hosszú évek óta segítik a fiatalok munkába állását, nemzetközi perspektívát nyújt a résztvevőknek, a szakképző intézményeknek, sőt a duális képzésben résztvevő cégeknek pedig egyre több lehetőségük van, hogy nemzetközi kapcsolatokat építsenek, együttműködjenek külföldi oktatási intézményekkel és vállalatokkal.” - hangsúlyozta megnyitóbeszédében Verses István, a Tempus Közalapítvány Erasmus+ programigazgatója. Kiemelte, hogy a nemzetközi lehetőségek nyilvánvalóan jótékony hatással vannak a szakképzés szereplőire.

A konferencia programja az elmélettől haladt a gyakorlat felé. A délelőtti plenáris előadások a szakpolitika szemszögéből mutatták be a lehetőségeket és az elvárásokat.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnöke, dr. Magyar Zita megnyitó előadásában kiemelte, hogy a szakképzés és a felnőttképzés során kiemelt fontoságú a munkaerőpiaci igényekhez illeszkedő naprakész tudás átadása, nem csak a tanulók, de az oktatóik számára is. A nemzetközi lehetőségeket támogató programok kiemelten hozzájárulnak, hogy ezzel a tudással elősegítsük a szektor fejlődését, a kitűzött célok sikeres elérését.

Szebeni Kinga az Európai Bizottság, Foglalkoztatás, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságának nemzeti szakértője a szakpolitikai törekvéseket nemzetközi perspektívában mutatta be megnyitó előadása során. Mint elmondta napjainkban éljük azt a gazdasági-ipari-társadalmi átalakulást, ami vitathatatlanul szükségessé teszi a szoros szakmai együttműködést a Európában és azon túl is. Ennek is köszönhető, hogy 2023-at az Unió a Készségek Európai Évének nyilvánította. Az uniós stratégiai dokumentumok összehangolása segíti, hogy a szakképzett munkaerőt és az oktatásukat érintő változásokat kezelni tudják, és a szektort még tovább lehessen fejleszteni.

A szakképzésben rejlő nemzetközi lehetőségek témája köré szervezett kerekasztal beszélgetésen a szektor sikeres szakemberei mutatták be a nemzetközi projektek sokszínűségét.

A kerekasztal-beszélgetésen szóba került, hogy milyen hozadéka lehet egy Erasmus+ mobilitásnak az egyén és az intézmények életére.

„Egyidejűleg dolgozni és tanulni mindig nagy kihívás, de különösen igaz ez külföldön. Ugyanakkor van egy bizonyítási vágy is. Ez az időszak adott lehetőséget arra, hogy olyan szakmai kapcsolatrendszert építhessek ki, akikkel a mai napig kapcsolatban vagyunk és bármilyen, szakmát értintő kérdést meg tudunk beszélni, ezzel is fejlődni és problémákra megoldásokat találni. Épp ezért, szerintem az Erasmus+ élményt mindenkinek át kellene élnie” – osztotta meg Nádházi Norbert, egykori mobilitási program résztvevő. Baranyi Zoltán a Nógrád Vármegyei Szakképzési Centrum főigazgatója hozzátette: a tanulók élményei a programokat koordináló szakembereket és oktatókat is motiválják, hogy tovább kutassanak a lehetőségek után.