Ezek a covid hosszú távú hatásai a munkahelyeken: friss kutatás

A kutatás szerint a vizsgált cégek teljes létszáma 2024 második negyedévére közel 20 ezer főre emelkedett, ami 24%-os növekedést jelent az öt évvel korábbi adatokhoz képest. A nagyobb növekedést az irodai dolgozók körében regisztrálták, ahol 29%-kal bővült az állomány, szemben a fizikai munkakörökben tapasztalt szerényebb, 8%-os emelkedéssel. „A járvány következményeként a digitális és rugalmas munkavégzés elterjedése hosszú távon is megerősítette az irodai dolgozók létszámát, míg a fizikai dolgozók száma a helyszíni korlátozások miatt kevésbé tudott növekedni” – mondta el Enying Máté, a PS payroll supervisora.

Az irodisták ragaszkodtak székükhöz

A fluktuáció terén a PS a cégek munkaerő-forgalom* (módszertani magyarázat a cikk végén) mutatóit vizsgálta, a kutatás pedig figyelemreméltó trendekre mutatott rá: a 2019-es magasabb fluktuációs ráták az elmúlt években fokozatosan csökkentek. Míg 2019-ben a fluktuációs átlag 76,54% volt, addig 2024-re ez 54,76%-ra mérséklődött. A COVID-19 járvány alatt megfigyelhető trend, hogy a munkavállalók körében a bizonytalan gazdasági környezet nagyobb stabilitásra ösztönzött, így a váltási hajlandóság összességében csökkent.
 
A kutatás rávilágít azonban arra, hogya fizikai dolgozók körében a fluktuáció magasabb szinten maradt, mint az irodai dolgozóknál, különösen 2019-ben és 2021-ben, amikor a különbség a 11 százalékpontot is elérte. A fluktuációs ingadozásokra jelentős hatást gyakorolhatott a fizikai munkahelyek járvány alatti kiszolgáltatottabb helyzete, amikor a munkavállalók egy része kénytelen volt ideiglenesen akár teljesen más területen elhelyezkedni. Ezzel szemben az irodai dolgozók stabilabb körülmények között, sok esetben otthonról végezhették munkájukat, így a fluktuáció is alacsonyabb szintre mérséklődött.

A felmérésből az is kiderült, hogya nagyobb cégeknél a fluktuáció jóval alacsonyabb volt, mint a kisebb és közepes vállalatoknál. 2023-ban például a nagy cégeknél mért mérték 9-12 százalékponttal alacsonyabb volt a kisebbekhez képest. „A nagyvállalatok rendelkezésére álló nagyobb tőkeerő és erőforrások lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a munkaerőpiaci változásokra, és akár kedvezőbb feltételeket kínáljanak munkavállalóiknak, amely segíti a tehetségek megtartását is” – tette hozzá Varga Judit, a Process Solutions Partnere.

Pénzügy, IT: a legnagyobb létszámfelvételek

 Az ágazatok közül kiemelkedik apénzügyi szektor, ahol a létszám 41,65%-kal bővült az elmúlt öt évben. Az IT és az autóipari szektorokban szintén növekedés volt megfigyelhető, bár szerényebb mértékben, 22-23% körül. A pénzügyi szektor erőteljes bővülésének oka az ügyféligények folyamatos növekedése, illetve a szolgáltatások iránti stabil kereslet. Az IT szektorban a járvány alatt növekedett kereslet ugyan megmaradt, de a gazdasági lassulás 2023-ban ezen a területen is mérsékelt létszámbővülést eredményezett.
 
Az elmúlt időszakban tapasztalható, hogy a COVID-19 járvány jelentős átalakulásokat hozott a munkáltatói stratégiák terén is. A digitalizáció és a rugalmas munkakörnyezet iránti igény megnőtt, így a cégek egyre inkább a távmunkára és a technológiai automatizációra építenek. Az irodai szektorban a távoli munkavégzés lehetősége segíthette a stabil munkaerő-létszámot és az alacsonyabb fluktuációt, míg a fizikai munkahelyek kevésbé rugalmas természete miatt a válság éveiben nagyobb fluktuáció volt megfigyelhető.

Megjegyzés: A kutatás során a fluktuációs rátát az alábbi formula alapján számították ki: Munkaerő-forgalom (%) = ((Belépők száma + Kilépők száma) / Átlagos állományi létszám) × 100 Ez az érték megmutatja, hogy adott időszak alatt az átlagos állományi létszámhoz képest mekkora volt a munkaerő mozgása, vagyis a belépők és kilépők együttes számának aránya. Az így kapott mutató megbízható képet ad a vállalatok létszámstabilitásáról és a munkavállalói forgalom intenzitásáról.