Ezek a leggyakoribb adózási és jogi hibák az év végén

„Év végén két markáns motivációval találkozunk” – mondja Németh Balázs, a Niveus tranzakciós tanácsadás üzletágának menedzsere. „Egyrészt sok tulajdonos szeretné még az adott üzleti évhez kötni a tranzakciót számviteli és adózási okokból, másrészt az ünnepek közeledtével előtérbe kerül a család és az utódlás kérdése. Utód hiányában ilyenkor gyakran merül fel a cégeladás gondolata.”

Gyakori adózási hibák év végén

A Niveus szakértői szerint a cégeladások során az egyik legtipikusabb probléma az osztalék, menedzsmentdíj vagy tulajdonosi kölcsön év végi „kivételének” rossz időzítése, ami felesleges adóterhet vagy akár adókockázatot is okozhat. Szintén gyakori, hogy a tulajdonosok nem rendezik időben az átmeneti tételeket – például követeléseket, céltartalékokat vagy értékvesztéseket –, így az adóalap indokolatlanul magas marad.

„Sok esetben alábecsülik az eladási struktúra adóhatásait is” – emeli ki Bagdi Lajos, a Niveus partnere. „Nem mindegy, hogy üzletrész-értékesítésről („share deal”) vagy eszközértékesítésről („asset deal”) van szó, és év végén ezeknek a különbségeknek a korrigálása már nagyon korlátozott.”

Jogi buktatók a hajrában

Az év végi időzítés jogi oldalon is fokozott kockázatot jelent. Gyakran hiányos vagy elavult a társasági jogi dokumentáció, nem rendezettek a munkajogi és vezetői jogviszonyok, illetve a szoros határidők miatt félkész szerződéses struktúrák születnek.

„Az időnyomás könnyen a dokumentáltság rovására mehet” – figyelmeztet Bagdi Lajos. „A nem megfelelően definiált szavatossági és felelősségi kérdések később akár komoly vitákhoz is vezethetnek.”

Felkészülés nélkül nincs sikeres tranzakció

Akár generációváltásról, akár exitről van szó, az alapos előkészítés megkerülhetetlen. A szakértők szerint elengedhetetlen egy friss cégértékelés elkészítése, amely már az adott év várható eredményét is figyelembe veszi, mivel a korábbi értékelések könnyen félrevezetők lehetnek.

Fontos továbbá a megfelelő osztalékpolitika kialakítása, a tulajdonoshoz kapcsolódó kötelezettségek rendezése, valamint a vállalkozás normalizált működőtőke-igényének előzetes meghatározása, hogy az átadást követően is stabil maradjon a működés.

Átvilágítás: ahol az ügyletek gyakran elcsúsznak

A tranzakciók egyik leggyakoribb akadálya a hiányos vagy lassú adatszolgáltatás. Elavult vállalatirányítási és könyvelési rendszerek, rendezetlen vevő- és szállítói állomány, illetve nem megfelelően kezelt hitelkötelezettségek is könnyen a zárás elhúzódásához, akár a következő évre történő átcsúszáshoz vezethetnek.

„A nettó hitelállomány és a normalizált működőtőke közvetlenül hat a tranzakció értékére” – hangsúlyozza Németh Balázs. „Ezeket nem az utolsó pillanatban kell tisztázni.”

Családon belüli átadás vagy külső vevő?

A két megoldás eltérő adózási és jogi kockázatokat hordoz. Családon belüli átadásnál az adóoptimalizálás, az ajándékozási és öröklési szabályok, valamint az értékmeghatározás pontossága kerül előtérbe. Külső vevő esetén a szavatosság, a felelősségkorlátozás és a finanszírozási feltételek dominálnak.

Mit érdemes most tenni?

A Niveus szakértői szerint a téli hónapok ideálisak a felkészülésre, mivel decemberben és januárban jellemzően alacsonyabb a befektetői aktivitás. Az aktív vevőkeresést ezért érdemes tavaszra időzíteni.

„Egy próbajellegű adó- és jogi átvilágítás, valamint 2–3 éves távlatú tervezés sokszor többet ér, mint az év végi kapkodás” – foglalja össze Németh Balázs. „A jó előkészítés a legnagyobb érték egy tranzakcióban.”