Felmérés: így állunk a régióban a munkáltatói bérjárulékok alapján
A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, az országok a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják - derül ki Mazars felméréséből.
A munkáltatói bérjárulékok alapján Magyarország a régiós középmezőnybe tartozik; a gazdasági teljesítmény javítása érdekében a kormány csökkentette a munkajövedelmet terhelő adókat, tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja az ország versenyképességét - közölte a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég szerdán az MTI-vel.
A Mazars idén tizedik alkalommal kiadott 2022-es közép- és kelet-európai Adóbrosúrájában 22 ország - a visegrádi négyek mellett Délkelet-Európa államai, Németország, Ausztria, Oroszország, Ukrajna és a balti államok - adórendszerét vizsgálta. Az élő munka adóterhelése továbbra is viszonylag széles skálán, 15 és 51 százalék között mozog a régióban. A kutatás szerint idén jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes: Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza. Mások, például Ausztria, Németország, Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia viszont kitartanak a progresszív adózás mellett.
A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős, több mint 30 százalékpontos a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb Románia és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között. H.Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója az MTI-nek kedvező lépésnek nevezte a munkajövedelmet terhelő adók csökkentését, amely az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak. A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem - mint Magyarországon is - a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokat alkalmaz - közölték.
A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják, a minimálbér a V4-ek országában 500-650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel. Az euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt, Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a magyar 1300 euró körüli érték. Ausztriában a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz nagyjából az 1,8 millió forintot. A Mazars közölte: a forgalmi adók kulcsa jelentős eltéréseket mutat, az elmúlt évben ebben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít. Az adóigazgató hozzátette: a magyar adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll, mivel azok kevésbé gátolják a befektetéseket. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság sokkal hatékonyabban tudja beszedni az áfát a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásával, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években - mondta.
A Mazars elemzése szerint a társasági nyereség "aluladóztatott" Magyarországon, néhány szektorban viszont ennél jóval többet von el az állam - most éppen extraprofitadók formájában -, ami nem jellemző a régiós államokban. A társasági adó (tao) esetében a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb, 31 százalék, Magyarországon pedig a legalacsonyabb, 9 százalék. Csak egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa 2022-re, Görögországban 24-ről 22 százalékra, ugyanakkor 2023-tól Ausztria is tervezi a társasági adó csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog - derül ki a Mazars elemzéséből.
MTI
- 2023.12.07IV. euChance KLUB Negyedik alkalommal és idén utoljára gyűlik össze az euChance Klub! Az izgalmas témák mellett értékeljük majd a Klub első évét is: sikerek és megoldásra váró feladatok számba vétele és a következő év tervezése.
Részletek
Jegyek
- 2023.12.31Készüljön fel a külföldön való jelenlétre a Global Mobility modullal! A külföldi üzleti jelenlét komoly versenyelőnyt kínál, ám egyúttal számos jogi kérdést is felvet. Ha a szervezet nincs tisztában a hatályos jogi háttérrel (pl. nemzetközi közjog, közösségi jog, társasági jog, munkajog, adójog, társadalombiztosítási jog, idegenrendészeti jog), akkor számos probléma, kockázati tényező merülhet fel. Az alap szintű modul tartalmazza a szükséges jogi szabályokat, folyamatábrákat (pl. Közvetlen befektetési lehetőségek, Tartózkodási, letelepedési és munkavállalási közjogi szabályok, Munkajogi szabályok, Adózási szabályok). A plusz szint egy online kurzussal egészül ki.
Részletek
Jegyek
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig.
Részletek
Jegyek
Megszületett az aláírás, a Magyar Közlönyben már meg is jelent: 2023. december elsejétől a minimálbér 15 százalékkal, havi bruttó 266 800... Teljes cikk
Közel 40 százalékkal magasabb bérajánlat kell ahhoz, hogy munkahelyet váltsanak a mérnökök - derül ki a TESK Group szeptemberi felméréséből. A... Teljes cikk
A NAV adatai szerint 2022-ben bruttó 418 ezer forint volt az átlagos havi kereset, ami nettó havi 285 ezer forintot jelentett – kedvezményekkel együtt.... Teljes cikk
- A bruttó átlagkereset nemzetgazdasági áganként (2022 és 2023 szeptember) 1 hete
- Felmérés: mindössze a magyarok 3 százaléka számít rá, hogy javulni fog az anyagi helyzete 1 hete
- Az átlagkeresetek változása Magyarországon 2023 szeptemberéig 1 hete
- Ezeken a szakokon több százezres bérelőnyhöz is juthatnak a Corvinuson végzettek 1 hete
- Kijöttek a friss adatok a KSH-tól, ekkora volt a bruttó átlagkereset szeptemberben 1 hete
- A keresetek alakulása 2019 és 2023 között 1 hete
- A minimálbér és a garantált bérminimum összegei Magyarországon 2023 decemberéig 2 hete
- Aláírták a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről szóló megállapodást 2 hete
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagkeresete a főbb demográfiai jellemzők szerint 2 hete
- Ezekkel a diplomákkal lehet a legjobban keresni Magyarországon 4 hete
- A fiatalok átlagjövedelmének változása 2012 és 2023 között 4 hete