Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő - Forrás: MTI
Megjelent: 3 éve

Felmérés: így állunk a régióban a munkáltatói bérjárulékok alapján

A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, az országok a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják - derül ki Mazars felméréséből.

A munkáltatói bérjárulékok alapján Magyarország a régiós középmezőnybe tartozik; a gazdasági teljesítmény javítása érdekében a kormány csökkentette a munkajövedelmet terhelő adókat, tovább csökkent a szociális hozzájárulási adó (szocho) is január 1-jétől 13 százalékra, ami a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás eltörlésével tovább javítja az ország versenyképességét - közölte a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég szerdán az MTI-vel.

A Mazars idén tizedik alkalommal kiadott 2022-es közép- és kelet-európai Adóbrosúrájában 22 ország - a visegrádi négyek mellett Délkelet-Európa államai, Németország, Ausztria, Oroszország, Ukrajna és a balti államok - adórendszerét  vizsgálta. Az élő munka adóterhelése továbbra is viszonylag széles skálán, 15 és 51 százalék között mozog a régióban. A kutatás szerint idén jellemzően csökkentek a jövedelmeket, valamint a foglalkoztatást terhelő adók és járulékok, aktuális mértékük azonban hangsúlyos különbségeket mutat a vizsgált országokban. A régióban az adózás elve sem egységes: Magyarország mellett például Bulgária, Románia és Ukrajna továbbra is az egykulcsos jövedelemadót alkalmazza. Mások, például Ausztria, Németország, Szlovénia, valamint Horvátország és Szlovákia viszont kitartanak a progresszív adózás mellett.

A munkáltatókat terhelő szociális adók és járulékok költségei a régióban átlagosan a bruttó fizetések 15 százalékát teszik ki, de jelentős, több mint 30 százalékpontos a különbség a legalacsonyabb, 5 százaléknál kisebb Románia és a legmagasabb, 30 százalékot meghaladó munkáltatói terhek (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) között. H.Nagy Dániel, a Mazars adóigazgatója az MTI-nek kedvező lépésnek nevezte a munkajövedelmet terhelő adók csökkentését, amely az adónemek számának csökkentését, azaz kevesebb adminisztrációt is jelent a vállalkozásoknak. A fizetések értéke azonban nemcsak a munkavállaló bérszintjétől, hanem - mint Magyarországon is - a családi állapotától is függ: a több gyermeket nevelők nettó fizetése itthon lényegesen magasabb, az egyedülállók esetében azonban továbbra is sereghajtók vagyunk a nettó bért és a munkáltatói bérköltségarányt tekintve. Ez különösen az alacsony jövedelmeknél látványos, míg a magasabb jövedelmek esetén a legtöbb ország a magyar 15 százaléknál magasabb adókulcsokat alkalmaz - közölték.

A régió országai a legnagyobb szórást a bérszínvonalukban mutatják, a minimálbér a V4-ek országában 500-650 euró között mozog; lényegesen alacsonyabb a Balkánon és Moldovában, és össze sem hasonlítható Németország és Ausztria 1700 euró feletti értékeivel. Az euróban kifejezett átlagos bérszínvonal jelentősen, átlagosan több mint 12 százalékkal nőtt, Szerbiában és Magyarországon a növekedés eléri a 14, illetve a 19 százalékot. A bruttó átlagbér a V4-államok közül Csehországban a legmagasabb, ezt követi a magyar 1300 euró körüli érték. Ausztriában a bruttó átlagbér már megközelíti a 4500 eurót, azaz nagyjából az 1,8 millió forintot. A Mazars közölte: a forgalmi adók kulcsa jelentős eltéréseket mutat, az elmúlt évben ebben nem történt változás a régióban, a normál áfakulcsok átlagosan 21 százalék körül mozogtak. A Magyarországon és Horvátországban hatályban lévő 27, illetve 25 százalékos normál áfakulcs továbbra is különösen magasnak számít. Az adóigazgató hozzátette: a magyar adópolitika fókuszában a fogyasztási típusú adók szerepének erősítése áll, mivel azok kevésbé gátolják a befektetéseket. A hazai áfarés 2010 óta folyamatosan csökken, ami azt mutatja, hogy az adóhatóság sokkal hatékonyabban tudja beszedni az áfát a digitális adatszolgáltatási technológiák alkalmazásával, amiben Magyarország úttörő volt az elmúlt években - mondta.

A Mazars elemzése szerint a társasági nyereség "aluladóztatott" Magyarországon, néhány szektorban viszont ennél jóval többet von el az állam - most éppen extraprofitadók formájában -, ami nem jellemző a régiós államokban. A társasági adó (tao) esetében a legalacsonyabb és a legmagasabb adókulcs között 22 százalékpont a különbség. Németországban a legmagasabb, 31 százalék, Magyarországon pedig a legalacsonyabb, 9 százalék. Csak egyetlen országban csökkent a nyereségadó kulcsa 2022-re, Görögországban 24-ről 22 százalékra, ugyanakkor 2023-tól Ausztria is tervezi a társasági adó csökkentését. A régió országaiban az átlagos adókulcs továbbra is 17 százalék körül mozog - derül ki a Mazars elemzéséből.

 

MTI

  • 2025.10.01HVG Állásbörze 2025 Toborozz országosan 3 nap alatt - online, foglalj virtuális standot!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.07Óbudai Egyetem Állásbörze Jöjjön el, legyen kiállító! Kerüljön közvetlen kapcsolatba tehetséges, frissen diplomázó vagy végzős hallgatókkal, akik készen állnak a szakmai pályafutásuk elindítására. Akik naprakészen ismerik a legújabb technológiákat, elméleteket és iparági trendeket.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.14Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.10.21Pannon Állásbörze 2025. A Pannon Állásbörze – ahol a jövő szakemberei és a legjobb munkaadók találkoznakinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ezért nehéz a kkv-nak jó könyvelőt találni

A kkv-k egyik legkritikusabb területe a pénzügyi-számviteli nyilvántartás – és mégis, a cégek többsége egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ha... Teljes cikk

Munkabér kifizetése

A munkabér kifizetésének szabályait a Munka Törvénykönyve (Mt.) és kapcsolódó jogszabályok pontosan meghatározzák, mégis gyakran merülnek fel... Teljes cikk

Mennyiért dolgozol? Hamarosan mindenki tudni fogja

2026 júniusától életbe lép az uniós bértranszparencia irányelv, amely alapjaiban formálja át a cégek bérpolitikáját és HR-folyamatait. A... Teljes cikk