Generációk nőnek fel munka nélkül

A kép vegyes Európában, van, ahol pár százalékos a munkanélküliség, máshol bőven 20 százalék feletti. Maxime Cerutti, az európai kis-, közepes- és nagyvállalatok képviseletét ellátó BusinessEurope szociálpolitikával foglalkozómunkatársa úgy véli: az alacsony munkanélküliséggel bíró országok annak köszönhetik ezt az előnyt, hogy még a válság előtt végrehajtották a szükséges strukturális reformokat a munkaerőpiacon. A periféria országainak - amelyek az elmúlt 15-20 évben halogatták a reformokat - most nehezebb körülmények között kell drasztikus lépéseket tenniük.

Növekszik a tartós munkanélküliség aránya

A legutóbbi mérések szerint a tartós munkanélküliség aránya 4,1 százalékot tesz ki, ami a munkanélküli népesség csaknem felét, 43 százalékot jelent. Az ő helyzetük a legnehezebb: a tudásuk elavulttá válik, kapcsolataik elpárolognak, visszatérésük a munkaerőpiacra egyre lehetetlenebbé lesz. A The Economist brit hetilap legutóbbi száma arra hívja fel a figyelmet, hogy Franciaországban a munkanélküliségi ráta harminc éve nem ment 7 százalék alá, így a nagyvárosokat körülölelő, bevándorlókkal teli negyedekben (amelyek a 2005-ös zavargások melegágyai is voltak) már generációk nőnek fel munka nélkül. Ám a tartós munkanélküliség terén is nagy az eltérés: míg Ausztriában ez az arány egy százalék, Írországban, Spanyolországban, Görögországban és Szlovákiában 8 százalék.

Nálunk semmi sem történik

Megdöbbentő, de 2000-2010 között a foglalkoztatás átlagos rátáját tekintve Magyarországon gyakorlatilag semmilyen előrelépés nem történt. Magyarország a munkanélküliségi rátát tekintve a régió középmezőnyében van. Igazán kritikus állapot a tartósan munkanélkülieknél alakult ki. Az ilyen helyzetben lévők aránya az EU átlagának másfélszerese, a foglalkoztatottakra vetítve tavaly 4 százalék feletti volt. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint a magyar munkanélküliek 45,7 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 17,4 hónap volt.

A GKI Gazdaságkutató tanulmánya szerint azon öt állam között vagyunk, amelyekben 2000-2010 között nőtt ez az arány, szemben 22 országgal, ahol csökkent. De ha csak a válság éveit nézzük, akkor is abban a csoportban vagyunk, ahol nőtt a tartósan munkanélküliek aránya: Magyarországnál csak Portugália pozíciója rosszabb. A hasonló problémával küzdő Szlovákia, Lengyelország, Bulgária, Románia vagy a balti államok az elmúlt évtizedben jelentős előrelépést tettek - állítják a kutatók.

S hogy nálunk miért nem sikerül megküzdeni a problémával? - teszi fel a kérdést a Népszabadság írása. Egyrészt mert Magyarországon a tartós munkanélküliekre jellemző, hogy alacsony végzettségűek, ami azt jelenti, hogy átlag feletti erőfeszítéseket kíván a kormányzati politika részéről visszaterelésük a munkaerőpiacra. Emellett felmérések sora bizonyítja, hogy a munkaerőpiacról tartósan kiesők jelentős része - mintegy harmada - nem is akar elhelyezkedni, és a munkáltatók sem szívesen alkalmazzák őket, még akkor sem, ha az pillanatnyilag pénzben kifejezett előnyt (például járulékkedvezményt) jelent számukra - mutat rá a GKI. Ezen okok miatt nem működtek a közmunkaprogramok, és hoztak csupán átmeneti javulást a foglalkoztatásban, de legfőképp a statisztikában.

Népszabadság