Ha jön a munkaügyi felügyelő...
Miből is áll egy munkaügyi ellenőrzés?
A munkaügyi felügyelők bármelyik pillanatban, bármelyik vállalkozásnál megjelenhetnek, akár bejelentés, akár panasz alapján. Eljuthatnak a munkáltatóhoz úgynevezett akció- vagy célvizsgálatok alkalmával is, ilyenkor a gazdaság egy bizonyos területén végeznek átfogó vizsgálatot. Papp Istvánnak, az OMMF elnökének tájékoztatása alapján azok sem nyugodhatnak meg, akiknél már jártak a munkaügyi felügyelők, hiszen ebben az évben több lesz a megismételt ellenőrzés a visszaesők kiszűrése érdekében.
A munkáltatóknak az ellenőrzés megkezdésekor fontos tudni, hogy a felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül tarthat ellenőrzést, amit vagy hivatalból, vagy kérelemre indít meg. Jogosult bármilyen, hatáskörébe tartozó vizsgálatot elvégezni. Az ellenőrzés időtartama behatárolhatatlan, a munkavállalók létszámától és a dokumentáció mennyiségétől függ. A hatóság azonban köteles szem előtt tartani, hogy a vizsgált vállalkozás aktuális tevékenységét ne zavarja. Az ellenőr tevékenysége jórészt a papírok átvizsgálásából áll, ilyenek például a munkaszerződések, jelenléti ívek, műszakpótlékok és a munka törvénykönyvben (többször módosított 1992. évi XXII. tv) előírtak betartásának átvizsgálása.
Az OMMF munkaügyi felügyelői 2007-ben 32 840 munkáltatót ellenőriztek, ez a szám azonban nem tartalmazza az utóellenőrzéseket és a munkáltató különböző telephelyein, fióktelepein végzett ellenőrzéseket.
Felmerül a kérdés, hogyan készüljenek, egyáltalán tegyenek-e bármit a munkáltatók? Nos, annak a munkáltatónak, akinél a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok minden vonatkozásban betartásra kerültek, nem kell kifejezetten készülnie a munkaügyi ellenőrzésre, a felügyelő is csak együttműködő, partneri kapcsolatot vár tőle - hangsúlyozza Papp István.
Az OMMF elnöke hozzátette: a munkaügyi ellenőrzés időpontja annak ellenére kiszámíthatatlan, hogy a hatóság éves ellenőrzési tevékenységét irányelv szabályozza, amely tartalmazza az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.
- A köztudatban olyan hamis elképzelések is szárnyra kaptak, hogy az OMMF ellenőrzését megelőzően egy hónappal értesíti a munkáltatót. Ez a vélekedés minden ésszerűséget nélkülöz, hiszen a "rendrakás lehetősége" a korábbi mulasztások esetleges pótlása mellett arra ösztönözné a munkáltatót, hogy az adott napon jogellenes állapot ne legyen vagy az kellő dokumentációval ne legyen felfedezhető. Előrejelzés esetén ellehetetlenülne például az alkalmi munkavállalói könyvvel történő szabályellenes foglalkoztatás feltárásának lehetősége.
Az OMMF elnöke elmondta, hogy a munkáltató gyakran esik abba a hibába - legalábbis erre hivatkozik - hogy a munkaviszony létesítésének bejelentését a könyvelőjére bízza, aki rendszerint valamilyen adminisztratív probléma miatt nem tud időben eleget tenni a vállalt kötelezettségnek. A bejelentési kötelezettség hiánya önállóan is bírságkiszabást eredményező mulasztás lehet, azonban feketefoglalkoztatás esetében, vagyis ha a munkaszerződés sincs írásba foglalva, ez a mulasztás az alapcselekménybe olvad és a kettős értékelés tilalma miatt, külön bírságalapként nem kerül figyelembevételre.
Az ellenőrzések megindítása bejelentésre is indulhat, amelyet általában a munkavállalók, vagy a volt munkavállalók tesznek leggyakrabban kilétük felfedése nélkül.
Az ellenőrzéskor átvizsgált munkaügyi nyilvántartások minden korábbi mulasztásra fényt derítenek, hiszen a napi rendes és rendkívüli munkaidő, a bérfizetés, a szabadságkiadás a munkaviszony be és megszűntekor a kijelentése mind-mind egyértelműen megállapítható. Természetesen az APEH felé történő bejelentés tényét a felügyelő azonnal le tudja kérdezni, ennek nyomtalan pótlására nincs a munkáltatónak lehetősége.
Az ellenőrzést megelőzően pótolt nyilvántartási mulasztások feltárása esetén azonban a szankcionálás nem általános. A figyelemfelhívás ellenére elmaradt cselekmények utóellenőrzés során történő megállapítása esetén azonban a felügyelő általában már nem tekint el az eljárási bírságtól.
Kiemelt figyelmet élvez néhány terület, így a munkaidő, pihenőidő szabályainak betartása, a munkabér védelem és a kollektív szerződések ellenőrzése. Papp István tájékoztatása szerint a leggyakrabban feltárt jogsértések a feketemunkával kapcsolatosak. A feketefoglalkoztatás felöleli a járulékfizetés elkerülésén, a munkavállalók garanciális jogának megsértésén túl a szakszervezeti jogok sérüléséig mindazt a jogsértést, amelyek a munkáltatók erőfölényéből és a munkavállalók viszonylagos kiszolgáltatottságából adódnak.
Gyakoriak a szabadság kiadásával összefüggő szabálytalanságok. Jó tudni, hogy a szabadság kiadásával kapcsolatban is változások történtek: 2008-tól a szabadságot az adott évben ki kell adnia a munkavállalónak. Kivételt jelenthet néhány speciális eset: ha az alkalmazott megbetegedett, és a következő évig nem áll munkába, táppénzen van vagy fizetés nélküli szabadságát tölti. Jellemzőek még a munkaidővel és a pihenőidővel összefüggő szabálytalanságok, itt a munkaidő túllépése a leggyakoribb vétség.
A hatóságnak a legtöbb fejfájást az építőipar okozza, hiszen élen járnak a munkaügyi szabálytalanságok elkövetésének szinte minden jelentősebb kategóriájában. Az OMMF annak ellenére, hogy ellenőrzési tevékenységének súlypontja az átlagot meghaladó munkaügyi szabálytalansági rátával érintett ágazatokra fókuszál, a munkaügyi felügyelők figyelmét az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vendéglátás mellett a többi ágazat sem kerüli el.
A súlyponti területeken a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanság, a már hivatkozott feketefoglalkoztatás, de nem ritka a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő visszaélés sem.
Az építőipari és a mezőgazdasági tevékenységeket felölelő munkafázisoknak igen jelentős humánerőforrás igénye van, ahol rendkívül magas a feketefoglalkoztatás aránya. Ennek oka a segédmunkából, az alacsony szakismereti követelményből, a társadalom viszonylag képzetlenebb, hátrányosabb gazdasági - szociális környezetéből, annak is a könnyebben befolyásolható rétegéből fakadó jellegzetességekből fakad. A kényszerszülte körülmények hatására ugyanis vállalják a számukra szankciót ugyan nem eredményező, de a kisebb és bizonytalanabb munkadíj veszélyét rendszerint magában rejtő jogellenes foglalkoztatás kockázatát - közölte Papp István.
A munkaügyi felügyelők munkája nem egy hálás feladat, gyakran néznek szembe nehézségekkel. Papp István kifejtette, hogy az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a munkáltatók nem működnek együtt. Általában sem a feketén foglalkoztatásban résztvevő munkáltató, sem a munkavállaló nem partner az ellenőrzésben. Hiszen a munkaügyi szabálysértések zömét nem egyszerű mulasztásból, vagy kellő odafigyelés hiányából adódó adminisztratív tévedésből követik el a munkáltatók, hanem tudatosan, sok esetben, jogi ismeretekkel rendelkező foglalkoztatók követik el. - Nem meglepő tehát, hogy a munkáltatók nagy részének és a tőlük függő munkavállalóknak minden igyekezete az ellenőrzés ellehetetlenítését célozza meg. Gyakori az ellenséges, fenyegetően agresszív hangnemet használó, a kérdésekre nem, vagy a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatot tevő ügyfél - számol be az OMMF elnöke.
Érezhető a munkáltatók jogkövető magatartásában bekövetkezett változás, amely a kiszámíthatatlan és egyre gyakoribb ellenőrzés lehetőségének, az ellenőrzéssel való "fenyegetettség" és a "nyilvános feketelistára" kerülés veszélyének köszönhető - fejti ki Papp István. Ennek a fenyegetettségnek a folyamatos fenntartása az, amely jelentős mértékben visszaszoríthatja a feketefoglalkoztatást, ugyanis a büntetés, a bírság kiszabása mellett fokozott visszatartó erőt jelent, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó szabályokat megsértő munkáltatók nem igényelhetnek állami támogatást, és öt évre kizáródnak a közbeszerzési eljárásokból is. Az OMMF ugyanis 2006. január elsejétől nyilvánosságra hozza a munkaügyi jogsértést elkövető, a jogerőssé és végrehajthatóvá vált határozattal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, a munkaügyi bírsággal sújtott jogsértés megnevezését és a bírság mértékét, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének, illetve végrehajthatóvá válásának napját is.
Ez egy komplex tevékenység, kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségének, kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek továbbá a munkáltató nyilvántartási kötelessége teljesítésének ellenőrzésére.
Az ellenőrzés tárgyát képezi még az egyenlő bánásmód követelménye, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések betartásának ellenőrzésére.
A munkaügyi ellenőrzés tárgykörébe tartozik a megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire, a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok.
Az ellenőrök vizsgálják továbbá a munkáltatók a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelmére vonatkozó kötelességeit, a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályokat, a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályokat. A hatóság embereinek szemét az sem kerülheti el, hogy a foglalkoztató betartotta-e a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályokat.
Papp István arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaügyi nyilvántartások vezetését a Munka Törvénykönyve ugyan szabályozza, de a forma és tartalom tekintetében nem ad pontos útbaigazítást a munkáltatóknak, ezért a hiányosan kitöltött, vagy nem megfelelő adatokat tartalmazó nyilvántartások miatt gyakran állapítanak meg munkaügyi szabálytalanságot. Erre akkor kerül sor, ha a nyilvántartás a jogszabályi adatminimumot nem, vagy azt a visszaélésre lehetőséget adó módon tartalmazza.
Rendszeres szakmai képzésben vesznek részt a felügyelők az ellenőrzés hatékonyságának növelésének, valamint a jogilag megalapozott döntések előkészítése érdekében. Emellett naprakész módszertani útmutató szolgál segítségül számukra az ellenőrzések lefolytatásában és a jogszabályi háttér egységes értelmezésében.
Ha vállalkozásunk háza táján szabálysértést állapított meg a munkaügyi felügyelő, természetesen élhetünk jogorvoslati lehetőséggel is. A döntés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezhetünk - esetleg új bizonyítékok, tények segítségével támadhatjuk meg az igazságtalannak vélt határozatot. Ha a hatóság ezúttal sem változtatja meg a döntést, harminc napon belül bírósági felülvizsgálatot is kérhetünk.
Gyimóthy Éva, HR Portal
A munkaügyi felügyelők bármelyik pillanatban, bármelyik vállalkozásnál megjelenhetnek, akár bejelentés, akár panasz alapján. Eljuthatnak a munkáltatóhoz úgynevezett akció- vagy célvizsgálatok alkalmával is, ilyenkor a gazdaság egy bizonyos területén végeznek átfogó vizsgálatot. Papp Istvánnak, az OMMF elnökének tájékoztatása alapján azok sem nyugodhatnak meg, akiknél már jártak a munkaügyi felügyelők, hiszen ebben az évben több lesz a megismételt ellenőrzés a visszaesők kiszűrése érdekében.
Ha jön a munkaügyi felügyelő...
A munkáltatóknak az ellenőrzés megkezdésekor fontos tudni, hogy a felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelesség nélkül tarthat ellenőrzést, amit vagy hivatalból, vagy kérelemre indít meg. Jogosult bármilyen, hatáskörébe tartozó vizsgálatot elvégezni. Az ellenőrzés időtartama behatárolhatatlan, a munkavállalók létszámától és a dokumentáció mennyiségétől függ. A hatóság azonban köteles szem előtt tartani, hogy a vizsgált vállalkozás aktuális tevékenységét ne zavarja. Az ellenőr tevékenysége jórészt a papírok átvizsgálásából áll, ilyenek például a munkaszerződések, jelenléti ívek, műszakpótlékok és a munka törvénykönyvben (többször módosított 1992. évi XXII. tv) előírtak betartásának átvizsgálása.
Az OMMF munkaügyi felügyelői 2007-ben 32 840 munkáltatót ellenőriztek, ez a szám azonban nem tartalmazza az utóellenőrzéseket és a munkáltató különböző telephelyein, fióktelepein végzett ellenőrzéseket.
Hogyan készüljenek a munkáltatók?
Felmerül a kérdés, hogyan készüljenek, egyáltalán tegyenek-e bármit a munkáltatók? Nos, annak a munkáltatónak, akinél a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok minden vonatkozásban betartásra kerültek, nem kell kifejezetten készülnie a munkaügyi ellenőrzésre, a felügyelő is csak együttműködő, partneri kapcsolatot vár tőle - hangsúlyozza Papp István.
Az OMMF elnöke hozzátette: a munkaügyi ellenőrzés időpontja annak ellenére kiszámíthatatlan, hogy a hatóság éves ellenőrzési tevékenységét irányelv szabályozza, amely tartalmazza az adott év kiemelt ellenőrzési, vizsgálati céljait, az ellenőrizendő főbb tevékenységi köröket, szakmákat vagy ágazatokat.
- A köztudatban olyan hamis elképzelések is szárnyra kaptak, hogy az OMMF ellenőrzését megelőzően egy hónappal értesíti a munkáltatót. Ez a vélekedés minden ésszerűséget nélkülöz, hiszen a "rendrakás lehetősége" a korábbi mulasztások esetleges pótlása mellett arra ösztönözné a munkáltatót, hogy az adott napon jogellenes állapot ne legyen vagy az kellő dokumentációval ne legyen felfedezhető. Előrejelzés esetén ellehetetlenülne például az alkalmi munkavállalói könyvvel történő szabályellenes foglalkoztatás feltárásának lehetősége.
Ne bízzuk a véletlenre, de a könyvelőre se!
Az OMMF elnöke elmondta, hogy a munkáltató gyakran esik abba a hibába - legalábbis erre hivatkozik - hogy a munkaviszony létesítésének bejelentését a könyvelőjére bízza, aki rendszerint valamilyen adminisztratív probléma miatt nem tud időben eleget tenni a vállalt kötelezettségnek. A bejelentési kötelezettség hiánya önállóan is bírságkiszabást eredményező mulasztás lehet, azonban feketefoglalkoztatás esetében, vagyis ha a munkaszerződés sincs írásba foglalva, ez a mulasztás az alapcselekménybe olvad és a kettős értékelés tilalma miatt, külön bírságalapként nem kerül figyelembevételre.
Az ellenőrzések megindítása bejelentésre is indulhat, amelyet általában a munkavállalók, vagy a volt munkavállalók tesznek leggyakrabban kilétük felfedése nélkül.
Az ellenőrzéskor átvizsgált munkaügyi nyilvántartások minden korábbi mulasztásra fényt derítenek, hiszen a napi rendes és rendkívüli munkaidő, a bérfizetés, a szabadságkiadás a munkaviszony be és megszűntekor a kijelentése mind-mind egyértelműen megállapítható. Természetesen az APEH felé történő bejelentés tényét a felügyelő azonnal le tudja kérdezni, ennek nyomtalan pótlására nincs a munkáltatónak lehetősége.
Az ellenőrzést megelőzően pótolt nyilvántartási mulasztások feltárása esetén azonban a szankcionálás nem általános. A figyelemfelhívás ellenére elmaradt cselekmények utóellenőrzés során történő megállapítása esetén azonban a felügyelő általában már nem tekint el az eljárási bírságtól.
Amire a legjobban figyelnek
Kiemelt figyelmet élvez néhány terület, így a munkaidő, pihenőidő szabályainak betartása, a munkabér védelem és a kollektív szerződések ellenőrzése. Papp István tájékoztatása szerint a leggyakrabban feltárt jogsértések a feketemunkával kapcsolatosak. A feketefoglalkoztatás felöleli a járulékfizetés elkerülésén, a munkavállalók garanciális jogának megsértésén túl a szakszervezeti jogok sérüléséig mindazt a jogsértést, amelyek a munkáltatók erőfölényéből és a munkavállalók viszonylagos kiszolgáltatottságából adódnak.
Gyakoriak a szabadság kiadásával összefüggő szabálytalanságok. Jó tudni, hogy a szabadság kiadásával kapcsolatban is változások történtek: 2008-tól a szabadságot az adott évben ki kell adnia a munkavállalónak. Kivételt jelenthet néhány speciális eset: ha az alkalmazott megbetegedett, és a következő évig nem áll munkába, táppénzen van vagy fizetés nélküli szabadságát tölti. Jellemzőek még a munkaidővel és a pihenőidővel összefüggő szabálytalanságok, itt a munkaidő túllépése a leggyakoribb vétség.
Fertőzött ágazatok
A hatóságnak a legtöbb fejfájást az építőipar okozza, hiszen élen járnak a munkaügyi szabálytalanságok elkövetésének szinte minden jelentősebb kategóriájában. Az OMMF annak ellenére, hogy ellenőrzési tevékenységének súlypontja az átlagot meghaladó munkaügyi szabálytalansági rátával érintett ágazatokra fókuszál, a munkaügyi felügyelők figyelmét az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar és a vendéglátás mellett a többi ágazat sem kerüli el.
A súlyponti területeken a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanság, a már hivatkozott feketefoglalkoztatás, de nem ritka a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása és az alkalmi munkavállalói könyvvel történő visszaélés sem.
Az építőipari és a mezőgazdasági tevékenységeket felölelő munkafázisoknak igen jelentős humánerőforrás igénye van, ahol rendkívül magas a feketefoglalkoztatás aránya. Ennek oka a segédmunkából, az alacsony szakismereti követelményből, a társadalom viszonylag képzetlenebb, hátrányosabb gazdasági - szociális környezetéből, annak is a könnyebben befolyásolható rétegéből fakadó jellegzetességekből fakad. A kényszerszülte körülmények hatására ugyanis vállalják a számukra szankciót ugyan nem eredményező, de a kisebb és bizonytalanabb munkadíj veszélyét rendszerint magában rejtő jogellenes foglalkoztatás kockázatát - közölte Papp István.
A sarokba szorított munkáltatók reakciói
A munkaügyi felügyelők munkája nem egy hálás feladat, gyakran néznek szembe nehézségekkel. Papp István kifejtette, hogy az egyik legnagyobb problémát az okozza, hogy a munkáltatók nem működnek együtt. Általában sem a feketén foglalkoztatásban résztvevő munkáltató, sem a munkavállaló nem partner az ellenőrzésben. Hiszen a munkaügyi szabálysértések zömét nem egyszerű mulasztásból, vagy kellő odafigyelés hiányából adódó adminisztratív tévedésből követik el a munkáltatók, hanem tudatosan, sok esetben, jogi ismeretekkel rendelkező foglalkoztatók követik el. - Nem meglepő tehát, hogy a munkáltatók nagy részének és a tőlük függő munkavállalóknak minden igyekezete az ellenőrzés ellehetetlenítését célozza meg. Gyakori az ellenséges, fenyegetően agresszív hangnemet használó, a kérdésekre nem, vagy a valóságnak nem megfelelő nyilatkozatot tevő ügyfél - számol be az OMMF elnöke.
Visszatartó erő: bírság, feketelista, megvont támogatás
Érezhető a munkáltatók jogkövető magatartásában bekövetkezett változás, amely a kiszámíthatatlan és egyre gyakoribb ellenőrzés lehetőségének, az ellenőrzéssel való "fenyegetettség" és a "nyilvános feketelistára" kerülés veszélyének köszönhető - fejti ki Papp István. Ennek a fenyegetettségnek a folyamatos fenntartása az, amely jelentős mértékben visszaszoríthatja a feketefoglalkoztatást, ugyanis a büntetés, a bírság kiszabása mellett fokozott visszatartó erőt jelent, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó szabályokat megsértő munkáltatók nem igényelhetnek állami támogatást, és öt évre kizáródnak a közbeszerzési eljárásokból is. Az OMMF ugyanis 2006. január elsejétől nyilvánosságra hozza a munkaügyi jogsértést elkövető, a jogerőssé és végrehajthatóvá vált határozattal sújtott munkáltatók nevét, székhelyét, adószámát, a munkaügyi bírsággal sújtott jogsértés megnevezését és a bírság mértékét, valamint a jogsértést megállapító határozat keltének, illetve végrehajthatóvá válásának napját is.
Mit vizsgálnak a munkaügyi felügyelők?
Ez egy komplex tevékenység, kiterjed a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségének, kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek továbbá a munkáltató nyilvántartási kötelessége teljesítésének ellenőrzésére.
Az ellenőrzés tárgyát képezi még az egyenlő bánásmód követelménye, a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések betartásának ellenőrzésére.
A munkaügyi ellenőrzés tárgykörébe tartozik a megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről és foglalkoztatásáról szóló jogszabályok rendelkezéseinek, a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire, a munkaerő-kölcsönzésre, valamint a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére jogosító jogszabályok.
Az ellenőrök vizsgálják továbbá a munkáltatók a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelmére vonatkozó kötelességeit, a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak, az üzemi és a közalkalmazotti tanács tagjának és a munkavédelmi képviselőnek a munkajogi védelmére, valamint munkaidő-kedvezményére vonatkozó szabályokat, a szakszervezet által kifogásolt intézkedésekkel összefüggő munkáltatói kötelességek végrehajtására vonatkozó szabályokat. A hatóság embereinek szemét az sem kerülheti el, hogy a foglalkoztató betartotta-e a teljesítménykövetelmény megállapítása tekintetében az előzetes foglalkoztatói eljárás lefolytatásának tényére, valamint a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényezők alkalmazása előtti közlésére vonatkozó szabályokat.
Hiányos munkaügyi nyilvántartások
Papp István arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaügyi nyilvántartások vezetését a Munka Törvénykönyve ugyan szabályozza, de a forma és tartalom tekintetében nem ad pontos útbaigazítást a munkáltatóknak, ezért a hiányosan kitöltött, vagy nem megfelelő adatokat tartalmazó nyilvántartások miatt gyakran állapítanak meg munkaügyi szabálytalanságot. Erre akkor kerül sor, ha a nyilvántartás a jogszabályi adatminimumot nem, vagy azt a visszaélésre lehetőséget adó módon tartalmazza.
A hatékony ellenőrzésért
Rendszeres szakmai képzésben vesznek részt a felügyelők az ellenőrzés hatékonyságának növelésének, valamint a jogilag megalapozott döntések előkészítése érdekében. Emellett naprakész módszertani útmutató szolgál segítségül számukra az ellenőrzések lefolytatásában és a jogszabályi háttér egységes értelmezésében.
Ha megtörtént a baj
Ha vállalkozásunk háza táján szabálysértést állapított meg a munkaügyi felügyelő, természetesen élhetünk jogorvoslati lehetőséggel is. A döntés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül fellebbezhetünk - esetleg új bizonyítékok, tények segítségével támadhatjuk meg az igazságtalannak vélt határozatot. Ha a hatóság ezúttal sem változtatja meg a döntést, harminc napon belül bírósági felülvizsgálatot is kérhetünk.
Gyimóthy Éva, HR Portal
Fata László az egyik legismertebb hazai cafeteria szakértő. Legújabb könyvéről, a Cafeteria kalandparkról írtunk ismertetést.
Aki válaszol: Sipőcz Iván
A legnépszerűbb munkahelyi sorozatok