Hegesztőből, villanyszerelőből és varrónőből sincs elég a dél-alföldi régióban

„Tapasztalataink alapján munkaerőpiac tekintetében leginkább a szolgáltatóipar és az autóipar sínylette meg átmenetileg a pandémiát. Csongrád-Csanád megyében – mint szolgáltatásokra erőteljesen építő térség – jelentős leépítési hullám volt tapasztalható például a vendéglátásban. A feldolgozóipar viszont szinte azonnal lehetőséget nyújtott a leépített munkavállalók számára, hiszen több, például vegyipari cég termékei iránti kereslet éppen a vírushelyzet miatt nőtt meg, amelynek teljesítéséhez jelentős munkaerőigényre volt szükség. Bács-Kiskun és Békés megyében pedig a globálisan tapasztalható félvezető-hiány következtében hajtottak végre bizonyos mértékű létszámleépítéseket az autóipar szereplői 2021 második és harmadik negyedévében. Az iparág fellendülése az idei első félévére várható” – hívta fel a figyelmet Bajkán Márk, a WHC Csoport Csongrád-Csanád és Békés megyékért felelős területi vezetője. Az elsősorban munkaerő-kölcsönzésre és munkaerő-közvetítésre specializálódott WHC Csoport saját helyi irodáiból szolgálja ki térségbeli ügyfeleit, Szegedről a Csongrád-Csanád és Békés megyei, míg Kecskemétről a Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyei cégeket, így közvetlen és jelentős rálátással bír a térség munkaerőpiaci folyamataira. 

A cég tapasztalatai alapján 2020 második negyedévében az egész régióban nagymértékben emelkedett a munkanélküliek száma, mely 2021 első negyedévében tetőzött: körülbelül az egy évvel korábbi szint duplájára növekedett a munkanélküliek lakosságarányos száma. „A tetőzés után csökkenés indult el, 2021 harmadik negyedévére kezdett normalizálódni a helyzet. Csongrád-Csanád megyében például az év eleji 4,9%-os munkanélküliség kevesebb, mint a felére, 2,4%-ra csökkent” – részletezi a szegedi irodavezető.

A régióban a nehézipar és az agrárium dominál, Szegeden pedig a tudásintenzív iparágak

A Dél-Alföld általános munkaerőpiaci sajátosságait vizsgálva az látható, hogy az autóipar és annak beszállítói, illetve a műanyag-, fém-, és elektronikai ipar szereplői biztosítják a legtöbb munkahelyet, ezen belül Csongrád-Csanád megyében inkább a könnyűipar, valamint a szolgáltatóipar a legfőbb munkáltató. Noha Békés megye gazdasági szempontból elsődlegesen agrártérségnek tekinthető, az aktív korú lakosság legnagyobb arányban mégis a feldolgozóiparban dolgozik.

„Hangsúlyos munkaerőpiaci tényező a térségben a mezőgazdasági idénymunkák munkaerő-elszívó ereje más ágazatokból, amely jelentős munkaerőpiaci átrendeződéshez vezethet az év különböző periódusaiban, például a címerezés vagy a betakarítás időszakában” – tette hozzá Bajkán Márk.

A régión belül Szeged városa külön sajátosságokkal rendelkezik, hiszen más városokhoz képest érezhetően nem a nehézipar dominál, hanem úgynevezett „szerteágazó tudásintenzív” iparágról beszélhetünk. A multinacionális vállalatok szolgáltató központjainak (SSC = Shared Service Center) elterjedése mellett egyre nagyobb teret kapnak az IT ágazat képviselői a városban. A város legnagyobb foglalkoztatója pedig a Szegedi Tudományegyetem.

A fémiparban jelentős a munkaerőhiány, felkészül: az autóipar  

Régiós szinten a betöltetlen pozíciók száma a végzettséget nem igénylő betanított fizikai munkakörökben a legmagasabb. Szakmai végzettséget igénylő munkakörök közül jellemzően fémipari dolgozókra van szükség, például hegesztő, gépi forgácsoló, lakatos munkakörökben, de hiányszakma a targoncás, a gépbeállító, villanyszerelő és a gépész is. A hiányszakmák betöltése okozza a legnagyobb nehézséget, hiszen az ország nyugati részében, illetve külföldön jellemzően magasabb kereseti lehetőségre tehetnek szert a releváns tapasztalattal rendelkező munkavállalók.

A nyitott munkalehetőségek legnagyobb része a betanított jellegű fizikai munkakörökre terjed ki, klasszikusan összeszerelő, csomagoló, anyagmozgató pozícióban.

Az autóipar fellendülésével hatalmas munkaerőigényre lehet számítani az autógyártóknál, illetve legfontosabb beszállítóiknál a 2022-es év első és második negyedévétől kezdődően, amelyre a WHC szerint megoldás a magyar és a szomszédos harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása mellett hosszabb távon a távol-keleti munkaerő alkalmazása lehet.

 „A harmadik országbeli munkavállalókkal kapcsolatos tapasztalunk, hogy a magyar tulajdonú munkáltatók egyelőre óvatosabbak a foglakoztatásukat illetően, viszont a multinacionális vállalatok nyitottak a külföldi munkaerő alkalmazása felé, hiszen egyre inkább csökken hazánkban az aktív korúak száma. A munkaerőhiányra a leggyorsabb és leghatékonyabb választ adhatja a határon túlról érkező dolgozók termelésbe történő integrálása, ugyanis körükben alacsonyabb a fluktuáció, ezzel egyidejűleg a magyar munkavállalók túlterheltségét is tudják csökkenteni. A munkáltatók termelékenységének szintén kulcsszereplői lehetnek, ezáltal a helyi munkaerő és munkahelyek megőrzésében is fontos szerepet játszanak” – fejti ki WHC Csoport területi vezetője.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének Békés és Csongrád-Csanád megyében várhatóan munkaerőmegtartó hatása lesz, Bács-Kiskun megyét kisebb mértékben fogja érinteni. „Országszinten Békés megyében az egyik legalacsonyabb a nettó átlagkereset (2021 első negyedévében 205 000 Ft), Csongrád-Csanád megye a középmezőnyben helyezkedik el (2021 első negyedévében 236 000 Ft). Várhatóan – ahogy a korábbi években is – a bérek alakulása követi a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének tendenciáját, a munkáltatók különböző béren kívüli juttatásokkal igyekeznek kompenzálni az országos viszonylathoz képest alacsonyabb alapbért” – részletezi Bajkán Márk.