Hogyan közöljük betegségünket a munkahelyünkön?

Aki beteg - legyen szó bármilyen nyavalyáról, influenzáról, derékzsábáról, vesekőről, vagy épp gyógyíthatatlan rákról - két dologra vágyhat: empátiára vagy arra, hogy hagyják békén. Ám ahhoz, hogy a kollégák a kívánt magatartással viseltessenek a beteg iránt, időről-időre informálni kell őket a betegségről.

Fontos a kapcsolattartás

Akár pár napos vagy hetes-hónapos távollétről is van szó, fontos, hogy megfelelően kommunikáljuk azt a munkahelyünkön - mondta a Világgazdaság Online érdeklődésére Horváth Éva. A Jobserver Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: teljesen mindegy, hogy a hierarchia melyik szintjén vagyunk, tanácsos betelefonálni, és az illetékeseknek jelezni, betegek vagyunk, és várhatóan meddig kényszerülünk otthon maradni.

Amennyiben ugyanis nem közöljük a betegállomány időtartamát, a cég nem tud előre tervezni, és a kollégák nem megfelelő módon osztják majd fel egymást közt munkánkat. Különösen azért fontos ez, mert információ hiányában sokkal kisebb lelkesedéssel végzik el a mi munkánkat a sajátjuk mellett, így várhatólag számos olyan hiba fog becsúszni, amit később nekünk kell korrigálnunk. Arról nem is beszélve, hogy a beteg munka iránti teljes érdektelensége elmérgesítheti a munkatársakkal való kapcsolatot, hiszen a "bentiek" is igényelnek valamiféle empátiát, elismerést a plusz munkáért.

Magasabb pozíciót elfoglaló betegként még nehezebb dolgunk van, hiszen irányítóként, döntéshozóként mindennap ott kéne lennünk a munkahelyen. Ilyenkor csak annyit tehetünk, hogy megkérjük a kollégákat, fokozott figyelemmel végezzék munkájukat; vagy ha lehetőség adódik rá, felhasználjuk a cég informatikai rendszerét, hogy azon keresztül felügyeljük őket. Természetesen ugyanez visszafelé is igaz, bentről időnként nyugodtan lehet tájékoztatni az otthon maradt főnököt, de csak vigyázva, nehogy a túl sok munka visszavesse a gyógyulást. Heti egy-két e-mail a legfontosabb ügyekről már bőven elegendő tájékoztatás gyanánt.

Természetesen kórházba kerüléskor is értesíteni kell a munkahelyet, amennyiben erre a beteg képtelen, a hozzátartozókra hárul a feladat. Egyrészt a betegszabadság, illetve a táppénz miatt fontos ez, másrészt így a benti kollégáknak sem kell találgatniuk, vajon mi történhetett a beteggel. Ezzel elkerülhető a halálhír-keltés, és az olyan alaptalan vádaskodások, amelyek munkakerüléssel próbálják megbélyegezni a távol lévő beteget.

A betegség közlése

Az, hogy miként kommunikáljuk a bajunkat, több mindentől függ, többek közt a személyiségünktől, konfliktuskezelési készségünktől, de nagy a befolyása a közvetlen főnök reakciójának, nyíltságának, a közvetlen munkatársak megnyilvánulásainak, a szervezet kultúrájának is - mondta a VGO kérdésére válaszolva Kiss Aranka, szervezet szakpszichológus. Ez utóbbi különösen meghatározó lehet abban az esetben, ha például a karrierépítésnek és a fittségnek magas értéke van egy cégnél, ekkor ugyanis sokkal nehezebb felvállalni a betegséget.

A betegség közlését különösen nehézzé teszi az is, ha eleve nehezen közölhető betegségeket kell bejelentenünk, úgymint pszichiátriai betegség, rák, gyógyíthatatlan betegség, vagy immunrendszeri betegség (AIDS). Furcsamód idetartozik a terhesség is, ami ugyan nem betegség, de a várandóság utolsó szakaszában a könnyített munka és a majdan kieső munkaidő miatt komoly hátrány érheti a kismamákat. A felmondástól való félelem szintén gátolhatja az őszinteséget, sokan úgy érzik, a betegség bevallásával csökken munkaerő-piaci értéke, mivel kímélés végett kevesebb feladatot osztanak rá.

Elterelő hadművelet

Gyakorta előfordul, hogy csoportos létszámcsökkentés vagy egyszerű kirúgás előtt sokan elterelő hadműveletbe fognak: megállapodnak titokban az orvossal, hogy időt és pénzt nyerjenek a betegszabadsággal, s közben nézzenek állás után. Ezek a turpisságok idővel aztán kiderülnek, s ezzel sajnos később azokat is büntetik, akik valóban betegként mentek el táppénzre.

Hazai felmérés a hiányzásokról

Főként a vidéki gyártó, és a kereskedelmi cégek tapasztalnak túl sok munkatársi hiányzást, legyen az igazolt (táppénzes), vagy igazolatlan távollét - derült ki a Trenkwalder Multiman Személyzeti Szolgáltató Kft. elemzéséből. Főleg a fizikai dolgozók - betanítottak és szakképzettek egyaránt - távolléte miatt kell újra tervezniük a cégeknek a munkaerő-kapacitást. Előfordul azonban, hogy a szellemi munkaerő - főleg adminisztratív, értékesítési területen - hiányzása borítja fel a rendet. A megkérdezett vállalatok egy év alatt átlagosan 10 nap/fő betegszabadságot tartanak reálisnak, ám közülük többen ennek a duplájával szembesülnek. Feltűnő, hogy a legtöbb hiányzó a férfiak közül kerül ki, életkorukat tekintve 26-35 évesek. A második legtöbbet hiányzó korcsoportba a 36-45 év közöttiek tartoznak.

Világgazdaság Online