Foci-vb: Hogyan kezelje a HR a hiányzásokat és a munkahelyi ugratásokat?

A 2026-os labdarúgó-világbajnokság idején sok munkavállaló nem a megszokott munkaidejéhez, hanem a meccsek időpontjához igazítja az életritmusát. Lisa Patmore, a Dorsey & Whitney munkajogi partnere szerint ez komoly fennakadásokat okozhat a szervezetek életében.

Hiányzások és a táppénz körüli aggályok

Bár a mérkőzések sokszor viszonylag kezelhető időpontban kezdődnek, az utána következő ünneplés és a túlzott alkoholfogyasztás gyakran okoz problémát a másnap reggeli munkakezdéskor. Ez különösen kritikus azokon a területeken, ahol a késés vagy a hiányzás közvetlenül érinti a szolgáltatás minőségét vagy a többi kollégát, akiknek át kell venniük a kiesők feladatait.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a törvényi változások miatt a munkavállalók bizonyos országokban már a hiányzás első napjától jogosultak lehetnek táppénzre, ami korábban visszatartó erővel bírt. Patmore azt tanácsolja a cégeknek, hogy kommunikálják egyértelműen az elvárásokat, de ne reagáljanak elhamarkodottan, ha valaki egy meccs után beteget jelent.

A közösségi média és a bizonyítás nehézségei

A közösségi média korában a magánélet és a munka közötti határok elmosódnak. Egy „betegszabadságon” lévő kolléga gyanús lehet, ha egész éjjel posztolt a meccsről, de ez önmagában még nem ad jogot az azonnali fegyelmi eljárásra. A posztokat kontextusukban kell vizsgálni: az időbélyegek nem mindig megbízhatóak, a privát fiókok utáni kutakodás pedig adatvédelmi aggályokat vethet fel, ami akár a munkáltató ellen is elsülhet.

Amikor a vicc már nem vicces: az ugratás kockázatai

A munkahelyi ugratás egy másik kritikus terület. Stephanie Davies, a Laughology vezérigazgatója szerint a mai munkahelyeken gyakran öt különböző generáció dolgozik együtt, akiknek eltérő a véleményük arról, mi számít elfogadható humornak. Egy kutatás szerint a munkavállalók több mint fele úgy érzi, a munkahelyi élcelődés ma már kockázatosabb, mint régen, és tízből négyen kifejezetten a focival kapcsolatos poénokat tartják veszélyesnek.

A szakértő szerint az alábbi esetekben nem beszélhetünk már ártatlan viccelődésről:

• Ha az illetőt kérik, hogy hagyja abba, de ő folytatja (ez már zaklatásnak minősül).
• Ha a poén egy hatalmi egyenlőtlenséget használ ki, vagyis egy vezető gúnyolódik a beosztottján.
• Ha a humor védett tulajdonságokat vagy személyes vonásokat céloz meg.
• Ha a poénok mögött mélyebb politikai vagy vallási feszültségek húzódnak meg.

Davies szerint ahelyett, hogy azonnal fegyelmeznének, a vezetőknek inkább segíteniük kell megértetni a kollégákkal, miért lehet bántó egy-egy megjegyzés. Fontos tudatosítani, hogy még ha két ember jól is szórakozik egy viccen, egy harmadik fél, aki kihallgatja őket, sértve érezheti magát, és panaszt tehet, amit a szervezetnek kötelessége kivizsgálni.

Forrás: Personnel Today