Így értékelik az elemzők a bérajánlást
Itt állíthatja be, hogy a Google kereső elöl hozza a HR Portálos találatokatAz ING elemzője szerint foglalkoztatási szempontból kedvező, hogy a reál szintű minimálbér emelés mértékét meghaladja a 2014-re várt gazdasági növekedés, míg az Erste szakértője szerint ennek csak mérsékelt hatása lesz a foglalkoztatásra, a járulékbevételek azonban emelkedhetnek.
Jövőre 3,6 százalékkal 101 500 forintra nő a minimálbér és 3,5 százalékkal 118 000 forintra a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) hétfőn született megállapodás alapján. A felek 2014-re 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el.
Balatoni András, az ING makroelemzője szerint mind foglalkoztatási, mind a vállalatok profitabilitása szempontjából kedvező megállapodás született. A szakértő kifejtette, hogy mivel a várt, 2 százalék körüli, vagy valamivel a feletti gazdasági növekedés meghaladja a reálbér-emelkedést (ami az elemzők által várt 2,1 százalékos infláció mellett 1,4-1,5 százalék lehet a minimálbéren, garantált bérminimumon foglalkoztatottak esetében), javulhat a vállalatok profitabilitása jövőre.
Az elemző szerint ennek köszönhetően a vállalati beruházások is bővülhetnek, ami pedig a foglalkoztatást javítja. Balatoni András úgy vélekedett, hogy nemzetgazdasági szinten 3,5-3,6 százaléknál jobban nőhetnek a bérek. Mivel a legfrissebb adatok szerint a belső fogyasztásban is fordulat látszik, a nemzetgazdasági ágazatok "széles bázisa" meg tudja, vagy tudná lépni a 3,5 százalékos béremelést a nem minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál is - mondta a szakértő.
Gabler Gergely, az Erste vezető makroelemzője hangsúlyozta, hogy a 3,6 százalékos minimálbér-emelés jóval magasabb a kormány által várt inflációnál, vagyis egyértelmű reálbér-emelkedést jelent. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a kormány által várt 2,4 százalékkal szemben az Erste 2 százalékos inflációt vár 2014-ben, sőt itt lefelé mutató kockázatok vannak.
Úgy vélte ugyanakkor, hogy az emelés nem okoz kiesést a foglalkoztatásban, vagyis nem vezet elbocsátásokhoz. Gabler Gergely kifejtette: a feketefoglalkoztatás erősen jelen van a gazdaságban, így feltételezhető, hogy a minimálbérre bejelentetteknek csak egy része keres valóban minimálbért, azoknál a cégeknél pedig, ahol nem tudják kitermelni a minimálbért sem, egyébként is feketén foglalkoztatják az alkalmazottakat.
A szakértő véleménye szerint a foglalkoztatásra mérsékelt hatása lesz az emelésnek, ugyanakkor kedvező, hogy az államkasszába több járulékbevétel folyhat be a megemelt minimálbér után.
Balatoni András, az ING makroelemzője szerint mind foglalkoztatási, mind a vállalatok profitabilitása szempontjából kedvező megállapodás született. A szakértő kifejtette, hogy mivel a várt, 2 százalék körüli, vagy valamivel a feletti gazdasági növekedés meghaladja a reálbér-emelkedést (ami az elemzők által várt 2,1 százalékos infláció mellett 1,4-1,5 százalék lehet a minimálbéren, garantált bérminimumon foglalkoztatottak esetében), javulhat a vállalatok profitabilitása jövőre.
Az elemző szerint ennek köszönhetően a vállalati beruházások is bővülhetnek, ami pedig a foglalkoztatást javítja. Balatoni András úgy vélekedett, hogy nemzetgazdasági szinten 3,5-3,6 százaléknál jobban nőhetnek a bérek. Mivel a legfrissebb adatok szerint a belső fogyasztásban is fordulat látszik, a nemzetgazdasági ágazatok "széles bázisa" meg tudja, vagy tudná lépni a 3,5 százalékos béremelést a nem minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál is - mondta a szakértő.
Gabler Gergely, az Erste vezető makroelemzője hangsúlyozta, hogy a 3,6 százalékos minimálbér-emelés jóval magasabb a kormány által várt inflációnál, vagyis egyértelmű reálbér-emelkedést jelent. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a kormány által várt 2,4 százalékkal szemben az Erste 2 százalékos inflációt vár 2014-ben, sőt itt lefelé mutató kockázatok vannak.
Úgy vélte ugyanakkor, hogy az emelés nem okoz kiesést a foglalkoztatásban, vagyis nem vezet elbocsátásokhoz. Gabler Gergely kifejtette: a feketefoglalkoztatás erősen jelen van a gazdaságban, így feltételezhető, hogy a minimálbérre bejelentetteknek csak egy része keres valóban minimálbért, azoknál a cégeknél pedig, ahol nem tudják kitermelni a minimálbért sem, egyébként is feketén foglalkoztatják az alkalmazottakat.
A szakértő véleménye szerint a foglalkoztatásra mérsékelt hatása lesz az emelésnek, ugyanakkor kedvező, hogy az államkasszába több járulékbevétel folyhat be a megemelt minimálbér után.
- 2026.09.09Fókuszban a ,,hard HR” – ingyenes, kétrészes webinár A HR döntések ma már nem választhatók el a jogi, adózási, pénzügyi és bérszámfejtési szempontoktól. A Niveus adózási, jogi és payroll szakértői ingyenes, kétrészes webinár keretében, a munkavállalói életciklus mentén mutatják be a legfontosabb „hard HR” összefüggéseket, tipikus hibákat és gyakorlati megoldásokat. A program a bértranszparencia irányelv gyakorlati hatásaira is kitér.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.11Kockázatmenedzsment képzés A kockázatmenedzsment rendszer működésének és elemeinek áttekintése az ISO 9001 szabvánnyal összhangban. A központi kockázatirányítás rendszerének áttekintése, amely egységesen összefogja és integrálja a különböző jellegű szakterületi kockázatok kezelését.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.17Vezetői képzés - Készségfejlesztés modul (A) Képzésünkkel a résztvevők vezetői tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamint a szervezetekben használt irányítási, problémamegoldási, és hatékonyságnövelési témakörökre fókuszálunk.
Részletek
Jegyek
- 2026.09.23Élménnyel eredmény? Earlybird jegyek június 30-ig! Élménnyel eredmény! Országos kutatás és gyakorlati iránymutatás HR és L&D szakembereknek a Tréning Kerekasztal konferencián.
Részletek
Jegyek

Főszerepet kapott az AI-színésznő – új korszak kezdődik a kreatív szakmákban?