Így lehet jó önéletrajzot írni

Az interjú első részét korábban közöltük, itt olvasható.

Melyek voltak az álláskeresők leggyakoribb problémái a CV-készítésben 2024-ben? Volt-e valami változás e tekintetben az utóbbi évekhez képest?
- Sajnos a trend az továbbra is a kronológiai CV. Az álláskereső gyakran felmegy egy CV-készítő oldalra, beledobálja az információkat, és azt gondolja, hogy kap egy jó CV-t belőle. Ezzel azonban több baj is van. Egyrészt ezek a „CV-maker” oldalak fizetőssé váltak. Másrészt a kijövő CV egy kronológiai önéletrajz lesz: talán egész jól fog kinézni, de az információtartalma nem a munkáltatói igényeknek megfelelő lesz. A munkáltatók ugyanis mostanság az újítást, a jobbítást, a tanulni hajlandóságot, a kreativitást keresik. Ezeket hogyan mutassam meg azzal, hogy odaírom, irodavezető voltam 18 évig?

Inkább a készség-, kompetencia alapú CV-irányba kell elmenni. Ez nálam már tíz éve is úgy nézett ki, hogy az első oldalon csak a kompetenciákról beszéltünk, a második oldal volt a kronológia, mert ha a kompetenciáimat leírtam, behivatkoztam pár referenciát, utána már majdnem mindegy a munkahely, hogy hol is csináltam ezt. Esetleg az számít még ilyenkor, hogy munkakörnyezet szempontjából beszéltem-e idegen nyelven, nemzetközi cégnél, multinacionális kultúrkörben dolgoztam, vagy magyarban, stb.

Hogyan használják a pályázók a mesterséges intelligenciát CV-készítésre?
- Próbálkoznak vele, de ahhoz jól kell promptolni (utasításokat, kéréseket adni, kérdéseket feltenni az MI-nek – a szerk.). Az AI csak abból tud dolgozni CV-szempontjából, amit megkap. Az AI gyakorlatilag a CV-írás szövegstilisztikai részét tudja átvenni: ha leírom a szöveget, akkor ő abból csinál valami ’nyakkendősebb’ stílust, vagy kijavítja az angolomat.

Lehet még bármi másra használni a mesterséges intelligenciát, hogy egy álláskeresőn segítsen?
- Igen. A munkáltatók elkezdtek nagyon furcsa neveket adni a pozícióknak, amiből azt se tudjuk, hogy mi az. Feladatokat írtak körül, és utána adtak ennek valamilyen nevet. Most például nagyon sok a customer success menedzser, vagyis ügyfélsiker-menedzser. De mit is jelent ez? Saleses, vagy post-saleses? Ez bármi is lehet. Abban segíthet még az AI egy álláskeresőnek, hogy a birtokában lévő tudáshalmazt, amit a jelölt összeírt egy Word-dokumentumban, azzal milyen állásokat keressen. Ha ezt beadjuk egy AI-nak, akkor az ki fog adni olyan pozícióneveket, amire aztán érdemes keresni. Az álláskereső bemutatkozik neki, hogy ’én egy olyan személyiség vagyok, aki’, és az AI abban tud segíteni, hogy milyen pozíció passzol hozzá. A következő kérdés lehet ugyanennek az AI-nak, hogy ahhoz a pozícióhoz mit kell tanulni. Az pedig kilistázza neki, hogy mit.

Egyébként miből látszik, hogy egy CV-t AI ír? Vannak lebuktató jelek?
- Ott lehet lebukni az AI-val írt önéletrajzoknál, hogy rossz a struktúrája, nem jól rendezi témákba a feladatokat, amiket elvégzett az adott kolléga. A második bukta általában az szokott lenni, hogy a szövegezés annyira tankönyvi és hivatalos minőségű, ami már furcsa. Az AI ugyanis azt használja, amit a neten talált.

A Europass CV-minta még mindig terjed, vagy már visszaesett a népszerűsége?
- Most írt egy ismerősöm szakdolgozatot, aminek részeként kértek Europass CV-t. Én elszörnyedtem, hogy most sok év után, elveimmel ellentétesen muszáj volt Europass CV-t írnom. Sosem volt jó formula, de most már nagyon-nagyon rossznak tartom. Egy mezőgazdasági szakemberről beszélünk, aki például egy mezőgazdasági vontatói jogosítványt nem tudott bejelölni a feladott ablakokból. Ez a CV-típus nagyon ki akarja szolgálni azt, hogy az álláskeresők gyorsan ki tudják tölteni, de nem lehet bele érdemi, egyedi tartalmat rakni. Úgyhogy azt csináltuk, hogy írtunk egy önéletrajzot az úriembernek, és ráraktuk a Europass logót. Ránézésre olyan „europassosnak” tűnt, de ha valaki be akarja mutatni a 35 évnyi szakmai munkáját, erre a Europass tökéletesen alkalmatlan, viszont ez volt az előírás, hogy azt kell használni. Én nem láttam egyébként már Europass-os igényeket a munkavállalóktól, vagy munkáltatóktól mostanság.

Az állásinterjúra tovább lépve: az online állásinterjú már áttört, vagy még azért mindig a klasszikus a trendi? Az online verzióban vannak buktatók?
- Az állásinterjú napjainkban két szakaszból áll. Van egy előszűrés, melynek során egy kezdő HR-es is meg tudja kérdezni az alapokról az illetőt, hogy ’jelentkeztél, ez az állás pontosan erről szól, így is érdekel-e téged?’ és nagyjából egyeztetik a fizetési igényeket. Régen is voltak ilyenek, csak régen telefonon intézték, most azért szeretik látni az embert. Az első félórás beszélgetés az gyakorlatilag a felelősségtudatot méri fel. Például online állásinterjúról elkésni, hát az azért meredek, mert a hagyományos találkozónál mondhatom azt, hogy nem jött a busz, rossz idő volt, és nehezebben jutottam be, dugó volt, stb. A másik oldalról is ott kell, hogy legyen a tolerancia. Tehát amikor a munkáltató azt látja, hogy a gyerek ugrándozik az álláskereső mögött állásinterjún, akkor fogadja el ezt. Ez egy normális dolog, hogy az embereknek gyerekei vannak, és azok ott vannak körülöttünk, hogyha home office-ban vagyunk. Kérdés, hogy képesek-e ezt kezelni a munkában, hiszen ott nem tehetem azt, hogy most a gyerekkel foglalkozok, most pedig a munkával párhuzamosan. Valahogy meg kell ezt oldani. De aztán mégiscsak kell egy személyes találkozás, egy kézfogás, mielőtt munkaszerződést kötünk, ez az állásinterjú második része.

Maradjunk a felvételi folyamatnál. A jelöltélmény mennyire employer branding szlogen? Vagy ezt komolyan is veszik a cégek?
- Az a bajom a jelöltélménnyel, hogy a legtöbb jelölt nem jelöltélményt keres, hanem állást. Innentől fogva, hogyha elutasítást kap akármi miatt is, és akár az az elutasítást rendesen megindoklják, és teljesen jogos akceptálható igény, akkor is sértődés van belőle, és ez nem jelöltélmény. A jelöltélmény másik fele, hogy amikor kérdezek embereket, hogy jó, és ez neked miért volt pozitív a jelöltélmény, annak ellenére, hogy elutasítottak, akkor azt mondja, hogy azért, mert visszajelzést kaptam. Na most visszajelzést adni ebben a környezetben lehet, hogy tévút. Például: ’nem elég jó az angolod. Jó, hát akkor fejlesztem’. De azzal a visszajelzéssel mit tud kezdeni, hogy a személyisége nem illeszkedik a csapatba. Mit csináljon vele? Persze egy egészséges környezetben nagyon nagy az igénye az embereknek a visszajelzésre, de sajnos olyan fals visszajelzések érkeznek, hogy én egyáltalán nem azt látom néha egy jelöltön, mint amit ő visszajelzésként kapott. Ezért én ebben nem annyira hiszek. A visszajelzés nálam annyi, hogy határidőre mondjuk meg: nem önt választottuk, vagy mondjuk meg, hogy önt választottuk. A sikertelenségeinkkel nem kell sokat rugózni jelöltélményileg sem, nem egész egyszerűen menni kell tovább. Ahogy a nyeretlen lottószelvényemen sem sírdogálok, hogy hát nem nyertem. A jelöltélmény inkább hype.

Jobangel blogja a HR Blogon itt érhető el.

A nyitóképen Fazekas Éva