Így vagy úgy, de mégiscsak zárjanak be?
A legfrissebb hírek szerint a KDNP újra a parlament elé viheti a törvényjavaslatot, amelynek eredményeként erősen megkérdőjeleződne az üzletek vasárnapi nyitva tartásának lehetősége. A terv jelenleg nem kimondott tilalom, hanem a törvényjavaslat értelmében havi két szabad vasárnapot kellene biztosítani a kereskedelmi dolgozóknak. Így pedig kérdés, lesz-e elég munkaerő a feladatok ellátásához. A kisebbik kormánypárt nem tudja elengedni a témát, amely az elmúlt években komoly vitát okozott a közbeszédben, népszavazási kezdeményezések csatározását, majd a korábbi szabályozás (a vasárnapi boltzárról szóló) váratlan eltörlését eredményezte tavasszal. Ember legyen a talpán az a kereskedő, aki alkalmazkodni tud a forgószél szerűen változó szabályozási környezethez.
A törvénymódosító-javaslat havi két szabad vasárnapot és a hét utolsó napján legfeljebb napi nyolcórás munkavégzést terjeszt elő. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke nem nagyon érti a KDNP újra felvetett kezdeményezését, mert mint a Klub Rádiónak elmondta már két szakszervezettel is aláírták a megállapodást - még májusban - a vasárnapi munkavégzés kereteiről, amelyben az is benne van, hogy ajánlják, hogy a jelenlegi egy helyett két vasárnapi pihenőnapot kapjanak a dolgozók. Kapják meg a 100%-os bérpótlékot ezeken a napokon, valamint a gyermeküket egyedül nevelőket nem lehet ezekre a napokra berendelni dolgozni. Dávid Ferenc jelezte, így ha tulajdonképpen a már megkötött megállapodás törvénybe iktatásáról van szó, akkor azt támogatnák, a nyolc órás nyitva tartási korlátozást azonban nem. Mint mondta, reméli nem a boltbezárásról szól megint ez a felvetés. Az elnök azt is kiemelte, meg kell várni, hogy megjelenjen a törvényjavaslat, hogy mire jut a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma.
Szintén a Klub Rádiónak nyilatkozott Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki szerint persze örülnének a dolgozók a két szabad vasárnapnak, de mint mondta erre a cégeknek fel kell készülnie, és az újabb bizonytalansági tényező rossz hatással lehet a jövő évre vonatkozó bér- és cafeteria tárgyalásokra.
Nyár vége óta jelennek meg találgatások, amelyek szerint a kormányzat újra korlátozná a vasárnapi nyitva tartást. Felmerült annak a lehetősége, hogy csak délig tarthatnának nyitva az üzletek vasárnaponként, ezt a felvetést azonban a kormány cáfolta. A KDNP ugyanakkor szorgosan munkálkodik azon a boltzár eltörlése óta, hogy „enyhítse a dolgozókra nehezedő plusz terheket”.
A téma azért került újra előtérbe, mert több áruházlánc a hírek szerint kivetetné dolgozóival novemberben fennmaradó szabadságaikat, hogy ne a karácsonyi ünnepek környékén vegyék ki azokat, derült ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének közléséből. Bubenkó Csaba arra hívta fel az Inforádióban a figyelmet, hogy a munkaügyi ellenőrzésekre, a jogszabályok betartatására kellene komolyabb hangsúlyt fektetni. „A szabályok megsértése, az ellenőrzés és számonkérés mindenképpen kellemetlen. Komolyabb szankció visszatartó erővel bírna, kényszeríthetné a munkáltatót” - hangsúlyozta Bubenkó Csaba. Mint mondta nincs újdonságról szó, a probléma azért erősödött fel, mert kevesen vannak a dolgozók, kimerítik a túlórakeretüket és fáradtak. A KSH idei, második negyedéves adatai szerint a túlórák száma 1,4 millió óra felett van. 2015 karácsonyi időszakát nem számítva a boltosoknak még soha nem kellett ennyit túlórázniuk.
Nem került még pont az érdekképviseletek és a munkáltatók között zajló vita végére arról, hogy mekkora legyen a vasárnapi pótlék mértéke. (Bár mint Dávid Ferenc említette a májusi megállapodásban erről is szó volt.) A pótlék mértékét 50%-ra csökkentették vissza a boltzár eltörlésekor, amelyet a szakszervezetek sérelmeztek, és azóta is a 100%-os pótlék visszaállításáért emelnek szót. A vasárnapi munkavégzés tilalma ugyanis azt jelentette, hogy csak kivételes alkalmakkor volt lehetősége az üzleteknek vasárnap kinyitni, ezen alkalmakkor pedig 100%-os pótlékot kellett kifizetni a dolgozóknak. A jogalkotóval zajló egyeztetések folytatását őszre tervezték, de Sáling József szerint a vasárnap témaköre lekerült a konzultatív fórum napirendjéről, és a munkaadókra, szakszervezetekre bízta a megegyezést elsődlegesen.
A vasárnapi munkavégzés tilalmát 2014-ben szavazták meg, majd 2015. március 15-én vezették be. 2016 áprilisában pedig újra eltörölték, kicsit több mint egy évet élt a szabályozás, ami már bevezetésekor sem örvendett népszerűségnek, hiszen a közvélemény nagyobb része nem értett vele egyet, hatásvizsgálatok sem készültek a lehetséges következményekről. Bár az intézkedés nem okozott olyan mértékű elbocsátásokat, mint amelyek a bevezetéskor szóba kerültek. Sőt az elvándorlás miatt inkább munkaerőhiány alakult ki a kereskedelemben, amely a munkáltatókat az utóbbi hónapokban jelentős béremelésre és intenzív toborzásra késztette, mégis több ezer álláshely betöltetlen a jelenleg is a kereskedelmi szektorban. A KSH legutóbbi adatai szerint 2016. második negyedévében az üres álláshelyek száma 4600 felett volt. A kiskereskedelemben 192-193 ezer fő dolgozik, jelentős változás a létszámban az utóbbi hónapokban nem történt, így kérdés honnan mozgósítható, ha egyáltalán, további munkaerő. Így feltételezhetően gondot okozna, hogy minden alkalmazottnak két szabad vasárnapot biztosítsanak havonta. Mert vagy a meglévő, már így is túlterhelt munkaerőnek kellene még többet dolgoznia, vagy mégiscsak bezárásra kényszerülnének a cégek.
Szintén a Klub Rádiónak nyilatkozott Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke, aki szerint persze örülnének a dolgozók a két szabad vasárnapnak, de mint mondta erre a cégeknek fel kell készülnie, és az újabb bizonytalansági tényező rossz hatással lehet a jövő évre vonatkozó bér- és cafeteria tárgyalásokra.
Nyár vége óta jelennek meg találgatások, amelyek szerint a kormányzat újra korlátozná a vasárnapi nyitva tartást. Felmerült annak a lehetősége, hogy csak délig tarthatnának nyitva az üzletek vasárnaponként, ezt a felvetést azonban a kormány cáfolta. A KDNP ugyanakkor szorgosan munkálkodik azon a boltzár eltörlése óta, hogy „enyhítse a dolgozókra nehezedő plusz terheket”.
A téma azért került újra előtérbe, mert több áruházlánc a hírek szerint kivetetné dolgozóival novemberben fennmaradó szabadságaikat, hogy ne a karácsonyi ünnepek környékén vegyék ki azokat, derült ki a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének közléséből. Bubenkó Csaba arra hívta fel az Inforádióban a figyelmet, hogy a munkaügyi ellenőrzésekre, a jogszabályok betartatására kellene komolyabb hangsúlyt fektetni. „A szabályok megsértése, az ellenőrzés és számonkérés mindenképpen kellemetlen. Komolyabb szankció visszatartó erővel bírna, kényszeríthetné a munkáltatót” - hangsúlyozta Bubenkó Csaba. Mint mondta nincs újdonságról szó, a probléma azért erősödött fel, mert kevesen vannak a dolgozók, kimerítik a túlórakeretüket és fáradtak. A KSH idei, második negyedéves adatai szerint a túlórák száma 1,4 millió óra felett van. 2015 karácsonyi időszakát nem számítva a boltosoknak még soha nem kellett ennyit túlórázniuk.
Nem került még pont az érdekképviseletek és a munkáltatók között zajló vita végére arról, hogy mekkora legyen a vasárnapi pótlék mértéke. (Bár mint Dávid Ferenc említette a májusi megállapodásban erről is szó volt.) A pótlék mértékét 50%-ra csökkentették vissza a boltzár eltörlésekor, amelyet a szakszervezetek sérelmeztek, és azóta is a 100%-os pótlék visszaállításáért emelnek szót. A vasárnapi munkavégzés tilalma ugyanis azt jelentette, hogy csak kivételes alkalmakkor volt lehetősége az üzleteknek vasárnap kinyitni, ezen alkalmakkor pedig 100%-os pótlékot kellett kifizetni a dolgozóknak. A jogalkotóval zajló egyeztetések folytatását őszre tervezték, de Sáling József szerint a vasárnap témaköre lekerült a konzultatív fórum napirendjéről, és a munkaadókra, szakszervezetekre bízta a megegyezést elsődlegesen.
A vasárnapi munkavégzés tilalmát 2014-ben szavazták meg, majd 2015. március 15-én vezették be. 2016 áprilisában pedig újra eltörölték, kicsit több mint egy évet élt a szabályozás, ami már bevezetésekor sem örvendett népszerűségnek, hiszen a közvélemény nagyobb része nem értett vele egyet, hatásvizsgálatok sem készültek a lehetséges következményekről. Bár az intézkedés nem okozott olyan mértékű elbocsátásokat, mint amelyek a bevezetéskor szóba kerültek. Sőt az elvándorlás miatt inkább munkaerőhiány alakult ki a kereskedelemben, amely a munkáltatókat az utóbbi hónapokban jelentős béremelésre és intenzív toborzásra késztette, mégis több ezer álláshely betöltetlen a jelenleg is a kereskedelmi szektorban. A KSH legutóbbi adatai szerint 2016. második negyedévében az üres álláshelyek száma 4600 felett volt. A kiskereskedelemben 192-193 ezer fő dolgozik, jelentős változás a létszámban az utóbbi hónapokban nem történt, így kérdés honnan mozgósítható, ha egyáltalán, további munkaerő. Így feltételezhetően gondot okozna, hogy minden alkalmazottnak két szabad vasárnapot biztosítsanak havonta. Mert vagy a meglévő, már így is túlterhelt munkaerőnek kellene még többet dolgoznia, vagy mégiscsak bezárásra kényszerülnének a cégek.
Ez a könyv Klein Sándor Munkapszichológia című könyvének folytatása. 
Aki kérdez: Kőszegi Boglárka
Munkapszichológia - újratöltve