Izzasztó két perc a liftben
Sok fiatal kutató fontosnak tartja, hogy közérthetően adja elő, min dolgozik éppen. Tudományról 2 percben, mintha csak a liftben futnának össze egy ismerőssel. Ez történt az Élettudományi Liftbeszéd Fesztiválon.
A liftbeszéd több mint hasznos
Lehet kutató-kutató közötti információcsere: „Jobbnál jobb témák kerülnek ilyenkor terítékre, és olyanokról is hallok, amilyen szakterületen nem dolgozom. A számomra legérdekesebbeknek utánanézek” - mondta az egyik előadó, Kelemen Andrea.
Másrészt lehet pozitív visszajelzéseket gyűjteni, magabiztosságot szerezni. Segesdi Martin úgy látja, hogy izgalmas élmény volt kipróbálni a műfajt: „Remek érzés, hogy jól sikerült az előadás és sokaknak bemutathattam kutatásomat. Nem elég csak érteni valamihez, azt tudnunk kell jól átadni is.”
Természettudományos kutatásokat végző ELTE-s hallgatók vágtak ki jó néhány liftbeszédet az egyetem lágymányosi campusán, népes közönség előtt.
A Liftbeszéd az angol magyar megfelelője. Az eredete az a hollywoodi helyzet, amikor az elkeseredett, vagy rendkívül rafinált forgatókönyvíró a lift mellett várja az új filmek felett döntő - vezető pozíciót betöltő - munkatársat, aki mellé beugorva, a fémdobozban összezárva nyer pár emeletnyi kényszer-figyelmet, vagyis egy olyan villám-meetinget, amit más módon kikényszeríteni nem tudna - mondta Végvári Imre, a világszerte népszerű TED (Technology, Entertainment, Design) konferenciasorozat magyarországi eseményeinek egyik szervezője és a téma ismerője, mert a TED-eken 18 perces, vagy rövidebb gondolatébresztő és szórakoztató előadásokkal inspirálják egymást a résztvevők.
Végvári Imre szerint ennek a módszernek egy hátulütője van csak, hogy egy, maximum két percbe sűrítve kell tudni érdekfeszítően elmondani azt, amiről egyébként órákat tudna beszélni. Talán ezért sem könnyű a fiatal kutatók beszervezése, de így is sokan, 25-en neveztek be a Biológus Tudományos Diákkör harmadik rendezvényére. „Ez egy nehéz műfaj, és a kutató diákok jó részének még nincs nagy előadói tapasztalata. Akik itt elindulnak, azoknak minden bátorságukat össze kell szedniük” - mondta Vásárhelyi Zsóka szervező.
Végvári Imre szerint a liftbeszéd lényege egyetlen pontban összefoglalható: „A kétperces expozé végére el kell érjük azt, hogy beszélgetőpartnerünk többet, további részleteket akarjon hallani a témáról. Ő kell, hogy keresse a lehetőséget arra, hogy többet tudjon meg a röviden felvázolt sztoriról. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha saját területünkön magabiztosan, a lényegi pontokat kiemelve, nyugodtan, és vonzó perspektívaként mutatjuk be azt, aminek a megvalósulását amúgy mindennél jobban szeretnénk.” Ezt a magas szintet meglepően sokan megugrották.
Szerintem a legjobb első mondat így hangzott: „Szokták mondani, hogy minden beruházásnál csontvázak hullanak ki a szekrényből, mi már az építkezési gödörben találtunk jó néhányat.” A 2 perces előadás élvezetes tudományos ismeretterjesztés volt. Segesdi Martin beszéde utána elmondta lapunknak, hogy egy építkezésnél járva a szerencséjének köszönhetően bukkant rá a gödörre Pozsgai Emília geológus.
Az ELTE őslénytani tanszékén BSC-s Segesdi Martin így került a vízi őshüllők maradványainak közelébe. A több száz csonttal ritka gazdagnak számító lelőhely feltárása után most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, hogyan vándoroltak, milyen volt az elterjedésük a halakkal táplálkozó, 2-3 méteres ragadozóknak.
Segesdi Martin vízi őshüllők iránt keltette fel az érdeklődést
A nagytestű emlősök kihalásának ma tapasztalható eseményénél sokkal jelentősebb fajkihalást követően jelentek meg a vízi őshüllők, mintegy 250 millió évvel ezelőtt. S míg a szárazföldet a dinoszauruszok lepték el, ők voltak a vizek urai. A Liftbeszéd BSC kategóriájának győztese pedig Segesdi Martin lett.
A nagyobb testű, hosszú nyakú őshüllők (előtérben) Nothosaurusok, hátul-középen pedig egy kisebb testű tüskés Cyamodus látható (Pecsics Tibor grafikája)
A macskákat 10 ezer évvel ezelőtt háziasította az ember, addigra a kutyák már 25 ezer éve velünk éltek. Elég nagy fórjuk van, azonban a macskák is hasonló fejlődési utat járhattak be, ez a titka annak, hogy a mai napig velünk élnek. De hogy ne legyen titkuk, valakinek meg kell érteni őket: „Házhoz megyek a macskákhoz” - mondta az ELTE Etológiai Tanszékén a mesterképzés utolsó évét járó, aki természetesen a macskák viselkedését teszteli, pontosan 40-ét, mert saját 14 és fél éves kedvence nem látná el elég adattal.
Szapu Julianna Szulamit 40 macska viselkedését tesztelte
Beszéde után Julianna bővebben elmondta, hogyan végez el egy ilyen kísérletet: „Minden macskával 24 próbát végzek úgy, hogy két cserép közül az egyikbe elrejtek egy jutalomfalatot, majd valamilyen nézéstípussal megmutatom azt a cserepet, amelyikbe elrejtettem. A nézés lehet folyamatos, vagy mindössze egy rövid oda-vissza fejfordítás. A nézést vagy a macskának szóló figyelemfelhívó beszéd, vagy semleges csettegés előzi meg. Ha odafigyel a macska és követi a tekintetemet, abból megtudhatja, hogy hol van a táplálék. Bár még nincs vége a kísérletnek, úgy tűnik, a macskák ugyanúgy követik a tekintetet, ahogy a kutyák” - mondta.
Ehhez hasonlóan új felfedezésnek számíthat az is, ha beigazolódik, hogy a kutyáknál kialakult osztenzióra való érzékenység megvan a macskáknál is. Arról van szó, hogy egy figyelemfelkeltő szó - például ahogy az ember szülők használni szokták: „Pistike, figyelj ide!” - segíti az üzenet eljuttatását a célszemélyhez, kiváltképp, ha rá mutatnak, és utána következik a konkrét információ közlése. Ez a folyamat segít a macskák figyelmének felkeltésében is.
Julianna liftbeszéde harmadik díjat nyert a mesterképzősök népesebb kategóriájában: érthető volt, amit mondott és vonzóvá tudta tenni a témáját.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Izzasztó két perc a liftben
2. oldal - mmm, chicken
Lehet kutató-kutató közötti információcsere: „Jobbnál jobb témák kerülnek ilyenkor terítékre, és olyanokról is hallok, amilyen szakterületen nem dolgozom. A számomra legérdekesebbeknek utánanézek” - mondta az egyik előadó, Kelemen Andrea.
Másrészt lehet pozitív visszajelzéseket gyűjteni, magabiztosságot szerezni. Segesdi Martin úgy látja, hogy izgalmas élmény volt kipróbálni a műfajt: „Remek érzés, hogy jól sikerült az előadás és sokaknak bemutathattam kutatásomat. Nem elég csak érteni valamihez, azt tudnunk kell jól átadni is.”
Természettudományos kutatásokat végző ELTE-s hallgatók vágtak ki jó néhány liftbeszédet az egyetem lágymányosi campusán, népes közönség előtt.
Miért pont a liftben?
A Liftbeszéd az angol magyar megfelelője. Az eredete az a hollywoodi helyzet, amikor az elkeseredett, vagy rendkívül rafinált forgatókönyvíró a lift mellett várja az új filmek felett döntő - vezető pozíciót betöltő - munkatársat, aki mellé beugorva, a fémdobozban összezárva nyer pár emeletnyi kényszer-figyelmet, vagyis egy olyan villám-meetinget, amit más módon kikényszeríteni nem tudna - mondta Végvári Imre, a világszerte népszerű TED (Technology, Entertainment, Design) konferenciasorozat magyarországi eseményeinek egyik szervezője és a téma ismerője, mert a TED-eken 18 perces, vagy rövidebb gondolatébresztő és szórakoztató előadásokkal inspirálják egymást a résztvevők.
Végvári Imre szerint ennek a módszernek egy hátulütője van csak, hogy egy, maximum két percbe sűrítve kell tudni érdekfeszítően elmondani azt, amiről egyébként órákat tudna beszélni. Talán ezért sem könnyű a fiatal kutatók beszervezése, de így is sokan, 25-en neveztek be a Biológus Tudományos Diákkör harmadik rendezvényére. „Ez egy nehéz műfaj, és a kutató diákok jó részének még nincs nagy előadói tapasztalata. Akik itt elindulnak, azoknak minden bátorságukat össze kell szedniük” - mondta Vásárhelyi Zsóka szervező.
Akkor jó a kétperces, ha utána beszélni akarok róla
Végvári Imre szerint a liftbeszéd lényege egyetlen pontban összefoglalható: „A kétperces expozé végére el kell érjük azt, hogy beszélgetőpartnerünk többet, további részleteket akarjon hallani a témáról. Ő kell, hogy keresse a lehetőséget arra, hogy többet tudjon meg a röviden felvázolt sztoriról. Ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha saját területünkön magabiztosan, a lényegi pontokat kiemelve, nyugodtan, és vonzó perspektívaként mutatjuk be azt, aminek a megvalósulását amúgy mindennél jobban szeretnénk.” Ezt a magas szintet meglepően sokan megugrották.
Vízi őshüllők Villányban
Szerintem a legjobb első mondat így hangzott: „Szokták mondani, hogy minden beruházásnál csontvázak hullanak ki a szekrényből, mi már az építkezési gödörben találtunk jó néhányat.” A 2 perces előadás élvezetes tudományos ismeretterjesztés volt. Segesdi Martin beszéde utána elmondta lapunknak, hogy egy építkezésnél járva a szerencséjének köszönhetően bukkant rá a gödörre Pozsgai Emília geológus.
Az ELTE őslénytani tanszékén BSC-s Segesdi Martin így került a vízi őshüllők maradványainak közelébe. A több száz csonttal ritka gazdagnak számító lelőhely feltárása után most azon dolgoznak, hogy kiderítsék, hogyan vándoroltak, milyen volt az elterjedésük a halakkal táplálkozó, 2-3 méteres ragadozóknak.
Segesdi Martin vízi őshüllők iránt keltette fel az érdeklődéstA nagytestű emlősök kihalásának ma tapasztalható eseményénél sokkal jelentősebb fajkihalást követően jelentek meg a vízi őshüllők, mintegy 250 millió évvel ezelőtt. S míg a szárazföldet a dinoszauruszok lepték el, ők voltak a vizek urai. A Liftbeszéd BSC kategóriájának győztese pedig Segesdi Martin lett.
A nagyobb testű, hosszú nyakú őshüllők (előtérben) Nothosaurusok, hátul-középen pedig egy kisebb testű tüskés Cyamodus látható (Pecsics Tibor grafikája)A macska-kutató sokféle nézése
A macskákat 10 ezer évvel ezelőtt háziasította az ember, addigra a kutyák már 25 ezer éve velünk éltek. Elég nagy fórjuk van, azonban a macskák is hasonló fejlődési utat járhattak be, ez a titka annak, hogy a mai napig velünk élnek. De hogy ne legyen titkuk, valakinek meg kell érteni őket: „Házhoz megyek a macskákhoz” - mondta az ELTE Etológiai Tanszékén a mesterképzés utolsó évét járó, aki természetesen a macskák viselkedését teszteli, pontosan 40-ét, mert saját 14 és fél éves kedvence nem látná el elég adattal.
Szapu Julianna Szulamit 40 macska viselkedését tesztelteBeszéde után Julianna bővebben elmondta, hogyan végez el egy ilyen kísérletet: „Minden macskával 24 próbát végzek úgy, hogy két cserép közül az egyikbe elrejtek egy jutalomfalatot, majd valamilyen nézéstípussal megmutatom azt a cserepet, amelyikbe elrejtettem. A nézés lehet folyamatos, vagy mindössze egy rövid oda-vissza fejfordítás. A nézést vagy a macskának szóló figyelemfelhívó beszéd, vagy semleges csettegés előzi meg. Ha odafigyel a macska és követi a tekintetemet, abból megtudhatja, hogy hol van a táplálék. Bár még nincs vége a kísérletnek, úgy tűnik, a macskák ugyanúgy követik a tekintetet, ahogy a kutyák” - mondta.
Ehhez hasonlóan új felfedezésnek számíthat az is, ha beigazolódik, hogy a kutyáknál kialakult osztenzióra való érzékenység megvan a macskáknál is. Arról van szó, hogy egy figyelemfelkeltő szó - például ahogy az ember szülők használni szokták: „Pistike, figyelj ide!” - segíti az üzenet eljuttatását a célszemélyhez, kiváltképp, ha rá mutatnak, és utána következik a konkrét információ közlése. Ez a folyamat segít a macskák figyelmének felkeltésében is.
Julianna liftbeszéde harmadik díjat nyert a mesterképzősök népesebb kategóriájában: érthető volt, amit mondott és vonzóvá tudta tenni a témáját.
A főként kutatókból álló zsűri nem mondta el, melyik liftbeszéd miért kapott helyezést és különdíjat. A fellépőknek és a közönségnek volt rá lehetősége, hogy kérdezzenek, de pont erre nem voltak kíváncsiak, vagy bátortalanok voltak. Vásárhelyi Zsóka szervezőtől megtudtam, hogy a fellépőkkel nem próbálták el a beszédeket az esemény előtt, és rögtönzött tréninget sem kaptak senkitől arról, mire figyeljenek oda, mit csináljanak másképp rövid előadásuk során. Így a díjazottak nagyot alkottak, az egy-két pillanatra lefagyó beszélők pedig nem szerepeltek le.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Izzasztó két perc a liftben
2. oldal - mmm, chicken
Egy CEO naplója - a világ egyik legnépszerűbb podcastja