Több László, mint nő az Akadémián

A beszélgetés azzal a megdöbbentő adattal indult, hogy a tudományban induló női karriereknek jelentős része derékba törik az első tíz évben. A biológus nők esetében 58% az arány. A Magyar Tudományos Akadémián komoly vészcsengő volt, amikor egy adott évben egyetlen női jelölt sem volt akadémiai pozícióra. A beszélgetésen az is elhangzott, hogy egy ponton több László nevű férfi volt az Akadémián, mint nő. Az ilyen és hasonló jelenségek miatt  alapították meg a Nők a Tudományban Egyesületet még 2008-ban, amelynek Katalin az elnöke. A szerveződés célja, hogy a lányok, fiatal nők példaképeket lássanak maguk előtt, példát arra, hogy tudományos intézet vezetője is lehet egy nő, és tudatában legyenek annak, hogy van helyük a tudomány területén, a STEM (Science, Technology, Engineering és Mathematics) szakmákban, ahol sikeres karriert építhetnek.

Balázsi Katalin saját történetével illusztrálta a lányok megszólításának szükségességét. Katalin Csehszlovákiában született és tanult. Amikor középiskolába járt akkor a reál osztályba 35 fiú és egyetlen lány járt, a Szlovák Műszaki Egyetemen, ahol anyagmérnöknek tanult 1200 férfi mellett mindössze kilencen voltak lányok. Előfordult olyan előadás, ahol a professzora megmondta neki, hogy nem érdemes bejárnia, mert úgysem fogja megérteni a tárgyat, ő pedig csak azért is a legjobbak között vizsgázott belőle. 

Kis-Tóth Ágnes, az ELTE természettudományi Kar Atomfizika intézetének mestertanára, asztrofizikus kevésbé találkozott hasonló megkülönböztetéssel. Mint mondta, náluk a családjában is természetes volt női ágon a reáltárgyak iránti érdeklődés, így jó indítást kapott, amikor a matematika felé fordult a figyelme. Már az egyetemen tanított matematikát, amikor úgy érezte, hogy az ő igazi útja a fizika, azon belül is az asztrofizika, így miközben tanított ő maga is tanult a második diplomájáért, így igen könnyen megtalálta a közös hangot a diákokkal. Karrierjének fontos szeletét képezi a tudománykommunikáció, azon belül is a sztereotípiák leküzdése annak kapcsán, hogy mit is jelent tudósnak lenni. 

A szülők, tanárok hozzáállása is gyakran akadályt jelent

Mindketten hangsúlyozták, hogy nem csak a diákok, hanem sokszor a tanárok, szülők horizontját is tágítani kell, hogy ne csak az úgy nevezett női foglalkozások felé irányítsák a lányokat. Ugyanis sokszor éppen a szülők vagy tanárok megjegyzései bátortalanítják el a fiatalokat már az elején, hogy bizonyos tárgyak és szakterületek iránt érdeklődjenek, mert az úgymond nem „nekik való”. Fontos mindset változás lenne, ha éppenséggel támogatnák őket ezekben a céljaikban, választásaikban. 

A lányok, nők számára fontos a magabiztosság, az önmarketing, érezniük kell, hogy készek erre a pályára, helyük van ezen a karrierúton.

A két tudós továbbá kiemelte, hogy mindkettőjük számára hobbi is, amit csinálnak, nem egyszerűen munka. Dr. Balázsi Katalin férje – Dr. Balázsi Csaba - is tudós, a laborban is gyakran együtt dolgoznak, kutatnak, és nem ritka, hogy vasárnap reggel, otthon az éppen aktuális kísérletekről beszélgetnek. 

Publish or perish – azaz publikálj vagy eltűnsz

Mikor ő otthon volt a gyerekeikkel a születésük után, akkor is besegített a férje munkájába, együtt publikáltak. A tudósoknak, ha nők, komoly kiesést jelent a szülési szabadság, mert amíg nem dolgoznak, nem is publikálnak, ami a tudományos életben alapkövetelmény. Korábban egy pályázat megítélésénél az előző 5 év publikációit nézték, amit aki éppen nem dolgozott, nem tudott felmutatni, azaz a tudomány területén dolgozó kismamák aránytalanul kimaradtak ezekből a lehetőségekből. Ezen a szabályozáson 10 év szívós munkájával sikerült változtatni, aminek eredményeképp ma már a szülési szabadság előtti publikációk mennyiségét veszik figyelembe – emelte ki Balázsi Katalin. 

A tudósok is dolgozhatnak home office-ban, sőt igazából bárhonnan, ha éppen elméleti kutatással foglalkoznak, vagyis a tudomány a családi élettel is összeegyeztethető. Természetesen a labor munka más, oda be kell menni, de azt is össze lehet hangolni a családi kötelezettségekkel. Mindketten kiemelték, hogy a lényeg a teljesítmény, hogy a munka el legyen végezve. Egyre több szakmai konferencián van gyermekmegőrzési lehetőség is, vagyis a kisgyerekes anyáknak sem kell távol maradniuk a tudományos rendezvényekről. 

Kis-Tóth Ágnes megjegyezte az utóbbi években az egyetemi közeg is sokat változott, a fiatalabb generációk körében a nemi különbségek már nem jelentenek problémát. Ugyanakkor ő is tapasztalja, hogy sok, akár céges megbeszélésen is ő az egyedül jelenlévő nő, miközben csak férfiak vannak döntési pozícióban. Vagyis van még bőven tennivaló a tudományban és az üzleti életben is. A lányok, nők számára fontos a magabiztosság, az önmarketing, hangsúlyozta az asztrofizikus - érezniük kell, hogy készek erre a pályára, helyük van ezen a karrierúton. Ez az attitűd döntő lehet a sikerben. 

Nyitóképen (b-j): Ertsey Katalin moderátor, Dr. Balázsi Katalin és Kis-Tóth Ágnes Fotók: Gál Attila