Járulékkedvezményekkel támogatnák a kismamák visszatérését

Bizonyos tekintetben szükségszerű volt A munka törvénykönyvének felülvizsgálata és korszerűsítése, hiszen a korábbi szabályozás tartalmazott komoly egyenlőtlenségeket, aránytalanságokat - állítja a magyar munkavállalók jelentős részét foglalkoztató családi cégekből tömörült Felelős Családi Vállalkozásokért Magyarországon (FBN-H) egyesület.

Azt ugyanakkor hangsúlyosnak tartjuk, hogy jól együttműködni akkor lehet, ha a munkavállaló és a munkaadó partnerek, és nem érezi magát egyik fél sem kiszolgáltatva a törvénynek, vagy egymásnak - emeli ki Rudas László, az egyesület elnöke, hozzátéve, ennek jegyében számukra az új szabályozás egyik legfontosabb eleme a kismamákra vonatkozó módosítás, amely a családi vállalatok számára értelemszerűen kiemelt prioritás.

"Érthető és megbecsülendő, hogy a munka világába visszatérő anyukák részére szabadságot kívánunk biztosítani, hiszen a gyermekvállalás és nevelés is kemény munka. Érthető, ha a jogalkotó ezt szabadsággal kívánja méltányolni, hiszen a munkában eltöltött idő után is szabadság jár. A gyermekvállalás nemzeti és társadalmi érdek, így ez vitathatatlan, és evidens közös érdekünk, ám amennyiben a távollét alatt erre az időszakra szabadság jár, felmerül a kérdés, hogy azt a munkáltató fizesse-e meg?" - vélekedik Rudas.

"A távollét alatt, a hiányzó munkavállalót pótolni szükséges, amelynek járulékait a munkáltató fedezi, majd a későbbiekben a távollét után az anyuka visszatér, ekkor viszont további konfliktus okozhat, hogy az őt pótló munkavállalót megtartja a munkáltató vagy megszünteti a jogviszony, ami több szempontból sem egyértelmű vagy egyszerű." - magyarázza az egyesület elnöke.

Kivétel lehet, amennyiben őt határozott időre foglalkoztatta, ekkor azonban a munkavégzés során a motiváció lehet kérdéses. A kismamák munkavégzésére vonatkozó szabályozási, és etikai, erkölcsi normák mindig is komoly fejtörést okoztak a munkáltatóknak. Különösen fontos ez egy családi vállalat számára, hiszen nem kérdés, hogy a családi értékek megóvása számunkra kiemelt jelentőségű. Nem egyértelmű ugyanakkor, hogy a távollét utáni szabadsággal járó költségeket a munkáltatónak kell-e megfizetnie, hiszen nem szabad megfeledkeznünk a "beugró" munkaerőről se. Az ő és a többi foglalkozott érdekeit is figyelembe kell venni, miközben a cég próbálja megtalálni a legjobb megoldást mind a munkavállalók, de természetesen a saját munkáltatói érdekei szerint is.

Érdemes lenne átgondolni, hogy ha a kismama a szülés után viszonylag hamar (fél éven belül) közös megegyezéssel távmunkában munkát tud vállalni (ez első sorban a szellemi foglalkoztatásúakat érintené) akkor az nem egy 4 órás, vagy megbízási alapú foglalkoztatás lenne, hanem egy teljesen új konstrukciót jelentene. Ezzel a megoldással a kismama nem veszíti el szülési juttatásait, sőt kedvezményesen dolgozhatna, a munkaadó pedig kedvezményesen foglalkoztathatná. Különösen fontos volna ez a lehetőség az olyan munkakörökben, ahol a gyakorlatban maradás biztos alapja a teljes munkaidőbe visszaállásnak. Jelenleg a kismamák csak feketén tudnak akár csak heti néhány órában is hivatásukkal foglalkozni, ha nem akarják elveszíteni szülési juttatásaikat - hívja fel a figyelmet Rudas László.

Jelenleg a törvény nem támogatja a GYES-en lévő kismamák munkavégzését semmilyen formában, pedig sokak számára ez reális megoldás lenne. Az egyesület véleménye szerint a kismamákat érintő szabályozás kiemelt területe kell, hogy legyen az új szabályozásnak, figyelembe véve az ő érdekeiket is. Az FBN-H javaslata szerint ugyanakkor érdemes lenne a visszatérő anyukák foglalkoztatását kiemelt járulékkedvezményekkel is elősegíteni.

"Egy jól átgondolt szabályozás közös érdek, hiszen a jelen helyzetben a munkáltatók nem szívesen alkalmaznak fiatal anyukákat, illetve visszatérőket. Egy felelős családi vállalatnál ez ugyan másként van, hiszen a kismamamák munkába történő ismételt integrálása kiemelt terület, sok esetben ugyanakkor nekünk is gondot okoz az efféle helyzetek kielégítő megoldása." - hangsúlyozza Rudas László.