Jelentősen visszaesett a vizsgázók száma - egyre nagyobb bajban vannak a nyelviskolák

Az elmúlt egy évben majdnem 30 százalékkal esett vissza a nyelvvizsgázók száma - írja az eduline.hu. A tavalyi év második felében 32 889-en tettek nyelvvizsgát, majdnem 16 ezerrel kevesebben, mint egy évvel előtte, amikor 48 619-en vizsgáztak. 2020-ban 81 581-en tettek vizsgát, míg 2019-ben 124 468-an.

"Nyilván a koronavírus is betett a vizsgázószámnak, mivel a felvételi időszak általában a legnépszerűbb, 2020-ban pedig pont május-júniusban nem lehetett vizsgákat tenni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy tavaly szeptemberig közel 110 ezer friss diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt. Illetve azt is ki kell emelni, hogy az utóbbi években folyamatosan csökkent a vizsgázók száma, erre csak rátett egy lapáttal a jelenlegi helyzet” - mondja a portálnak Rozgonyi Zoltán a Nyelvtudásért Egyesület elnöke. A szakember szerint a nyelvvizsgaközpontok idén a tavalyi szint környékére tervezik a nyelvvizsgaszámokat, esetleg kicsivel lehet magasabb a számuk a 2020-ashoz képest. Rozgonyi Zoltán úgy látja, hogy az elmúlt 3 évben jellemző folyamatos csökkenést nem lehet majd megállítani.

Az online megtartható nyelvvizsgák lehetőségével csak kevés iskola tudott élni, ráadásul ez a vizsgaforma mérhetetlenül költséges is, A szakember elmondta: egy nagyobb központban egy átlagos vizsganapon 1500-an vizsgáznak hagyományosan, és 200-250-an online.

„A központnak a 200 online vizsgázó kiszolgálása mennyiségében szinte azonos munkabefektetést igényel, mint az 1500 hagyományosan vizsgázóé, tehát a feladatmennyisége megduplázódott. Ehhez jön hozzá, hogy az online vizsgáztatásban olyan személyzetre van szükség, akik egészen más felkészültségűek, mint a sok éve bejáratott hagyományos vizsgáztatás személyzete” - mondta.

A nyelviskolákat a járvány és a nyelvvizsgakötelezettség ideiglenes eltörlése érintette leginkább negatívan. Rozgonyi Zoltán szerint a kisebb nyelvvizsgaközpontok működése erősen függ a fenntartótól. A szakmai részvevők szerint szakmailag megalapozott rendszerre és hosszú távú oktatáspolitikai döntésekre lenne szükség.

Eduline
fotó: pexels