Ugyanolyan hatékony az online nyelvóra, mint a személyes

Mennyire alakította át a covid a vállalati nyelvtanfolyamokat? Milyen formában tanulnak most a munkavállalók idegen nyelvet?

Amikor 2020 márciusában megjelent a koronavírus Magyarországon, a cégek azonnal home office-ra váltottak, és lemondták a nyelvtanfolyamokat. Szinte az egyik napról a másikra megrendeléseink 90 százalékát elveszítettük, csak a lakossági tanfolyamok egy része folyt tovább online formában. Fél évnek kellett eltelnie, míg elkezdtek jönni újra a vállalati megrendelések - már online nyelvi tanfolyamokra. Majd 2022 őszén kezdett el nőni a személyes jelenléttel járó kurzusok iránti igény, ám még mindig csak 25 százalékot tesz ki szemben a 75%-os részarányú online-nal. Pozitívum viszont, hogy a cégek felismerték, hogy nem érdemes spórolni a nyelvórákkal, pénzt kell fektetni kollégáik nyelvi képzésére. Az online órák térnyerése a nyelvtanárok munka-magánélet egyensúlyára is jó hatással volt. Már nem csak irodai munkaidő előtt és után voltak órák, hanem napközben is.

Ugyanolyan hatékony az online, mint a személyes tanítás?

Úgy látom, hogy kiscsoportban nincsen érdemi különbség. Csoportos óra esetén 6 főig hatékony az online, 7 főtől romlik, míg egy személyes óra akár 10-12 fővel is jól menedzselhető. Egyéni órában pedig semmilyen különbséget nem látok. Az online csoportos órákon Zoomban a breakout roomokkal - amikor egyik csoporttársával beszél a nyelvtanuló, amibe a tanár belehallgat - jelentősen növelhető a hatékonyság. Persze kell online órák tartásához speciális nyelvoktatói tudás, amit a nálunk dolgozók megtanulnak.

Akkor mégis miért rendelnek a cégek személyes órákat?

Ahol nincs home office vagy nem hisznek az online-ban, ott ez az egyetlen megoldás. Érdekesség, hogy vannak cégek, amelyeknél a személyes nyelvórák “csaliként” szolgálnak, hogy a munkavállalók legalább heti egy-két napra visszatérjenek az irodába.

Milyen típusút nyelvórát rendelnek a cégek általában?

A leggyakoribb rendelés - és mi is ezt javasoljuk, ha nincs konkrét igény/cél - az általános irodai nyelvhasználathoz és üzleti környezethez igazodó beszédcentrikus nyelvi kurzus. Ebben minden benne van, ami szükséges a magabiztos és sikeres munkavégzéshez idegen nyelven - tárgyalás, folyékony telefonos, személyes, írásbeli kommunikáció, üzleti szöveg értése stb.

Minden cég szeretné, hogy a nyelvoktatásra költött pénz hasznosuljon. Mi ennek a titka?

Általában nem hatékony, ha a tanulónak dobjuk át a labdát, hogy mi az igénye, mert akkor ad-hoc megoldások születnek. Legyen valamilyen konkrét cél. Például:  A2-es szintről B1-re jutni 120 óra alatt a már említett általános üzleti nyelvhasználatban. Lényeges az is, hogy legyen egy mérföldkő, például egy külső vagy belső vizsga.

Hogyan teheti a HR motiválttá a munkavállalókat, hogy valóban tanuljanak?
 
Erre sok módszer létezik puhábbak, keményebbek. Általánosan elmondható, ha a munkavállalók valamit kockáztatnak, akkor többet tanulnak, gyorsabban fejlődnek. Akad cég, ahol a nyelvtanfolyam díjának harmadát a munkavállaló fizeti, máshol akkor kell ezt a részt kifizetni, ha nem sikerül a kurzus végén a vizsga. Megint máshol a nyelvtanulás folytatásának feltétele a sikeres vizsga. Ahol van motivációs elem a rendszerben, ott a nyelvtanárral szembeni elvárások is növekednek.

Mennyire nehéz vagy könnyű nyelvtanárt találni?

A covid előtt küzdöttünk ezzel, a covid alatt fordult a helyzet, most megint kezd szorosabbá válni a piac, azaz nehezebb a megfelelő számú nyelvtanár megtalálása. A Budapestre települt shared service centerek szívják el a munkaerőt, elsősorban a németül magas szinten beszélőket, köztük pedig nagy arányban nyelvtanárok találhatóak. A kata-törvény tavaly nyári szigorításával tanáraink 10 százalékát veszítettük el. Idén május körülre - amikor az átalányadózásra áttérőknél az szja-mentes keret elfogy - várok újabb lemorzsolódást.

Ezzel együtt angol, francia és orosz tanárokból nincs hiány, de spanyolból és németből viszont igen. Különösen a német tanár helyzet kritikus a növekvő vállalati igények miatt főleg Budapesten és a nyugati határ mellett. Ezt némileg kompenzálja, hogy az online órákon teljesen mindegy, hogy hol él a nyelvtanár: Békéscsabáról is tarthat órát egy szombathelyi csoportnak. 

Hogyan reagáltak az új kata-törvényre?

Emelnünk kellett a lakossági és a vállalati nyelvórák díjait százalékban legalább két számjeggyel. Így is csak részben tudtuk kompenzálni a katából kiesett tanárok adónövekedését. Szerencsére ügyfeleink nagy része elfogadta az év közi óradíjemelést. A lakossági szegmensben viszont érzünk visszaesést: a megélhetési költségek emelkedése miatt az emberek kevesebb pénzt költenek nyelvtanulásra: például egyéni óra helyett csoportosat választanak, vagy lemondanak egy időre a nyelvtanulásról.

Változott-e valami árazásban?

Az online térnyerésével az online óra lett az “alapdíjas”. Ha utaznia kell a nyelvtanárnak egy külsős helyszínre, akkor kiszállási díjat kér a megrendelőtől. Mert közben online is tarthatna órát, így az neki bevételkieséssel jár. Ezzel a kilencvenes évek gyakorlata tért vissza, amikor még érvényesíthető volt a kiszállási díj és ami a kétezres évek elején eltűnt.

Mennyire veszélyeztetik a piacukat az online nyelvtanárok? Manapság bárki a világ bármely részéről taníthat egy laptopról.

Ebben nem látok nagy konkurenciát. Ahol nálunk drágább az élet, ott az oktató tanfolyamdíjban nem tud versenyezni a magyar konkurenciával, azaz nem éri meg az Egyesült Államokból vagy Angliából magyarokat angolra tanítani. Olcsóbb távol-keleti országokban a nyelvtanárok kínálhatnak vonzóbb óradíjakat, ám csak magánszemélyek irányába reális. A vállalati nyelvoktatásban ez nem számolható el és számos munkajogi kérdést is felvet ez az országhatárokon átnyúló foglalkoztatás. 

…és a telefonra letölthető alkalmazások?

Gyakorlásban, szókincsfejlesztésben, a nyelvtan tanulásában hasznosak, viszont a beszédkészség élőben, nyelvtanári segítséggel nyelvórákon fejleszthető.

Nyitókép: Pixabay.com