Jó outsourcing lehetőség: Kínába tartanak a magyar cégek

Gigantikus számokról és a kínai kormány szolgáltató szektor súlyát felismerő elképzeléseiről kaptak tájékoztatást a résztvevők a HOA és a HITA szervezésében 2011. november 22-én megrendezett Magyar-Kínai Befektetési és Outsourcing Konferencián.

Dr. Kerekes György, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal elnökhelyettese beszédében hangsúlyozta, a HITA kiemelten kezeli a kínai-magyar kapcsolatokat. Folyamatosan figyelemmel kísérik a magyar exportérdeklődés alakulását is a távol-keleti országba: míg 2008-2009-ben Magyarországon a kínai befektetések iránti érdeklődés a 9-10. helyet foglalta el, ma az érdeklődés már a 3. 4. helyre lépett elő. Míg 2008-ban 1000 megkérdezett ügyfélből mindössze 10 exportáló magyar cégvezető vélte úgy, hogy Kína fontos lehet számára, ma már minden tizedik.

Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség elnöke hozzászólásában kiemelte, a szolgáltató szektor fejlődése ma már kulcskérdés egy ország gazdaságpolitikájában. Kína jó érzékkel kívánja fordítani a most még döntően olcsó gyártásra koncentráló gazdaságát a tudásalapú szolgáltatások irányába. De ez a szektor bonyolult, működésének megértése a kormányzati és az ágazat szereplő által elengedhetetlen a fejlődéshez. Ez egy tanulási folyamat, melyben a HOA aktív szerepet vállalt az elmúlt években.

Hangsúlyozta a képzett munkaerő illetve a képzés fontosságát, hiszen ebben az ágazatban nem a gépek, vagy robotok a fő értékteremtők, hanem az ember, mégpedig a jól képzett szakember. A HOA elnöke sikerként említette meg, hogy ma már több egyetem is oktatja a szolgáltatási munkatárs képzést, amelyet a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség kezdeményezésére a Szolgáltatástudományi Módszertani Központ Alapítvány (SZTMK) vezetett be a magyar oktatási rendszerbe.

Suhajda Attila a kínai delegációt elkísérő cégvezetők, valamint high tech,- és infoparkok vezetői számára kiemelte, a kínai-magyar üzleti kapcsolatokhoz segítséget nyújthat a HOA Minősített Üzleti Szolgáltató védjegyének bevezetése, amely könnyebb döntést, valamint garanciát jelent a kínai befektetők számára.

Üzenet értékű gesztusnak értékelte, hogy a kínai kormány első európai kereskedelem fejlesztési központját Budapesten hozta létre. Kiemelte, hogy a közös kulturális gyökerek jó alapot adnak a sikeres együttműködésre, de eredményt csak egymás jobb megértése révén tudunk elérni.

Wang Xinping, a delegáció vezetője elmondta, az outsourcing ma már a világ legjelentősebb együttműködési formája, a globális fejlődés egyik motorja. Jelenleg a nagy országok dominálnak, de gyorsan változhat a helyzet. 2009-ben a globális outsourcing piac mérete csökkent, de 2010-re már talpraállt. A kínai kormány hatalmas lehetőséget lát az outsourcing üzletek megszerzésében. Aktívan támogatja a hazai és külföldi cégek közötti együttműködéseket. Elmondta, hogy a már a 11. ötéves tervben és a jelenleg 12-ikben is külön foglalkoztak az ágazat fejlesztésével.

Wu Li, a Kereskedelmi és Outsourcing Főosztály igazgatóhelyettese, a Pénzügyminisztérium igazgatóhelyettese a szolgáltatóiparban és outsourcingban rejlő együttműködési lehetőségekről beszélt felszólalásában. Mint mondta, Kína ma a második gazdasági nagyhatalom, "de nem erős hatalom". Felismerték, ehhez változtatni kell a gazdaság irányán, a szolgáltató szektor fejlesztése kiemelt feladat. Néhány intézkedés és fejlődési adat a sok közül: 21 kínai várost "kineveztek" outsourcing városokká, amelyek rendkívüli állami támogatásban részesülnek. Az önkormányzatoktól szintén hasonló támogatást kért a kormányzat.

A cégek 4500 kínai jüant kapnak támogatásra, tréningekre, ha friss diplomást alkalmaznak. Ha végleg felveszik őket, akkor még további 500 kínai jüanban részesülhetnek. Évente mintegy 6 millió frissdiplomás végez Kínában. Ha csak 10 százaléka ebben a szektorban fog elhelyezkedni, akkor az ugrásszerű fejlődés ebből a szempontból is biztosított lesz. 15 százalékra csökkentették a társasági adót azon cégeknél, amelyek outsourcing tevékenységet végeznek. 10 ezer fő felett foglalkoztató cég, több mint 10 működik Kínában. 100 milliárd forgalmat meghaladó szintén több, mint 10 vállalat. Több mint 15 ezer outsourcing cég működik, kétmillió nyolcszázezer munkavállalót foglalkoztatva.

Elmondta, hogy az offshore outsourcing üzletek volumene január és szeptember között 71 százalékkal 23 milliárd dollárra nőtt, míg a befektetések aránya 61 százalékkal 13 milliárd dollárra.
Wu Li végül kiemelte, nem véletlenül ejtette útba a delegáció Magyarországot, a közös, magyar-kínai outsourcing piac fejlesztése Kína számára is kiemelten kezelendő. Céljuk, hogy feltárják a két ország outsourcing ipara közötti együttműködések lehetőségeit.