Jönnek az ötgenerációs munkahelyek: hogyan lehet jól együttműködni?

„Mindenhol erősödő igény, szinte kényszer, hogy egyre gyorsuló ütemű innovációk szülessenek. Gyorsan hozzászokunk, és még gyorsabban beleununk egy-egy innovációba, és ha aztán nem jön egy újabb, akkor hiányérzetünk támad” – fogalmaz az adásban Steigervald Krisztián generációkutató. A fokozott tempóval mindenki lépést akar tartani – a vállalatok, a fogyasztók, a munkavállalók és a vezetők egyaránt.

Dopping vagy kihívás?

Nem meglepő, hogy a nagy tempójú változásokhoz a fiatalok adaptálódnak a legkönnyebben és leglelkesebben, miközben más korosztályok megfontoltabban haladnának, szelektálnak az újdonságok között, és nem tekintik feltétlenül jobbnak azt, ami új. A Z generációsok a folytonosan gyorsuló világba már beleszülettek. Ők azok, akiknek a változás nem megoldandó kihívás többé, hanem inspiráció és dopping. Ők azok, akik nem fogadják el a szokásokat és a tekintélyek által meghozott szabályokat, hanem megkérdőjelezik azokat, meggyőző érveket, magyarázatot, hiteles válaszokat várnak.

Jönnek az ötgenerációs munkahelyek

Steigervald Krisztián szerint nemcsak a változások üteme szédítőbb, mint korábban volt, hanem a vállalatok korösszetétele is egyre szélesebbre nyílik, főleg a folyamatosan kitolódó nyugdíjkorhatár miatt. „Régen a kiszámíthatósághoz hozzájárult, hogy kevesebb generáció dolgozott együtt, ma már négy-, lassan ötgenerációs munkahelyekről beszélhetünk” – tekint a jövőbe a kutató. Nem csoda, ha a vállalatokat élénken foglalkoztatja, milyen változást hoznak a fiatalok, miben mások, hogyan hatnak a szervezetre, és milyen a kapcsolatuk a többi generációval.

Az egyik Z generációs megszólaló a podcastban gyakorlati példával is szolgál: „Sokkal szívesebben írok egy e-mailt, üzenetet, mert szerintem jóval egyszerűbb így gyorsan elintézni egy problémát. Más generációk szeretnek inkább telefonon felhívni, meetinget szervezni. Természetesen ez személyesebb és több pontot tudunk érinteni, viszont sokkal több időt vesz el, és talán ez is frusztrációt szülhet közöttünk.”

A Z generáció máshogy gondolkozik, más kommunikációt igényel, más stílusban, más gondolatokra fogékony. Somogyi András humánerőforrásért felelős vezetőként úgy látja, hogy a vállalatok számára ez egyszerre ad feladatot és motivációt, a menedzsmentet és a munkatársakat is rákényszeríti az önreflexióra, a szervezeti változásra, amiből nemcsak a Z, hanem minden generáció profitálhat.

A kölcsönösségen a hangsúly, de mit tehetnek a vállalatok?

„A korábbi tekintélyalapú családmodelltől és a hasonló elven működő vezetéstől jó ideje elmozdultunk már a kölcsönösség felé, otthon és a munkahelyeken is. A sikeres vállalatoknak ma transzparens vezetésre, partneri viszonyrendszerre érdemes törekedniük a kollégákkal” – vallja Steigervald Krisztián.

Somogyi András a kollégák személyes nyitottságát és egyén felelősségét is fontosnak tartja a kooperációban, de a vállalatok szerepét ő is hangsúlyozza. Szerinte egy 10-15 évvel ezelőtti vállalatvezetői szemlélettel a mai generációs viszonyokat már lehetetlen kezelni. „A Boschnál nemcsak termékinnovációban gondolkodunk, hanem az újításra, jobbításra törekszünk minden téren. Többféle hatékony megoldással segítjük a generációk közti együttműködést és a kölcsönös megértést.” Ide tartoznak a célzott tréningek, a véleménycserét és visszajelzést szolgáló platformok, az életkori szempontból diverz, vegyes munkacsoportok, sőt a fizikai környezet és a terek tudatos kialakítása is. Ezek mind az egymáshoz való sokoldalú kapcsolódást támogatják a vállalaton belül.

Somogyi András: A korábbi vezetői szemlélettel nem lehet kezelni a generációs viszonyokat

Csak együtt sikerülhet    

A generációk közötti egyensúly kapcsán Steigervald Krisztián arra hívja fel a Bosch podcast hallgatóinak figyelmét, hogy a Z generációs igényekhez való rugalmas alkalmazkodás nagyon fontos, de nem minden. Véleménye szerint a vállalatok egyik legfontosabb kihívása az lesz a jövőben: ne engedjék meg maguknak azt a luxust, hogy csak a Z generációban hisznek, csak rájuk fókuszálnak, és közben a 40-45 év fölötti kollégákat nem támogatják kellően a fejlődésben. A szakember szerint egyszerre kell tudni kezelni a különböző generációk eltérő igényeit, tanulási stílusát és pszichológiai szükségleteit.

A podcastban elhangzó Z generációs vélemények is az együttműködés és az egymástól való kölcsönös tanulás fontosságát hangsúlyozzák a korosztályok között: „Amit mi meg tudunk mutatni az idősebb generációnak, az a nyitottság. Ők viszont olyan mély szakmai tudással, tapasztalattal rendelkeznek, hogy ennek a kettőnek a keveredése lehet talán a jó út. Mi hajlamosak vagyunk gyorsan kivitelezhető, azonnali megoldásokat javasolni, ők jobban látják a döntések hosszú távú következményeit. A mi világunk kezd átbillenni a digitális, online térbe, az ő életükben nagyon fontosak a személyes kapcsolatok, ezt nekünk, fiatalabbaknak is át kellene vennünk.”

Somogyi András a Bosch részéről úgy látja, hogy a generációs szakadék a vállalat és a munkavállalók közös akaratával és nyitottságával átugorható. A cég értékei és kultúrája révén a generációkon átívelő együttműködés megerősíthető.