Jövőre megszűnik a juttatások 400 ezer forintos korlátozása

A béren kívüli juttatások, illetve a cafeteria-rendszerek térhódításával az utóbbi években már nemcsak a nagyvállalatok, hanem a közép- és kisvállalkozások is igyekeznek kihasználni az adómentesség előnyét. Amennyiben ugyanis a cég figyelmesen betartja a különböző limiteket és feltételeket, tízezer forintnyi fizetésemelés esetén - kétszázezer forintos bruttó bérrel számolva - a béren kívüli juttatások használatával 2850 forintnyi adót és járulékot takaríthat meg, miközben a munkavállaló 4700 helyett 9600 forintot kap kézhez keresete növekedéséből. A Hay Group nyári felmérése szerint a vállalatok csaknem kétharmada alkalmaz cafeteria-rendszer, szemben a tavalyi 49 százalékkal, jövőre pedig már a cégek 80 százaléka tervezi bevezetni a juttatást mint keresetkiegészítő formát. Hasonló arányokkal, bár kissé más adatokkal szolgál az Accor Services legutóbbi kutatása, amely szerint a cafeteria-rendszert alkalmazó cégek aránya a 2006-os 26-ról 2008-ra 58 százalékra nőtt.

Ezért is tört ki heves vita a kormány azon szándékáról, amely szerint a béren kívüli juttatásokat megadóztatták volna. A tervezet végül megbukott, sőt a Világgazdaság információi szerint a kormányzati adócsomagból kiderül, hogy 2009-től megszűnik az adómentes béren kívüli juttatások 400 ezer forintos korlátozása, így a vezetők erre szánt kerete is megnőhet - holott az már most sem kevés: 300 ezer forint/év.

Többféleképpen is gondoskodhatnak a dolgozók a cégekről

A legnépszerűbb adómentes juttatás egyébként az étkezési hozzájárulás, bár a cégeknek lehetőségük van más módon is gondoskodni dolgozóikról, például az idős éveikre szóló megtakarítások felhalmozásával: a munkáltató önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett hozzájárulása havi 34 500 forintig adómentes. Lehetőség nyílik továbbá a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak kiegészítésére, illetve a dolgozó nyugdíjazásakor adott egyszeri ajándékozására, az ugyanis 15 ezer forintig adómentes.

Évente maximum háromszor juttatható adómentesen csekély értékű ajándék, amelynek értéke nem lehet magasabb a havi minimálbér egytizedénél, az idén tehát a limit 6900 forint. Jelentősebb tétellel is kedvezhet dolgozóinak a cég, például ha vissza nem térítendő támogatást biztosít a dolgozó lakáshoz jutásának elősegítésére. Igaz, ilyenkor igen szigorú feltételekkel kell számolni: a támogatás csak pénzintézeten keresztül adható, és értéke nem haladhatja meg a vételár vagy az építési költség 30 százalékát. További korlátozás, hogy az összeg négyévente maximum egymillió forintra rúghat, a támogatott lakás mérete pedig nem lehet nagyobb, mint a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigény.

Világgazdaság