Júliusban 15 százalékkal volt magasabb a nettó átlagbér Romániában
Júliusban 3329 lej (221 600 forint) volt a bruttó átlagbér, a nettó átlagbér értéke elérte a 2391 lejt (159 100 forint). Mindkét esetben 0,5 százalékos növekedést jegyeztek az előző hónaphoz képest. Az inflációt figyelembe véve a reálbér értéke 13,5 százalékkal volt magasabb tavaly júliushoz viszonyítva - írja az MTI.
A legmagasabb nettó átlagbért az információs technológia ágazatban jegyezték, ennek értéke 6009 lej (400 ezer forint) volt. A legkevesebbet a vendéglátóiparban keresnek, ott a nettó átlagbér mindössze 1418 lej (94 400 forint).
A statisztikai intézet szintén a héten közölte, hogy a naptárhatással kiigazított óránkénti munkaerőköltség a második negyedévben 18,57 százalékkal volt magasabb a tavalyi április-június közötti időszakhoz mérten, és 6,63 százalékkal volt nagyobb az előző negyedévhez képest.
A munkaerőköltség valamennyi ágazatban nőtt. A legnagyobb - csaknem 39 százalékos - növekedés az oktatásban és az egészségügyben volt. Az előadóművészeteknek otthont adó kulturális intézményekben 36 százalékkal emelkedett a munkaerőköltség, a közigazgatásban 26 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőköltség főként az állami szektorban nőtt, miután a hatóságok több lépcsőben emelték a béreket.
Egyes gazdasági elemzők és vállalkozók aggodalmuknak adtak hangot, hogy a túl gyors ütemű béremelés egyrészt túlhevíti a gazdaságot, másrészt megnehezíti a kisebb vállalatok működését és ronthatja a versenyképességüket.
MTI
A statisztikai intézet szintén a héten közölte, hogy a naptárhatással kiigazított óránkénti munkaerőköltség a második negyedévben 18,57 százalékkal volt magasabb a tavalyi április-június közötti időszakhoz mérten, és 6,63 százalékkal volt nagyobb az előző negyedévhez képest.
A munkaerőköltség valamennyi ágazatban nőtt. A legnagyobb - csaknem 39 százalékos - növekedés az oktatásban és az egészségügyben volt. Az előadóművészeteknek otthont adó kulturális intézményekben 36 százalékkal emelkedett a munkaerőköltség, a közigazgatásban 26 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőköltség főként az állami szektorban nőtt, miután a hatóságok több lépcsőben emelték a béreket.
Egyes gazdasági elemzők és vállalkozók aggodalmuknak adtak hangot, hogy a túl gyors ütemű béremelés egyrészt túlhevíti a gazdaságot, másrészt megnehezíti a kisebb vállalatok működését és ronthatja a versenyképességüket.
MTI
Mit kezdenek a munkaerőhiánnyal a cégek? Még több erőforrást tesznek a toborzásba? Vagy jobban figyelnek meglévő munkavállalóikra?
Aki kérdez: Branyiczki Imre
Riportkönyv 70 év fölött még aktívan dolgozó ismert szakemberekkel