Kérhetek-e a plusz pénzt a munkahelyemtől, mert otthonról a saját eszközeimmel dolgozom?

A munka törvénykönyve általános munkáltatói kötelezettségként nevesíti, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. Ez esetben lényegében a munkavállaló által előlegezett, a munkáltató érdekében vállalt költség utólagos megtérítéséről van szó. Ide tartozhat pld. az otthoni munkavégzés miatt felmerült telefon- és áramdíj. Ha valamilyen eszközt az annak használatával ténylegesen felmerülő költségen felüli díjazással, vagy külön „eszközhasználati” díjazás ellenében bocsát a munkáltatója rendelkezésére a munkavállaló, úgy az már nem költségtérítés lesz.

Az ilyen juttatás pontos jogcíme és mértéke megállapítása adózási szempontból is lényeges. Ugyanis az elnevezésében költségtérítésként juttatott összeg is munkabér valójában, ha a ténylegesen felmerült költségek mértékét meghaladja. Ilyenkor a tényleges költségeket kompenzáló rész felett juttatott összeget munkabérnek kell tekinteni. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint a munkáltató által fizetett ilyen költségtérítés nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül, amelyből levonható - legfeljebb annak mértékéig - a törvény 3. számú melléklete szerint elismert költség. Ilyen költség a törvény melléklete szerint a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax használati díja azzal, hogy ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek (nap, m2, m3 stb.) alapulvételével (a közüzemi számlák esetében a házastárs nevére szóló számla alapján is). A költségtérítésnek az a része, amely az igazolt, arányosított költségeket meghaladja, munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül. A költségelszámolás mértékére azért kell nagyon odafigyelni, mert a jogszerűtlenül elszámolt költség után 39 százalék bírságot kell fizetni, és ha emiatt a befizetendő adó több mint 10 ezer forint, azt 12 százalék bírsággal növelten kell megfizetni.

Külön jogszabály rendelkezik a munkába járással kapcsolatban megtérítendő költségekről. E jogszabály szerint a munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának megfelelő mértékét, amennyiben a munkavállaló országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán, menetrend szerinti országos, regionális és elővárosi autóbuszjáraton, elővárosi vasúton (HÉV-en) utazik a munkavégzés helyére. A munkavállaló részére e térítés helyett a személyi jövedelemadóról szóló törvényben munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka akkor jár, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés, a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést. Minden más juttatásra csak a munkáltatóval való megállapodás alapján lehet jogosult.

Megjegyezzük, hogy a rendelkezésre bocsátott információk alapján kialakított fenti jogértelmezésnek, tanácsadásnak csak tájékoztató jellege van, a jelen tájékoztatás nem mentesíti a kérdezőt a tények teljességén alapuló álláspontja kialakításának szükségessége és felelőssége alól.

Munkajogi problémája van? Munkavállalóként használja ügyvédkeresőnket!