Két mondat az álláspályázatban, amitől minden HR-es paff lesz
Van, amikor két oda nem illő mondat is elég ahhoz, hogy ne te légy a kiválasztott, érdemes hát figyelni erre. Aki e két mondat valamelyikét megtalálja az anyagában, törölje őket mielőbb, és ezzel sokban nőnek az állástalálási esélyei, erre figyelmeztet Jobangel a HR Blogon.
1. Kérem, pályázatomat kezeljék bizalmasan!
Ezen a legtöbb CV olvasó kiakad: mit gondol a jelölt, hogy nem úgy kezelik? Hogy nem alapvető náluk a személyes adatok bizalmas kezelése? Hogy nem végzik jól a munkájukat a CV-olvasók, HR-esek, esetleges leendő főnökei? Ennél nagyobb tárgyalástechnikai hiba nincs: bizalmatlanságot mutatni, azt feltételezni a másik félről, hogy nincs tisztában a munkájuk protokolljaival és ezt le is írni nekik. Nem oktatjuk ki a CV címzettjét sosem, mert abból biztosan nem lesz állásinterjú.
Bármilyen menedzsmenttudományt oktató iskola, tanfolyam, még egy párnapos ügyviteli tájékoztató képzés is szervezeti ismeretek keretében elsőként tanítja meg, hogy a személyes adatok – főleg a munkáltatással kapcsolatosak – bizalmasan kezelendők.
Más nézőpontból is fölösleges ez: Ha vissza akar élni az adataiddal valaki, ez a mondat nem állítja meg ebben.
Ha esetleg ez a mondat azért került az álláspályázatodba, mert angol CV vagy cover letter sablonokban ilyesmi mondatot láttál, hogy „Please protect the confidentiality of this communication”, akkor ezt félreértetted. Ez nem a bizalmatlanságról szól, hanem arról, hogy ne hívják fel eggyel ezelőtti, vagy még régebbi cégeit referenciakérésre, ne kezdjenek az átvilágításába, mert titokban tartaná az álláskeresését. Ennek nem a kioktatás a célja. Sőt, külföldön a jelöltek ilyenkor akár ki is hagyják a cégneveket a CV-ből, csak az iparágat adják meg, vagy még direktebb módon a „Confidentiality with regard to present employer is requested” vagy hasonló értelmű szöveget is rá merik írni.
Nálunk a cégnevek kihagyása – kis ország lévén – nem igazán működne, könnyen kitalálható cégméretből, iparágból, egy-két nagyságrendből, melyik cégről is lehet szó, ráadásul szükségszerűen sok ismerőse van mindenkinek iparágon belül, azaz valaki biztosan tudni fogja, ki a jelölt pontosan, hol dolgozik, mit csinál ott (ugyanezért hazudni sem érdemes a CV-ben). Innentől az ún. „limited-view” CV-nek, Linkedin profilnak nem sok értelme van Magyarországon. De pont ezért minden álláskereső minden adatát komolyan kezelik ott, ahol komolyan veszik az adatkezelést általában és a HR területet is.
Ez általában az olyan önéletrajzokban jelenik meg, amikből semmit sem tudunk meg a jelöltről, annyira általános, még az sem segít, ha motivációs levél is van. Az átlagos, kiválasztással foglalkozó CV olvasó veszi a következő CV-t ilyenkor, mert ha nem érezte úgy a pályázati anyagból, hogy ezzel a jelölttel beszélnie kell, akkor nem fog plusz lehetőséget adni azért, hogy meggyőzd. Mert az neki idő, pénz ill. ezek pazarlása. Nekem CV-olvasói szerepemben küzdenem kell, hogy valahogy előrelépjen a jelölt az álláspályázatával, ezért én kérdezek e-mailben, sokat. A kiválasztók nem fognak, nem fogják keresni, hogy a hiányos CV-t író jelölt miért lenne jó, amíg van másik jelölt. Olyan, aki le tudta írni elsőre, amit kell.
Jobangel Blog
HR Blog
Ezen a legtöbb CV olvasó kiakad: mit gondol a jelölt, hogy nem úgy kezelik? Hogy nem alapvető náluk a személyes adatok bizalmas kezelése? Hogy nem végzik jól a munkájukat a CV-olvasók, HR-esek, esetleges leendő főnökei? Ennél nagyobb tárgyalástechnikai hiba nincs: bizalmatlanságot mutatni, azt feltételezni a másik félről, hogy nincs tisztában a munkájuk protokolljaival és ezt le is írni nekik. Nem oktatjuk ki a CV címzettjét sosem, mert abból biztosan nem lesz állásinterjú.
Bármilyen menedzsmenttudományt oktató iskola, tanfolyam, még egy párnapos ügyviteli tájékoztató képzés is szervezeti ismeretek keretében elsőként tanítja meg, hogy a személyes adatok – főleg a munkáltatással kapcsolatosak – bizalmasan kezelendők.
Más nézőpontból is fölösleges ez: Ha vissza akar élni az adataiddal valaki, ez a mondat nem állítja meg ebben.
Ha esetleg ez a mondat azért került az álláspályázatodba, mert angol CV vagy cover letter sablonokban ilyesmi mondatot láttál, hogy „Please protect the confidentiality of this communication”, akkor ezt félreértetted. Ez nem a bizalmatlanságról szól, hanem arról, hogy ne hívják fel eggyel ezelőtti, vagy még régebbi cégeit referenciakérésre, ne kezdjenek az átvilágításába, mert titokban tartaná az álláskeresését. Ennek nem a kioktatás a célja. Sőt, külföldön a jelöltek ilyenkor akár ki is hagyják a cégneveket a CV-ből, csak az iparágat adják meg, vagy még direktebb módon a „Confidentiality with regard to present employer is requested” vagy hasonló értelmű szöveget is rá merik írni.
Nálunk a cégnevek kihagyása – kis ország lévén – nem igazán működne, könnyen kitalálható cégméretből, iparágból, egy-két nagyságrendből, melyik cégről is lehet szó, ráadásul szükségszerűen sok ismerőse van mindenkinek iparágon belül, azaz valaki biztosan tudni fogja, ki a jelölt pontosan, hol dolgozik, mit csinál ott (ugyanezért hazudni sem érdemes a CV-ben). Innentől az ún. „limited-view” CV-nek, Linkedin profilnak nem sok értelme van Magyarországon. De pont ezért minden álláskereső minden adatát komolyan kezelik ott, ahol komolyan veszik az adatkezelést általában és a HR területet is.
2. Kérésre további információkat is megadok.
Ez általában az olyan önéletrajzokban jelenik meg, amikből semmit sem tudunk meg a jelöltről, annyira általános, még az sem segít, ha motivációs levél is van. Az átlagos, kiválasztással foglalkozó CV olvasó veszi a következő CV-t ilyenkor, mert ha nem érezte úgy a pályázati anyagból, hogy ezzel a jelölttel beszélnie kell, akkor nem fog plusz lehetőséget adni azért, hogy meggyőzd. Mert az neki idő, pénz ill. ezek pazarlása. Nekem CV-olvasói szerepemben küzdenem kell, hogy valahogy előrelépjen a jelölt az álláspályázatával, ezért én kérdezek e-mailben, sokat. A kiválasztók nem fognak, nem fogják keresni, hogy a hiányos CV-t író jelölt miért lenne jó, amíg van másik jelölt. Olyan, aki le tudta írni elsőre, amit kell.
Jobangel Blog
HR Blog
- 2026.10.21Harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása Vendégmunkást vagy külföldi munkavállalót alkalmaz? Gyakorlati képzésünk bemutatja a harmadik országbeli állampolgárok jogszerű foglalkoztatásának szabályait. Szó lesz az engedélymentes foglalkoztatásról, a vendégmunkás-engedélyről és a Nemzeti Kártyáról, az ukrán állampolgárok foglalkoztatásának sajátosságairól, az összevont kérelmezési eljárásról, valamint a munkáltatói kötelezettségekről és felelősségről. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.10.22Munkaidő és munkabér A munkaidő-beosztástól a bér elszámolásáig: gyakorlati képzés a munkaidő és a munkabér szabályairól. Szó lesz a munkaidőkeretről, a rendkívüli munkaidőről, a pihenőidőről (a MÁV-START ítélet tükrében is), a távolléti díjról, a bérpótlékokról és a munkabérből történő levonásokról. Kérdéseit a helyszínen személyesen is felteheti az előadónak.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.16LEAN Vezetés - LEAN Coaching képzés A Lean Management bevezetés támogatása. Olyan Lean szemléletű vezetők képzése, akik képesek lesznek eredményesen irányítani, támogatni a Lean menedzsment bevezetését saját szervezetüknél, és a gyakorlatban is eredményesen alkalmazzák a Lean szemléletű változáskezelési, coaching, kommunikációs, motivációs eszközöket.
Részletek
Jegyek
- 2026.11.17Munkajog képzés HR-eseknek Munkajog képzés HR-eseknek érthetően. 2 napos intenzív, átfogó kurzus a Munka törvénykönyvéről.
Részletek
Jegyek


Sikeresnek látszol, de mégsem érzed magad a helyeden? Vajon megszelídíthető a siker?