Gyimóthy Éva
Szerző: Gyimóthy Éva
Megjelent: 7 éve

Kevesebbet keresnek mint a kukások - sztrájkolhatnak is a mentősök pótlékukért

Három éve küzdenek a mentőautókon szolgáló dolgozók az egészségkárosító-kockázati pótlékért az ország 19 bíróságán. A havi húszezer forintos pótlék létfontosságú a mentősöknek, hiszen átlagosan bruttó 150 ezer forintot keresnek havonta. Az évek során többen visszaléptek a pertől, de nemcsak a bíróságot, hanem magától a pályát is sokan elhagyják a hihetetlen alacsony nettó kereset, nagy felelősség és pszichés terhelés miatt. - A kukásautón dolgozók többet keresnek, mint az OMSZ kivonuló mentőállománya - mondta a HR Portálnak Dr. Kusper Zsolt. A Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke kitartásra buzdítja a perben álló mentősöket. Kijelentette: addig harcolnak, míg meg nem találják igazukat és készek egyéb módon is nyomást gyakorolni a kormányzatra, munkáltatóra.

Portálunk is beszámolt a kivonuló mentősök jogi harcáról. Eddig két, nem jogerős elsőfokú ítélet született. A gyulai munkaügyi bíróságon szakértő kirendelése mellőzésével elvesztették, a pécsi bíróságon azonban megnyerték a pert a mentősök. Ha nyernek, havi húszezer forinttal egészülhet ki az átlagosan bruttó 150 ezer forintos bérük.

- Mikor fordulnak a Kúriához jogegységi döntésért? Hiszen csak a néhány száz perben álló mentősnek fizethetik ki a pótlékot, amennyiben nyernek a bíróságokon.

Dr. Kusper Zsolt
- Erre akkor nyílik lehetőségünk, ha az eljáró bíróságok közül legalább egy kimondja, hogy nem ért egyet a felperesek (mentődolgozók - A szerk.) keresetével és elutasítja azt. A gyulai bíróság ezt megtette, de szakértő véleményének mellőzésével.

- Milyen lépéseket tettek?

- Megfellebbeztük az ítéletet. A másodfokon eljáró bíróság az első fokú bírósági döntést hatályon kívül helyezte és utasította a bíróságot a szakértői vélemény beszerzésére és annak a birtokában hozott ítélet hozatalára.

- Mit gondol, mi szükséges ahhoz, hogy a pereket megnyerjék? Feltételezem a szakértői véleményen áll vagy bukik az ügy.

- Türelem, türelem, türelem. Sok kitartás az emberek részéről. A pótlékkal érintett 6500 mentősből csak megközelítőleg ötszázan perelnek, de ennél jóval többen voltak. Az évek során azonban egy részük lemorzsolódott a munkáltató nyomásgyakorlása jóvoltából. Sajnos még mindig ott tartunk, hogy a munkáltató (OMSZ- A szerk.) jogviszonyuk megszüntetésével fenyegeti a perben állókat, vagy éppen ellehetetleníti őket a megszokott munkarend megváltoztatásával. Például úgy osztja be őket, hogy elessenek a pótlékoktól.

- Hány ilyen esetről tud?

- Mind a 18 megyéből jeleztek ilyen eseteket, melyet a munkáltató tagad. A mentősök azonban több ízben beszámoltak ezen esetekről, még a bírósági meghallgatásokon is.

- És elérte a munkáltató a célját? Visszaléptek a mentősök a pertől?

- Azt semmiképpen nem mondanám, de elég sokan visszaléptek. A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eljárása során történt meg az az eset például, amikor a munkáltató egy szolgálati lapon olyan kérdéseket tett fel közvetlenül a perben álló mentősöknek, amelyekhez nem lett volna joga. Megkérdezte tőlük, hogy a szövetség tagjai-e, fel kívánják-e tartani az igényüket a bírósági eljárásban. A hatás nem maradt el: rögtön két mentős visszalépett.

- Az egészségkárosító-kockázati pótlék több mint kétmilliárd forintjába kerülhet az államnak évente. Vajon ki tudja fizetni ezt az állam, vagy teremtse elő, ahogy tudja?

- Ez a munkáltató számításai szerint három milliárd forint lenne, merthogy kiszámolták. A Dr. Mártai István korábbi főigazgató az OMSZ másik szakszervezetének írt levelében pontosan megjelölte a kivonuló mentőállományon belül mely munkakörökben dolgozók válnak jogosulttá erre a pótlékra. Itt a hangsúly azon van, hogy az egészségkárosító kockázatnak (pszichés, fizikai, kémiai, biológiai stb.) jogszabályban meghatározottnak kell lennie, és a munkaidő legalább felében fenn kell állnia. Ha ezek teljesülnek, jogosulttá válnak a mentősök erre a pótlékra.

Szeretném kiemelni, hogy nem arról szól köztünk a vita, hogy éri-e ilyen kockázat a mentőst, hanem annak mértékéről. A munkáltató szerint nem éri a kivonuló mentődolgozót munkaidejének ötven százalékában jogszabályban meghatározott kockázat. A szakértők azonban azt állapították, egyes stresszorok a munkaidő száz százalékában vagy azon túl is fennállnak. A vita abból a szempontból is érdekes, hogy a munkáltató által kiadott kockázatértékelés is mellettünk szól. Az szerepel ugyanis abban a dokumentumban, hogy az egyik stresszor a munkaidő 55-75 százalékában, a másik 76 és 100 százalékában áll fenn. Ilyen többek között a megbecsülés hiánya vagy az állomáson történő várakozás.

- Miért nem fogadják el ezeket a megállapításokat?

- Talán azért, mert a munkáltató nem vesz figyelembe semmi mást, csak a dolgozó úgynevezett tengelyen töltött idejét (kivonulásra fordított idő - A Szerk.), amit pontosan lehet mérni a mentési dokumentációból. Ez Budapest kivételével nem éri el az előbb említett ötven százalékot, a vidéki állomásokon a munkaidő átlagosan harminc százalékában áll fenn. Csakhogy az egészségkárosító kockázatba a várakozás is beletartozik. Itt nem értünk egyet. Ebben kell a bíróságnak döntenie.

- Győrfi Pál úgy nyilatkozott a Népszabadságnak dolgozóik stressztűrő állapotára vonatkozó, az állomány egészére kiterjedő kutatási eredménnyel nem rendelkeznek. Igaz ez? Tényleg nem létezik ilyen felmérés?

- Akkor ha jól értelmezem a szóvivői nyilatkozatot, a mentődolgozók egy részére mégiscsak készült felmérés, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a pszichés kockázatokat szakemberekkel vizsgálták. Hozzátenném, hogy egyéb kutatások is készültek. A szóvivő nem tesz mást, mint félrevezeti az embereket, amivel nagyon nem értek egyet.

- Ezek szerint akkor nem készült el a 2008-as felmérés folytatása sem, amelyet öt évvel ezelőtt tervezett a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátási Tanszéke és az OMSZ? Az előbbi képző intézmény hét évvel ezelőtti, önkéntes válaszadáson alapuló felmérése megállapította, fizikailag és érzelmileg is megterhelő a mentősök munkája. Ez valószínűleg ma sincs másként, hiszen a bérhelyzetben és a munkakörülményekben sem következett be érdemi változás, ahogy az érzelmi stressz sem apadt.

- Nem készült ilyen felmérés. A tanszékvezető azonban továbbra is szeretné folytatni ezt a kutatást, mert ő is úgy látja, ténylegesen éri egészségkárosító kockázat a mentősöket. A két intézmény között azonban nem lehet konfliktus, hiszen az egyik kiképzi, a másik foglalkoztatja a mentőtiszteket. Ma Magyarországon mentőtisztként csak az OMSZ-nél lehet elhelyezkedni, ezt ne felejtsük el.

- A cikkemben kitértem a Semmelweis Tervre, amelyben szép ígéretek hangzottak el életpálya-modellről, egészségügyi dolgozók életkörülményeinek, életminőségének javításáról. Ezek közül mi valósult meg?

- Semmi nem valósult meg, ígéretek maradtak csupán. Bár lehet szép terveket szövögetni, nyilatkozatokat tenni, de ha a mentőst magát megkérdezzük élet- és munkakörülményeiről, fizikai avagy mentális állapotáról, mi véleménye az OMSZ-ről, nyilvánvalóvá válik az igazság.

- És mi a helyzet a bérekkel?

- Az új közalkalmazotti bértáblától azt várták a dolgozók, hogy sokkal több marad a zsebükben és nem kell másod- illetve harmadállást vállalniuk. Ismételten csalatkozniuk kellett. Most már a kormányzatnak a tettek mezejére kell lépnie. Szégyenletes a mentősök nettó keresete. Nem mondok túl nagy újdonságot azzal, hogy a kukásautón dolgozók többet keresnek, mint az OMSZ kivonuló mentőállománya. Ám a felelősségük nem ugyanaz.

- Sokan elhagyják a pályát? Nagy a fluktuáció?

- Igen, bárhogyan is próbálják tagadni, nagyfokú az elvándorlás.

- Segített a 2010 óta működő krízisszolgálat a dolgozók lelki gondjain?

A krízisszolgálat egy jól hangzó megoldás, de tényleges segítség nincs mögötte. Hiszen hogyan segíthet az OMSZ 5600-5700 fős kivonuló mentőállományának egy három-négy fős, budapesti (1 pszichológus+néhány segítő) krízisközpont? A megoldás az lett volna, ha régiónként felállítottak volna egy ilyen központot, a pszichológus hetente körbejárná az állomásokat. A szakember elérhetőségét pedig mindenki számára elérhetővé kell tenni. A tanúmeghallgatások során elhangzott beszámolók szerint állítom: a dolgozók, sőt a mentőállomások vezetői, orvosigazgatók, vezető mentőtisztek nyolcvan százaléka sem tudta a pszichológus elérhetőségét vagy éppen azt, hogy létezik egy ilyen weboldal.
A a pécsi perben az igazságügyi szakértők egyértelműen megállapították, hogy " a felperesek a mentőtiszt, mentőápoló és mentőgépkocsi-vezető munkakörben foglalkoztatott munkavállalók jelentős munkahelyi kockázatoknak vannak kitéve, amelyek közül a pszichoszociális kockázatok, - a pszichológus szakértő véleményre alapozva - egészségkárosító mértékűek."

- Mit gondol, mikor kapják meg ténylegesen ezt az összeget a mentősök?

- Nem tudom pontosan. Ha abból indulok ki, hogy 2012 júliusában indultak el országos szinten a perek, jó néhány év eltelhet, mire hozzájutnak a mentősök a nekik jogosan járó pótlékhoz.

- Mi történik akkor, ha a Kúria vagy több más bíróság úgy dönt: nem jár pótlék?

- Folytatjuk a jogi harcot. Addig megyünk, míg meg nem találjuk igazunkat.

- Tehát jogi úton kívánják rendezni?

- Igen, mert az OMSZ nem hagy más lehetőséget, nem hajlandó semmilyen kompromisszumra. Többször kezdeményeztük a tárgyalást mind a munkáltatóval, mind a minisztériummal (EMMI) és felhívtuk a figyelmüket a perek költségeire. Javasoltuk, hogy üljünk tárgyalóasztalhoz és próbáljunk meg egy mindenkinek kedvező döntést hozni.

- Gondoltak-e más nyomásgyakorlásra, esetleg tüntetésre?

Az is egy megoldás lehet. A nyomásgyakorlásnak van egy olyan formája, amellyel a mentődolgozók is érvényesíthetik jogukat. Éppen azon dolgozunk, hogy megtaláljuk azt a lehetőséget, amellyel tényleges nyomást tudunk gyakorolni úgy a munkáltatóra, mint a kormányzatra.

- Milyen lehetőségek jöhetnek számításba? Kérem világosítsa fel olvasóinkat, mit enged meg jelenleg a jog a mentősnek? Hogyan érvényesítheti érdekeit? Mert nemcsak Csehországban, Lengyelországban, hanem hazánkban is volt sztrájk az egészségügyben az elmúlt években, méghozzá 2004-ben, de feltételezem a sürgősségi ellátás nem állt le, nem állhat le.

- A sztrájkjog gyakorlása, mint a mentődolgozót megillető alkotmányos alapjog kifejezett tiltó törvényi rendelkezés hiányában nem korlátozható, mert az a mentődolgozók sztrájkhoz való joga gyakorlását ellehetetlenítené. De mivel nem szeretném előre felkészíteni a munkáltatót arra, hogy bármilyen módon nyomást gyakorolhasson már most a mentőkre, ezért csak azt tudom mondani, hogy rövidesem szembesülni fognak azzal, hogy igenis van módja a mentődolgozónak is az alaptörvényben biztosított alapjoga gyakorlásához.

- És mit szól, ahhoz, hogy önkéntes sofőröket toboroznak a taxisok között? Az Index úgy tudja, a City taxinál egy volt mentős szervezi az önkéntes sofőröket.

A mentőszolgálat ezzel kiállította magáról a szegénységi bizonyítványt. Amikor még a mentődolgozót a munkáltató megbecsülte, nem volt ilyen gond, sőt, az volt a jellemző, hogy várólistára kellet feliratkoznia annak, aki a Bajtársak közzé be szeretett volna kerülni.
  • 2022.10.11HR Fest 22 - Forgatókönyvek sűrűjében Újra jön a HR-világ legmeghatározóbb szakmai eseménye. Ősszel újra vár a HR Fest az Akvárium Klubban, ahol ezúttal a gyors változásokra és a közeledő sötét felhőkre fókuszálunk. Neked van már forgatókönyved? Részletek Jegyek
  • 2022.10.11XIX. Magyar Munkajogi Konferencia Atipikus munkajogviszonyok, munkaszerződés és munkajogviszony tartalma, határozott idejű jogviszony sajátosságai. Milyen kihívásokkal kell a cégeknek jelenleg szembenézniük munkaügyi kérdésekben? Nem érdemes hiányoznia a XIX. Munkajogi Konferenciáról. Részletek Jegyek
  • 2022.10.13TÉR workshop - Legyél a teljesítményértékelés szakértője! Miről lesz szó? TÉR bevezetés lépései, szakmai újdonságok, legjobb gyakorlatok, működtetéssel kapcsolatos szakmai titkok. A rendezvény ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Részletek Jegyek
  • 2022.11.09Új EU-s irányelvek a Munka Törvénykönyvében Jelentős munkaügyi adminisztratív feladat ősz elején - két irányelv átültetésével módosul a munka törvénykönyve. Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Egyénre szabott feladatkört kapnak a Magyar Postánál a megváltozott munkaképességűek

A Magyar Posta Tegyünk Együtt! programja elindulása óta mintegy 60%-kal nőtt a megváltozott munkaképességű munkavállalók száma a vállalatnál. Teljes cikk

Valóban a fegyelmi az egyetlen eszköz?

Miért kockázatos eszköz a fegyelmi, és miért érdemes más eszközökhöz nyúlnia a vezetőnek? Erről is beszélnek majd részletesebben a 2022.... Teljes cikk

Sokszínű csapatoké a jövő!

Miért hasznos a sokszínűség és miért érdemes ezzel a mai munkahelyeken is kiemelten foglalkozni? Erről kérdeztük Greff Rékát, a Develor... Teljes cikk