Megjelent: 1 éve

„Kéz a kézben jár a fenntarthatósági szemlélet és az üzemeltetési szempontrendszer”

Miközben a járvány felerősítette az irodai eszközállomány észszerűsítésének igényét, a tudatosan racionalizáló cégek és állami intézmények arra is odafigyelnek, hogy környezettudatosabb gépekre álljanak át. A szemléletváltás jól felfogott üzleti érdek is - mondja Tőrös Gáspár, az Epson magyarországi fióktelepének üzleti megoldásokért felelős értékesítési vezetője. Interjú.

Annyi mindent felülírt a járvány, amely több mint egy éve része az életünknek. Mi érzékelhető az eszközhasználatban az egyik legerőteljesebben érintett területen, az irodai munkavégzésben?
Tőrös Gáspár: Szektoronként eltérő a hatás. A legradikálisabb változás a multinacionális cégek irodáiban ment végbe, hiszen ezekből gyakorlatilag a legelső pillanatokban tűnt el egy csomó ember, hogy otthonról folytassa a munkát. Ezzel szemben az államigazgatásban, ha csökkentett mértékben is, de igyekeztek fenntartani a korábbi működési formákat. A kis- és középvállalkozásoknál pedig egész változatos volt a felállás: akadt olyan cég, ahol mindenki maradt az irodában, és volt olyan is, ahol mindenkit hazaküldtek dolgozni, de számos cég választott a kettő között elhelyezkedő megoldást. Mindezek eredőjeként szinte azonnal megfigyelhető az irodai eszközök leterheltségének mérséklődése. Főleg a nagy, egész részlegeket kiszolgáló központi nyomtatók és másolók álltak le; volt, ahol drasztikus volumenek estek ki, de például az államigazgatásban kevésbé, 20-40 százalékkal ment lejjebb a kihasználtság. Ezzel gyakorlatilag egy időben a „hazakényszerültek” támasztottak egyre nagyobb, közel másfészeresére duzzadó igényt részéről a másolásra, szkennelésre, nyomtatásra: a home office-ra átnyergelők mellett az otthontanuló gyerekek is ezt a tábort erősítették.

Mennyire nyitott ez új fejezetet az elvárásokban?
Az alapelvárás továbbra is a zavartalan munkavégzés volt, ennek azonban megváltozott a helyszíne. Egy korábban jellemzően centralizált működést kellett széttelepíteni, több apró elemre bontva megoldani. Munkavállaló és munkaadó egyaránt a folytonosság megteremtésében volt érdekelt: a zökkenőmentes átállásban, hogy az élet a lehető legkevésbé álljon meg, hogy a munkát ugyanúgy el lehessen végezni otthonról is. Ehhez gyors számítástechnikai átalakításokra és fejlesztésekre volt szükség, a munkahelyi hálózatok távoli elérésének széleskörű biztosításától az irodai eszközellátottság szükséges szintű otthoni reprodukciójáig.

Beszélhetünk bármilyen szintű visszarendeződésről a régi kerékvágásba az első hullámot követően?
A tavaszi hullám elmúltával eufórikus volt a hangulat, az üzleti szereplők többsége a bezártság alatt és miatt elvesztegett időt igyekezett bepótolni. Sokan próbálkoztak azzal, hogy erőltetett menetben kezdtek neki az átütemezett projekteknek, hogy utolérjék magukat. De mire a kezdeti gyorsításból visszatérhettünk volna a járványt megelőző állapotba, jött az újabb szigorítás, és véget vetett az élénkülésnek. Igaz, ez már nem volt annyira erős fék, mint az első hullámnál, ahhoz viszont bőven elégségesnek bizonyult, hogy semmi ne legyen a régi.

Milyen stratégiát követtek ebben a helyzetben a piaci szereplők?
Sajnálatos módon azok a szegmensek, amelyek tavasszal teljesen leálltak, mint például a turizmus, a vendéglátás vagy a szórakoztatóipar, kénytelenek voltak hosszabb távra a sima túlélésre berendezkedni. Azok többsége viszont, amelyek eredményesebben tudták fenntartani a tevékenységüket, a kényszerű megtorpanás miatt nyert plusz mozgásteret egyfajta üzleti énidőre fordították: célzott képzésekkel, az új állapotokban (is) hasznos tudás megszerzésével, folyamataik restrukturálásával készültek fel a járvány újabb szakaszaira és a pandémia utáni időszakra. Időt szántak rá, hogy alaposabban körülpásztázzák a piacot, a lehetőségeket, átgondolják a beruházásokat, a fejlesztéseket. És miközben felerősödtek a racionális megfontolások, a zöldgondolkodás is előtérbe került.

Ez derül ki az Epson 26 országra kiterjedő, több mint négyezer munkavállalót és üzleti döntéshozót bevonó felméréséből is: a megkérdezettek 71 százaléka kiemelt fontosságúnak ítéli a környezet iránti felelősséget, további 78 százalékuk szerint pedig a fenntarthatósági szempontok érvényesítésére irányuló, határozott elkötelezettség éppúgy befolyásolja a márka megítélését, mint az iránta tanúsított hűséget vagy magát az üzleti teljesítményt.
Annyival szeretném árnyalni a képet, hogy nálunk azért korántsem ennyire rózsás a helyzet: miközben Franciaországban, Hollandiában, Németországban és Olaszországban minden harmadik válaszadó sorolta a fenntarthatóságot a kiemelt jelentőséggel bíró, a szervezet jövőjét meghatározó vállalati célok közé, Magyarországon csupán minden ötödik megkérdezett gondolta így. A lemaradás dacára nagyon fontosnak tartom, hogy ez a szemlélet beépüljön a döntéshozók tudatába, hiszen így lehet legalább egyike a döntési szempontoknak. Erre utaló jelek már láthatók: odafigyelünk a berendezések energetikai címkéire, a ledes fényforrásokat részesítjük előnyben, szemponttá válik, hogy mennyi és milyen papírt használunk az irodában, azokat az eszközöket preferáljuk, amelyek használata nem jár speciális eljárást igénylő veszélyes hulladék képződésével.

A zöld szemlélet felerősödése idehaza tehát egyértelműen pandémiás vívmány?
Nem fogalmaznék ennyire sarkosan. Tény, hogy számos Nyugat-Európában bejáratott trend nálunk még csak gyerekcipőben jár, de ez a fajta gondolkodás már jó ideje jelen van Magyarországon. A pandémia csak ráerősített erre, és még azt sem zárom ki, hogy az említett felmérésben az idei szemléletünkkel már jobban szerepelnénk, mint a tavalyival. Ami ezen túl még érzékelhető, az a jógazda szemlélet egyre szélesebb körű térnyerése. Amikor a cégek belátják, hogy nincs szükség akkora volumenekre, mint korábban, úgy csökkentik a kapacitásokat, hogy tekintettel vannak az új szempontokra: miközben észszerűsítik az eszközállományukat, környezettudatosabb gépekre állnak át, minőségi cseréket hajtanak végre.

Ez az otthoni felhasználóknál is megfigyelhető?
A magánszférában is kezd meghonosodni ez az egészséges üzemeltetési szemlélet, és nem tartom kizártnak, hogy ebben vastagon benne van az is, hogy a munkavégzés egyik jellemző terepe az otthonunk lett. Amikor a home office-hoz keresünk eszközöket, már nem feltétlenül a legolcsóbbat választjuk, hanem figyelünk arra is, hogy mennyibe kerül az üzemeltetése, az áram, a papír, a festék, a szervizelés. A legalacsonyabb összeget tartalmazó árcédula hosszú távon nem feltétlenül jelenti a legolcsóbb megoldást.

A nyitóképen Tőrös Gáspár

(Támogatott tartalom)
  • 2022.05.27Lean Fórum – Digitális Transzformáció Konferencia A program kialakítás alatt. A képzésre jelentkezés a jegyek menüpont alatt, vagy a következő telefonszámon: 06-1-201-1237 Részletek Jegyek
  • 2022.05.30AmCham HR Dream Day – motiváció és megtartás Találkozzunk a Kopaszin, ahol a Gallup londoni partnere beszél a nemzetközi HR trendekről, a legelismertebb hazai szakértőkkel együtt gondolkodunk motivációról, megtartásról, produktivitásról és adatvezérelt HR megoldásokról. Részletek Jegyek
  • 2022.07.21 Munkavédelmi technikus Munkavédelmi technikusra lehet szüksége minden olyan cégnek, amelynél kiemelten fontos a munkahelyi egészség és biztonság megvalósítása. A Munkavédelmi technikus ugyanis elősegíti a munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, valamint a munkavédelemre fordított költségek optimalizálást. Támogatja a munkáltatót a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésében, ezzel hozzájárul a mulasztások és szabályszegések hátrányos személyi és anyagi következményeinek elkerüléséhez Részletek Jegyek
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
Digitális lehetőségek: A magyar kkv-szektor alapos lemaradással küzd

A hazai kis- és középvállalatok 59 százalékának nincs kidolgozott informatikai stratégiája, túlnyomó többségüknél nem is várható, hogy lesz - ... Teljes cikk

Elérheti a kétmilliót a digitális írástudatlanok száma Magyarországon

Négy területen sürget gyors változást az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) Magyarország digitális... Teljes cikk

Mesterséges intelligencia munkacsoportot alakított a NAV

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) frissen alakult Mesterséges Intelligencia Munkacsoportja (MIMCS) az adóhivatal egyedülálló adatvagyonára épülő... Teljes cikk