Kiszámolták, mekkora a korrupciós kockázat a közszférában

Az ÁSZ 2013. évi Integritás felmérésének eredményei szerint az eredendő veszélyeztetettségi tényező (evt) indexe ebben az évben 46 százalékos, a tavalyi 44,6 és a tavalyelőtti 47,8 százalék után. A korrupciós veszélyeket növelő tényezők (kvnt) indexe átlagosan 27,7 százalékos lett az idén, míg 2012-ben 22,4, egy évvel korábban pedig 26,1 százalékos volt.

A korrupciós veszélyeket növelő tényezők emelkedése mögött pozitív tendenciák is vannak, ehhez ugyanis hozzájárult az európai uniós támogatások és a közbeszerzések számának, értékének növekedése, illetve a szabályozási környezet változása - mondta Pulay Gyula, az ÁSZ igazgatója a felmérés eredményeit bemutató budapesti sajtótájékoztatón csütörtökön.

A felkért 6000 intézmény közül önkéntes alapon mintegy 1500 töltötte ki és küldte vissza a 155 kérdést tartalmazó kérdőívet, a tavalyinál csaknem 50 százalékkal több.

Az eredendő korrupciós kockázati index értéke az összetett jog- és feladatkörű intézmények esetében magasabb. Ezt tükrözi, hogy a területi igazgatási szervek 62, illetve a kormányzati szervek és a helyi önkormányzatok 56-56 százalékos eredendő korrupciós kockázati szintje haladja meg az 50 százalékot.

Korábban az önkormányzatok álltak az élen, de számos önkormányzati hatáskör átkerült a területi igazgatási szervekhez, így most ez utóbbiak tevékenysége vált a legkomplexebbé - mutatott rá Pulay Gyula.

A legkisebb, 11, illetve 13 százalékos evt-értéket a bölcsődéknél, óvodáknál, valamint az általános iskoláknál mérték.

A korrupciós veszélyeket növelő tényezőket vizsgálva a 27,7 százalékos átlagot jelentősen meghaladó értékkel, 52 százalékkal a felsőoktatási intézmények kerültek az élre.

Ennek elsősorban az az oka, hogy a felsőoktatásban nagy fejlesztések történtek, szinte minden egyetem több európai uniós pályázatban is részt vett, komoly közbeszerzéseket bonyolítottak le, tehát pozitív tényezők következtében nőtt meg a veszélyeztetettségük - emelte ki az ÁSZ igazgatója.

Az index a kormányzati szervek esetében 44 százalékos. A legalacsonyabb a szint ennél a mutatónál is a bölcsődék, óvodák, általános iskolák esetében.

A harmadik mutató a kockázatokat mérséklő kontrollokat jelzi. Itt az előző két évvel szemben 2013-ban nem a korrupciós kockázatok kezelését szolgáló kontrollok hiányát, hanem azok kiépültségét mérték fel.

Az érték a legmagasabb, 77 százalékos a független államhatalmi szervezeteknél. Ez követik 74 százalékkal az igazságszolgáltatási intézmények, illetve 73-73 százalékkal a felsőoktatás, valamint a rend- és honvédelem.

A kockázatokat mérséklő kontrollok esetében a legalacsonyabb értékeket a bölcsődéknél, óvodáknál, valamint az általános iskoláknál tapasztalták.

A tanulmány szerint "puha", tehát a jogszabályokban kötelezően nem előírt kontrollokat is egyre több intézmény alkalmaz.

Németh Erzsébet, az ÁSZ igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a felméréssel nem a korrupciót, hanem a korrupciós veszélyeztetettséget, az objektíven meglévő kockázatot mérik, illetve azokat a tényezőket, amelyekkel ezt csökkenteni lehet. Azt vizsgálják, hogy milyen az egyes közintézmények sebezhetősége, illetve ennek csökkentése érdekében milyen intézkedéseket tettek, és ezeket miként tartják be.

Az ÁSZ holland módszer alapján indította el 2009-ben az európai uniós finanszírozással megvalósuló Integritás Projektet. Ennek keretein belül történt a 2011-es és a 2012-es országos adatfelvétel. A számvevőszék 2017-ig vállalta a felmérések évenkénti elvégzését.

A projekt célja egyebek között az is, hogy szembesítse a közszféra intézményeit a feltárt korrupciós kockázatokkal, és tudatosítsa ezek mérséklésének fontosságát.