Könnyen túl sokba kerülhet az ajándékutalvány

Bár a cég arra számít, hogy 51,17 százalék közterhet fizet az ajándékutalványok után, mégis kiderülhet, hogy jövedelemként kell adóznia közel 100 százalék adó megfizetésével – hívja fel a figyelmet Fata László cafeteria szakértő lapunkhoz eljuttatott írása. (Az egyes meghatározott juttatások után a juttatás értékének 1,19-szeresére kell számolnunk 16 százalék személyi jövedelemadót és 27 százalék EHO-t)

Csekély értékben nem lesz gond?

A legegyszerűbb a helyzet, ha csekély értékű ajándékot ad a munkáltató. A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, ha az adóévben maximum háromszor ad a vállalkozás ajándékutalványt, és egyik alkalommal sem lépi túl a 9 800 forintos értékhatárt, akkor egyértelműen 51,17 százalék közterhet kell majd fizetnie.

Nagyobb értékű ajándékutalványok esetén is kioszthatja ezt a munkáltató 51,17 százalék közteher megfizetése mellett, ha mindenkinek egyformán adja, vagy minden dolgozó egyforma értékű keretösszeg terhére választhatja (például cafeteria rendszerben) az olyan utalványát, mely nem jogosít fogyasztásra, készétel vásárlására. Ebben az esetben akár korlátlanul is adhat ilyen juttatást a munkáltató a dolgozóinak.

A problémát majd az okozza, ha a munkáltató nem egyformán ad ajándékot és át is lépi a csekély értékű ajándék törvényi kereteit – figyelmeztet Fata László cafeteria szakértő.

Például egy dolgozói csoport 20 ezer forint értékű ajándékutalványt kap, míg a többiek nem kapnak ilyen juttatást. Ebben az esetben a munkáltatónak egy szabályzatot kell készítenie ehhez a juttatáshoz. Ellenkező esetben egyéb jövedelemként fizetheti a közterheket.

Ez a szabályzat akkor felel meg az adótörvényeknek, ha nem alkalmaz a teljesítménnyel kapcsolatos jellemzőket a csoportok meghatározásához. Megfelelő szabályzattal elkerülhetjük a többlet adóterhet, és 51,17 százalék közterhet kell fizetnünk a dolgozói csoportoknak különböző értékben adott juttatások után is.