Különbözőek a fővárosi és a vidéki juttatási gyakorlatok

Az élet- és balesetbiztosítást a munkába járás költségeinek megtérítése, valamint az alkalmazottak képzése követi a népszerűségi listán, 28-28 százalékkal - tudta meg a Világgazdaság Dalibor Jakustól, a Mercest működtető Profesia ügyvezető igazgatójától. A felmérést részletesebben elemezve kiderül, hogy a két juttatás nem azonos csoportokra vonatkozik: amíg a munkába járás költségeit az alacsonyabban képzetteknek és az állami alkalmazottaknak térítik meg gyakrabban, addig a képzés inkább az amúgy is magasan kvalifikáltak és a magánszférában dolgozók kiváltsága. A nemek közti különbségeknél szintén érdekességeket állapít meg a felmérés: e szerint kétszer annyi férfi kap magáncélra mobiltelefont, mint nő, és sokkal több férfi dolgozhat rugalmas munkaidőben, arról nem is beszélve, hogy notebookkal is ellátják őket.

Nagy különbségek a fővárosi és a vidéki cégek gyakorlata között

A régiók között is jelentős eltérésekről számol be a kutatás: a biztosítási hozzájárulást (31 százalék), munkába járás költségtérítését (28 százalék), valamint az egészségügyi ellátást (14 százalék) Budapesten és vidéken is nagyságrendileg hasonló mértékben részesülnek a dolgozók. A fővárosban azonban a flexibilis munkaidő (13 százalék), a notebook (14 százalék), a mobiltelefon (20 százalék), az ingyenes italellátás (22 százalék), valamint az alkalmazottak képzése (32 százalék) jóval gyakoribb, mint az ország más régióiban.

Az egész országban átlagosan az alkalmazottak 18 százaléka jut ingyen italhoz a munkahelyén (ami a víztől kezdve az üdítőkig bármi lehet), 16 százalékuknak jár nyugdíjbiztosítási hozzájárulás, és szintén 16 százalék használhat magáncélra is céges telefont. Százból 14 dolgozó egészségéhez járul hozzá a munkahely, míg flexibilis munkaidő tizenegynek jár. Magáncélú laptopban tíz százalékuk részesül; hat, öt, négy és három százalék céges autót, sporthozzájárulást, hétvégi rendezvényeket és mértéken felüli szabadságot élvezhet.

Nagy cégeknél több a juttatás

A számokat figyelembe véve elmondható, hogy a nagyobb - ezer alkalmazottnál többet foglalkoztató - cégeknél több juttatást vehetnek igénybe a munkavállalók. A legkevesebb juttatást a tízfősnél kisebb vállalkozásoknál kapnak a dolgozók. A legtöbb és legjobb juttatásra az egyetemi végzettséggel rendelkezők számíthatnak: a képzés (33 százalék), a mobiltelefon (28 százalék), a notebook (22 százalék), a rugalmas munkaidő (20 százalék), a személygépkocsi (13 százalék), de még a hétvégi rendezvény (6 százalék) és a törvény szerint járót meghaladó szabadság (5 százalék) esetében is messze többet kapnak az alacsonyabb végzettséggel rendelkező társaiknál - igaz , ez vélhetően annak köszönhető, hogy az egyetemi végzettségűek magasabb pozíciókra törhettek pályájuk során.

Természetesen a felmérés adatai és számai nem az ország összes munkavállalójára igazak. A kutatás csak azokról tud statisztikát készíteni, akik egyáltalán kapnak valamilyen béren kívüli juttatást. A legtöbb vállalkozás biztosít garantált juttatást alkalmazottainak, sok helyen azonban választhatóan adják az étkezési jegyeket is. Átlagosan minden második cég részesíti dolgozóit ilyesmiben. A cafeteria elterjedése a mindenkori adószabályok is függ. Az étkezési utalvány és az üdülési csekk is meglehetősen elterjedt Magyarországon. Ezek általában az adómentes mértéken belül szerepelnek a juttatási csomagban, s csupán akkor hasonlíthatjuk össze a többi juttatással, ha az adómentes mértéken felül kínálják a cégek. Ez viszont különösen ritka, ilyen formában nem szerepelnek a jegyek a leggyakoribb juttatások között - mondta a Világgazdaságnak a szakember.

Ezen béren kívüli juttatások adómentes határa 2008 januárjától nőtt: az étkezési utalvány ötezerről hatezer forintra, a melegétel-utalvány pedig tízezerről 12 ezer forintra emelkedett; az iskolakezdési támogatás és az egészségpénztári utalvány a minimálbér 30 százalékára, 20 700 forintra módosult. Továbbra is felső határ nélkül adómentes maradt néhány juttatás, például az internet-, a sport- vagy a kulturális támogatás.