Lakáshitel támogatás - beindult?
2014. január 1. óta a munkáltató adómentes lakáscélú támogatási lehetősége kibővült. Előtte lakás vásárlására, építésére, legalább 1 lakószobával történő bővítésére, korszerűsítésére adhatott a munkáltató munkavállalójának adómentesen támogatást közvetlenül a megvalósításhoz illetve elengedhette az ilyen célra adott munkáltatói kölcsönt. Idén azonban már a fenti célokra felvett hitel törlesztésére is adhatunk támogatást.
Mindegyik fajta juttatás esetén az adómentes korlát a vásárlás vagy építés költségének 30 százaléka, de több juttató esetén összeszámolva sem léphetjük túl az 5 millió forintos határt az idei évet meg az elmúlt 4 évet figyelembe véve. A juttatást hitelintézeten vagy a kincstáron keresztül bonyolíthatjuk annak igazolása alapján, és csak olyan lakás élvezheti az adómentességet, melynek mérete nem haladja meg a méltányolható lakásigény szobaszámát.
Ha a kiadás, a dokumentáció nem felel meg a feltételeknek, akkor bizony a kapott juttatás 120 százaléka adózik összevonandó jövedelemként.
A nemzetgazdasági miniszter 15/2014. (IV. 3.) NGM alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek minősül
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést,
b) az a hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás (lakás vásárlása, lakás építése, lakás korszerűsítése, lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítése) céljából kötöttek, vagy
c) az a kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az a) és b) pontban meghatározott kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.
Támogatható lesz a hitelintézettől, korábbi munkáltatótól és pénzügyi vállalkozásoktól felvett hitel is.
A munkavállaló akkor kaphatja adómentesen a juttatást, ha a hitelben adós vagy adóstárs. Emellett a lakásban tulajdonos, résztulajdonos vagy haszonélvező.
Egy új módosítás alapján akkor is támogatható lesz a lakáshitel, ha az ingatlannak már nem tulajdonosa a dolgozó, de az erre vonatkozó lakáscélú hitelt még mindig törleszti.
Az adómentesség feltétele az is, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásméret szobaszámát. Tehát például egy 4 fős család esetén a lakás maximum 4 szobával rendelkezhet. Ellenkező esetben nem adható adómentes támogatás.
Együtt lakók száma - Méltányolható szobaszám maximuma
1-2 fő: 3 szoba
3 fő: 3,5 szoba
4 fő: 4 szoba
Mivel egy több juttatóra vonatkozó keretösszeget kaptunk a lakáscélú hitel törlesztés támogatás kiadásához, ezért mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy idén és az előző 4 évben mennyi ilyen támogatást (közvetlenül vásárláshoz, építéshez, vagy elengedett munkáltatói hitel) kapott már a munkatársunk.
Emellett a vásárlás, építés költségeinek 30 százalékát is meg kell határoznunk, hiszen ezt sem léphetjük túl az adómentes támogatással.
Ha mindent sikerült jól dokumentálni és a dolgozónk megfelel az adómentesség feltételeinek, akkor jöhet a megvalósítás.
Az NGM rendelete szerint 3 helyre utalhatjuk a szabályos megvalósításhoz a pénzt.
Ha közvetlenül a dolgozónk hitelszámlájára utaljuk a pénzt, akkor teljes biztonságban lehetünk, hogy ez törlesztésre fordítódik. Mivel léteznek olyan hitelszámlák, melyre más nem tud kívülről utalni, ezért a rendelet szabályait követve lehetőségünk lesz egy központi számlájára utalni, ahonnan majd a hitelintézet átadja a beérkezett pénzt a magánszemély hitelszámlájára. Harmadik lehetőség, hogy a munkavállalónk hitelező pénzintézetnél vezetett saját folyószámlájára megy a pénz.
Innen elvileg rugalmasan fordítható ez a hitel törlesztésére, viszont nagyobb a kockázata annak, hogy máshova kerül, ezért külön ellenőrizni kell a cél szerinti felhasználást.
Az utalás megelőzően a munkáltató a számlavezető bankjának egy nyilatkozatot kell, hogy tegyen a juttatásban részesülő magánszemélye nevéről, adóazonosító jeléről és természetesen a célszámlaszámról és a juttatás értékéről.
A juttatást közvetítő munkáltatói pénzintézet vagy kincstár majd a juttatás évét követő év január 31-ig ad egy igazolást a munkáltatónak a rajta keresztül bonyolított támogatásról, és adatot szolgáltat az ügyfélkapun keresztül az adóhatóság felé.
Mindegyik fajta juttatás esetén az adómentes korlát a vásárlás vagy építés költségének 30 százaléka, de több juttató esetén összeszámolva sem léphetjük túl az 5 millió forintos határt az idei évet meg az elmúlt 4 évet figyelembe véve. A juttatást hitelintézeten vagy a kincstáron keresztül bonyolíthatjuk annak igazolása alapján, és csak olyan lakás élvezheti az adómentességet, melynek mérete nem haladja meg a méltányolható lakásigény szobaszámát.
Ha a kiadás, a dokumentáció nem felel meg a feltételeknek, akkor bizony a kapott juttatás 120 százaléka adózik összevonandó jövedelemként.
Hitelszerződés – ez lesz megfelelő
A nemzetgazdasági miniszter 15/2014. (IV. 3.) NGM alapján lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek minősül
a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést,
b) az a hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás (lakás vásárlása, lakás építése, lakás korszerűsítése, lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítése) céljából kötöttek, vagy
c) az a kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az a) és b) pontban meghatározott kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.
Támogatható lesz a hitelintézettől, korábbi munkáltatótól és pénzügyi vállalkozásoktól felvett hitel is.
A munkavállaló akkor kaphatja adómentesen a juttatást, ha a hitelben adós vagy adóstárs. Emellett a lakásban tulajdonos, résztulajdonos vagy haszonélvező.
Egy új módosítás alapján akkor is támogatható lesz a lakáshitel, ha az ingatlannak már nem tulajdonosa a dolgozó, de az erre vonatkozó lakáscélú hitelt még mindig törleszti.
Méltányolhatóság vizsgálata
Az adómentesség feltétele az is, hogy a lakás szobaszáma ne haladja meg a méltányolható lakásméret szobaszámát. Tehát például egy 4 fős család esetén a lakás maximum 4 szobával rendelkezhet. Ellenkező esetben nem adható adómentes támogatás.
Együtt lakók száma - Méltányolható szobaszám maximuma
1-2 fő: 3 szoba
3 fő: 3,5 szoba
4 fő: 4 szoba
Juttatási összeg vizsgálata
Mivel egy több juttatóra vonatkozó keretösszeget kaptunk a lakáscélú hitel törlesztés támogatás kiadásához, ezért mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy idén és az előző 4 évben mennyi ilyen támogatást (közvetlenül vásárláshoz, építéshez, vagy elengedett munkáltatói hitel) kapott már a munkatársunk.
Emellett a vásárlás, építés költségeinek 30 százalékát is meg kell határoznunk, hiszen ezt sem léphetjük túl az adómentes támogatással.
A megvalósítás
Ha mindent sikerült jól dokumentálni és a dolgozónk megfelel az adómentesség feltételeinek, akkor jöhet a megvalósítás.
Az NGM rendelete szerint 3 helyre utalhatjuk a szabályos megvalósításhoz a pénzt.
Ha közvetlenül a dolgozónk hitelszámlájára utaljuk a pénzt, akkor teljes biztonságban lehetünk, hogy ez törlesztésre fordítódik. Mivel léteznek olyan hitelszámlák, melyre más nem tud kívülről utalni, ezért a rendelet szabályait követve lehetőségünk lesz egy központi számlájára utalni, ahonnan majd a hitelintézet átadja a beérkezett pénzt a magánszemély hitelszámlájára. Harmadik lehetőség, hogy a munkavállalónk hitelező pénzintézetnél vezetett saját folyószámlájára megy a pénz.
Innen elvileg rugalmasan fordítható ez a hitel törlesztésére, viszont nagyobb a kockázata annak, hogy máshova kerül, ezért külön ellenőrizni kell a cél szerinti felhasználást.
Az utalás megelőzően a munkáltató a számlavezető bankjának egy nyilatkozatot kell, hogy tegyen a juttatásban részesülő magánszemélye nevéről, adóazonosító jeléről és természetesen a célszámlaszámról és a juttatás értékéről.
A juttatást közvetítő munkáltatói pénzintézet vagy kincstár majd a juttatás évét követő év január 31-ig ad egy igazolást a munkáltatónak a rajta keresztül bonyolított támogatásról, és adatot szolgáltat az ügyfélkapun keresztül az adóhatóság felé.
Fata László cafeteria szakértő a Cafeteria TREND alapítója, szerkesztője, aki nem csak az adótörvények oldaláról közelíti meg a béren kívüli juttatásokat. 
A karrierépítés szakma. Megjelenése előtt elolvastuk, mit ír egy fejvadász az álláskeresőknek a „Karrierszerviz - Kulcs a karrierhez” című könyv második, frissített kiadásában.
„Krízisből Erő” – beszélgetések az újranyitásról