Lassulóban a bérek növekedése

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közétett adataiszerint áprilisban 3,6 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az egy évvel korábbiakhoz képest, a közfoglalkoztatottak nélkül számítva 2,6 százalékos volt a növekedés. Márciushoz képest lassult a növekedés, akkor 4,9, illetve 3,2 százalékos volt a keresetek éves emelkedése. A fogyasztói árak áprilisi 0,3 százalékos éves csökkenésével számolva a reálkeresetek 3,9 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül 2,9 százalékkal emelkedtek.

Oszlay András, a Takarékbank Közgazdasági Kutatási és Elemzési Önálló Osztályának vezetője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: az áprilisi, 3,6 százalékos éves bérnövekedés "első ránézésre" komolyabb lassulás a márciusi 4,9 százalékot követően. Ez a lassulás az állami és a non-profit szektorban kifizetett, a tavalyi év azonos hónapjától jóval elmaradó nem-rendszeres keresetekhez köthető. Ha azonban csak a rendszeres kereseteket vesszük figyelembe, akkor a bérnövekedés üteme 4,3 százalék volt éves összehasonlításban a nemzetgazdaságban - hívta fel a figyelmet a szakértő.

Az alkalmazásban állók létszáma 1,1 százalékkal nőtt egy év alatt, ezen belül azonban a vállalkozásoknál 2,5 százalékos a növekedés, míg az állami foglalkoztatásban 2 százalékos visszaesés látható.

Oszlay András kiemeli, hogy a közfoglalkoztatás december óta tartó csökkenése áprilisban megfordult: a márciusi 151 ezret követően áprilisban már 185 ezer embert foglalkoztattak a közmunkaprogramok keretében, bár ez 27 ezerrel még mindig kevesebb mint egy évvel korábban, a béreik pedig az átlagot jóval meghaladó, 7,5 százalékos növekedést mutattak. A bérnövekedés ütemének lassulása nem kis részben ennek is betudható, a közfoglalkoztatottak nélkül ugyanis az éves bérnövekedés jóval kevésbé lassult áprilisban (a márciusi 3,2-ről 2,6 százalékra).

Összességében a rendszeres bérek által kirajzolt trendnövekedés továbbra is 4 százalék körüli, ami az év hátralévő részében is irányadó maradhat - véli Oszlay András.

A Takarékbank 2015 egészében 0,4 százalékos inflációt vár, így idén mintegy 3,5 százalékos reálbér-növekedés valósulhat meg. A foglalkoztatási helyzetnek a tavalyinál valamivel kevésbé látványos, de folytatódó javulása mellett mindez alátámasztja azt a nézetüket, hogy részben a növekvő vásárlóerő, részben egyedi hatások (banki elszámoltatás és a forintosítás következtében enyhébb és kiszámíthatóbb adósságteher) miatt a növekedés fő ereje az év hátralévő részében a lakossági fogyasztás lesz - fejtette ki a szakértő.

Balatoni András, az ING vezető elemzője közölte: a közfoglalkoztatottak torzító hatását kiszűrő adatok alapján versenyszektorban nagyon stabil a rendszeres bérek emelkedése, nem lassította le az alacsony infláció, de egyelőre az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac sem gyorsította a bérkiáramlást. Hozzátette: a reálbérek emelkedését így az infláció alakítja az elsődleges munkaerőpiacon. A vállalatok munkakereslete 2,5 százalékkal bővült az intézményi statisztikák alapján, ami kismértékű lassulás az év elejéhez képest.

Kitért arra, hogy a konjunktúraindikátorok szerint az iparban és a szolgáltatási szektorban tovább fog emelkedni az alkalmazotti létszám, míg az építőiparban némi csökkenés várható. A közfoglalkoztatottak száma emelkedett az előző hónapokhoz képest, azonban továbbra sem érte el a tavaly áprilisban regisztrált szintet. A programban részt vevők száma azonban várhatóan csúcsot fog dönteni az idei évben, ami az alkalmazotti létszámot felfelé, a bérstatisztikát lefelé torzítja.

Balatoni András idén a közfoglalkoztatás nélkül 2,5 százalékos reálbér-növekedésre számít a 0,6 százalékos infláció mellett.