Lehallgathatják a dolgozók mobiljait a munkáltatók

A megoldásról szerdán elsőként a Kommerszant című napilap számolt be. Kaszperszkaja a lapnak elmondta, hogy a rendszerben a munkahelyeken rögzített beszélgetéseket gép és nem ember fogja elemezni, ezért annak alkalmazása nem sérti az alkalmazottaknak a kommunikáció titkosságát szavatoló alkotmányos jogait.

Kaszperszkaja, aki a volt férje nevét viselő Kaspersky Lab nemzetközi szoftvervédelmi cég résztulajdonosa (annak több, mint 10 éven át vezérigazgatója volt), a Rosszija24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette, hogy a rendszer Oroszország mellett elsősorban a távol- és a közel-keleti piacokon akadhat megrendelőkre. Az európai személyiségjogok rendszerét túlságosan szövevényesnek minősítette.

Rámutatott, hogy a vállalati titkok 51,2 százaléka az alkalmazottakon keresztül szivárog ki és csak 1,1 százalékuk kerül illetéktelenekhez a cégvezetők révén. Azt állította, hogy a magánéletről szóló beszélgetéseket, mivel azok feltételezhetően nem tartalmaznak érzékeny kulcsszavakat, a rendszer nem fogja kiszűrni. Véleménye szerint a terméknek nincs köze a titkosszolgálati megfigyelésekhez, mert a biztonsági szervek, ha felmerül az államtitok-sértés gyanúja, bírósági felhatalmazással úgyis lehallgatják a célszemélyeket.

A Kommerszant által megszólaltatott Mihail Jemeljanov consulting-menedzser szerint a rendszer még a tesztelés is jogsértő, egyebek között azért, mert megfigyelés tárgyát képezhetik olyan hívások is, amelyeket olyan készülékekről indítanak, amelyek nem állnak a munkaadók tulajdonában. Alekszej Rajevszkij, a Zecurion orosz információvédelmi cég szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy az orosz alkotmány 23. cikke szavatolja a magánélet sérthetetlenségét és a telefonbeszélgetések titkos voltát.

Szakértők szerint emellett kötelező lenne figyelmeztetni a nem az adott cég alkalmazásában álló telefonálókat, hogy beszélgetésük rögzítésre és elemzésre kerül.