Szerző: HRPortal.hu hírszerkesztő Megjelent: 3 éve

Lesz-e nyugdíjcsökkentés a "férfiak40" miatt?

Több párt és szakszervezet is aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy a férfiakat is megillethesse 40 ledolgozott év után a nyugdíjba menetel lehetősége. A javaslat nem alaptalan, ugyanis egy férfi átlagosan 10 évvel előbb hal meg mint egy nő, és adott esetben akár 11 évvel tovább dolgozhat, mint egy 40 évet ledolgozott nő. A különbség valóban nagyon jelentős.

Ausztriában például a nők nyugdíjkorhatárát 60 évről fokozatosan a férfiakéhoz emelik és 2029-től egységesen 65 év lesz. Az osztrákok amellett hogy tovább élnek, jelenleg ennél jóval korábban, átlagosan 58 éves korukban mennek nyugdíjba, az aktívkori kereset 80 százalékát kapva.

Jogos, de nem átgondolt

A gond "a férfi 40" javaslattal az, hogy egy korábbi nem kellően átgondolt törvényt, az esélyegyenlőséget figyelembe véve jogos, de szintén átgondolatlan és felelőtlen követelés követi, ami ráadásul ismét szembeállítja egymással a társadalom különféle rétegeit most a nőket és a férfiakat. Ez a javaslat mindamellett hogy jogos, korai még és legalább annyira megalapozatlan fedezeti oldalról, mint a Fidesz 2006-os választási ígéretében a 14. havi nyugdíj, amiről azt állította, hogy reális alapja van. Például akik a feketegazdaság kifehérítéséből terveznek erre forrást, előbb valósítsák meg a "kifehérítést" (amire égető szükség is lenne), utána javasolják csak a törvényváltoztatást társadalmi és szakértői vitát követően, mert így rossz a sorrend. Utána lehet dönteni róla, mivel van jogi alapja.

A pártoknak fel kellene már végre hagyni azzal a hagyománnyal, hogy a nyugdíjrendszert a hatalom megszerzése vagy megtartása érdekében a politika homokozójának tekintik, elbeszélnek egymás mellett, elhallgatnak dolgokat, féligazságokat mondanak, csúsztatnak, időnként hazudnak, felelőtlenül ígérgetnek és megtévesztik az embereket.

2010-ben a választások előtt és után Orbán Viktor kijelentette, hogy a szocialisták által életbe léptetett szigorítások miatt nem kell hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez, mivel az így hosszútávon, legalább 30 évig fenntarthatóvá vált, és amennyiben szükséges költségvetési forrásból kipótolják.

Mint ismeretes a szocialista kormány 2008-tól a számítás megváltoztatásával 8 százalékkal csökkentette az újonnan megállapított nyugdíjakat, felemelte a nyugdíjkorhatárt, szigorította a korhatár előtti nyugdíjba menetel feltételeit. Eltörölte a svájci nyugdíjemelési indexálást is, ami egy rendkívül rossz döntés volt, annak ellenére is, hogy jó gazdasági eredmények esetén lehetővé tette nyugdíjprémium fizetését. Beszüntette a 13. havi nyugdíjak folyósítását.

A Fidesz kormány 2010. évi kormányváltást követően annak ellenére, hogy állítása szerint "nem kell hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez", a nyugdíjrendszer megmentése címén keresztbe hosszába átszabta a nyugdíjrendszert, számos jelentős szigorítást vezetett be, 3000 milliárd forint nyugdíjbefizetés bekerült a nagy kalapba, ami részben a majdani nyugdíjak fedezetéül szolgált volna. A nyugdíjak értékmegőrzésére hivatkozva inflációkövetővé tették a nyugdíjemeléseket amivel gyakorlatilag befagyasztották a nyugdíjakat. Leállították a korábbi kedvezőtlen időszakban megállapított nyugdíjak kompenzációjának folytatását. Törvénybe iktatták, hogy nyugdíj csak nyugdíjcélú befizetésből fizethető, bár a miniszterelnök szóban kijelentette, hogy ha szükséges költségvetési forrásból kiegészítik.

A 16 százalékos adókulcs bevezetésével jelentősen növelték az életszínvonal-különbséget a nyugdíjasok, a kiskeresetűek, és a jobban kereső aktívak között. Pedig a mai nyugdíjasok aktív éveikben sokkal nagyobb mértékben, akár 50 százalék feletti személyi jövedelemadóval járultak hozzá az állam fenntartásához. A 27 százalékos áfa és új adónemek bevezetése sem javított a nyugdíjasok pozícióján. Az inflációkövető emelés pedig az úgynevezett maginflációt veszi alapul nem az érezhető inflációt, a "nyugdíjaskosarat". Az infláció megbecsülésének pontatlansága miatt minimális reálnyugdíj-emelkedés következett be, de ez alkalmi eset, és ha a reálbér-emelkedéshez viszonyítjuk, aminek az emelkedése magasabb volt, akkor még tovább nyílt az olló. Sokan vitatják a rezsicsökkentés nyugdíjasokat érintő kedvező hatását is. Indoklásuk szerint jobban jártak volna, ha nem csökkentik a rezsit és inflációs emelésként kapták volna meg, mivel így inkább a jómódú nagyfogyasztókat támogatták. Nem mellesleg a cégek rezsijét pedig emelték, akik áttételesen áthárítják a megnövekedett kiadásaikat.

Már nem biztosítási alapú a nyugdíjrendszerünk

Végül, de nem utolsó sorban az általuk társadalmi közmegegyezés nélkül megalkotott Alaptörvény már nem tartalmazza a biztosítási alapon működő nyugdíjrendszert, ezzel felszámolták a 120 éves társadalombiztosítást és megszűnt a jogbiztonság. Mivel ez lehetőséget teremt a már megállapított nyugdíjak csökkentésére, valamint az özvegyi nyugdíjak csökkentésére, összeghatárhoz kötésére, vagy akár megszüntetésére is. Ez vált most fenyegető valósággá a Varga Mihály általi a nyugdíjcsökkentés lehetőségének a felemlegetésével. Az összes ellenzéki párt közt konszenzus van abban, hogy a korábbi jogbiztonságot az Alaptörvényben újólag garantálni kell.

Elképesztő, hogy ehhez képest egy századrangú internetadó bevezetésének terve milyen tömeges elégedetlenséget, felháborodást és tüntetést váltott ki, pedig ha valami igazán húsbavágóan érinti az egész társadalmat, akkor ez az, és időzített bombaként ketyeg, és ha nem változtatnak rajta, akkor fel is robbanhat.

A férfiak 40 év munka utáni nyugdíjbameneteli lehetősége kapcsán a Fidesz leszögezte, hogy ennek bevezetése a jelenlegi nyugdíjak csökkentésével járhat. Ezzel egy elképesztő mérföldkőhöz érkezett el a magyar társadalom és szembesülhet az Alaptörvényben leírtakkal. Erre még nem volt példa soha, most köszön vissza a Fidesz-KDNP által megalkotott alaptörvényben a nyugdíjak biztosítási alapú jogbiztonságának a hiánya, amit úgy tűnik a Fidesz adott esetben nem habozik kihasználni. Itt mutatkozik meg az a paradoxon ami a Fidesz nyugdíjak értékmegőrzési ígérete és ami az Alaptörvényben áll.

Sokan őrzik még a Fidesz és Schmitt Pál által aláírt milliószámra szétküldözgetett nyugdíjak értékmegőrzésére vonatkozó garancialevelet, amelyet kérték, hogy jól meg kell őrizni...

Azok után, hogy a Fidesz szerint nem kell a nyugdíjrendszerhez hozzányúlni, mert hosszútávon fenntartható, ennek ellenére mégis többszörösen megmentették és szigorításokat vezettek be, ismételten megerősítették, hogy most aztán jelen formájában hosszútávon fenntartható, ráadásul Magyarország jobban teljesít már rég óta, és nőt a foglalkoztatottak száma is, így mindezek után teljesen elfogadhatatlan egy nyugdíjcsökkentési kijelentés meglebegtetése is, nemhogy a bevezetése.

Mindez a mai aktívakban a bizonytalanság, kiszámíthatatlanság érzetét kelti, és nem bíznak a jövőben, ha azt látják, hogy bármit át lehet írni, akár még visszamenőlegesen is. Az aktívak még inkább a mának fognak élni, és nem lesznek érdekeltek magasabb adók és járulékok befizetésében, ezzel mind a saját maguk majdani nyugdíját, mind a jelenlegi nyugdíjakat veszélyeztetik. Ördögi kör! Egy nyugdíjcsökkentéssel a munkaalapú társadalom szétverését kockáztatják, mivel egy munkaalapú társadalomban munkaalapú nyugdíj jár. A nyugdíj nem szociális segély, vagy adomány. Ezért lenne elkerülhetetlen az alaptörvény megváltoztatásával a biztosítási alapú jogbiztonság garantálása.

Újrasütni ugyanazt a tortát

Egyes pártok különösen a választások előtti időszakban, lévén hogy sejtelmük sincs arról, hogy lehet a "tortát nagyobbra sütni", a "torta újraszeletelésével" kampányolnak.

Például korábban Schmuck Andor is műsorral egybekötött "szépkorúzós" összejövetelt tartott, és vastaps közepette megígérte a "szépkorúaknak", hogy az alacsonyabb nyugdíjakat jobban fogják emelni. Ez sok alacsonyabb nyugdíjért megdolgozónak szimpatikus ötlet, és így akar a hátukon előrébb jutni. Ezzel azok nyugdíját értéktelenítené el a kevesebb járulékot befizetők (esetenként adóelkerülők) javára akik magasabb közteher befizetésekkel járultak hozzá az állam fenntartásához. Itt ismételten elfelejtik még a pártok vezetői is, hogy a nyugdíj munkaalapon jár és nem szociális segély. Ha valaki képletesen 3000 db tojást tud venni az elért nyugdíjpozíciójából, akkor az minden évben annyit szeretne tudni megvásárolni (sőt gazdasági növekedés esetén többet), és nem akarja a tojásának egy részét évenként azoknak adni akik például 600 tojásért dolgoztak csak meg. Aki 600 tojásért dolgozott meg az ne akarjon minden évben több tojást felfalni a másik kárára, az érje be 600 darabbal. Ha valaki úgy érzi, hogy kevés neki a 600 db, és többre tart igényt, akkor kérjen szociális alapon segélyként tojásokat, amennyiben jár neki és jogosult rá.

Csökkenhetnek a nyugdíjak?

A nyugdíjcsökkentés meglebegtetése kapcsán még több elégedetlenség, bizonytalanság és ellentét feszíti a társadalmat. A médián keresztül egyre többen teszik szóvá, hogy Magyarország miért állapít meg és fizet az Ukrán Állam helyett egy régi 1963. évi törvény alapján nyugdíjakat olyan embereknek akik egy percet sem dolgoztak Magyarországon. Sérelmezik, hogy minimum a mindenkori magyar átlagnyugdíjat megkapják, miközben a magyar minimál nyugdíj nyolc éve változatlanul 28.500 Ft.

Legtöbben a bizalmatlanok a majdani nyugdíjjal kapcsolatban, és az utóbbi évek történései alapján ez az aggodalmuk nem alaptalan.

Vissza kellene sürgősen állítani a bizalmat! Egy munkaalapú társadalomban munkaalapú nyugdíj jár, amivel a politikusok nem játszhatnak kényükre-kedvükre. Fontos a hosszú távú kiszámíthatóság és a jogi garancia. Ezt az Alaptörvényben kell garantálni. Ez az alapfeltétele annak, hogy az aktív dolgozók minél több adót és járulékot valljanak be. Jelenleg akarva vagy akaratlan sokan a mának élnek, meglopják az államot, ezzel saját magukat is a majdani nyugdíjuk okán, és nem utolsó sorban a jelen nyugdíjasait is. Az tarthatatlan állapot, hogy egy NAV ellenőrzés során tíz vállalkozóból egy adott számlát. Aztán nyugdíjba menetelkor meg jön a siránkozás, az egyenlő nyugdíjemelés követelése. Kicsit sarkítva úgy fest a dolog, hogy a gazdaság nagyrészt a szürke és feketemunkára épül, a zsebbe fizetős minimálbérezésre, és négy órás bejelentett munkára. Ha a kormány megteremtené a bizalmat, a jogi garanciákat és a hosszú távú kiszámíthatóságot, akkor az érdekeltség megteremtésével jelentősen javulhatna az adómorál, és valószínűsíthetően külföldre is kevesebben mennének dolgozni.

Bán András
Follow hrportal_hu on Twitter
További cikkek
A lengyel elnök jóváhagyta a kiegészítő nyugdíjprogramról szóló törvényt

Andrzej Duda lengyel államfő aláírta a munkáltatói és állami hozzájárulással megvalósítandó önkéntes nyugdíjprogramról szóló, mintegy 11,5... Teljes cikk

Partival toboroznak a gyorséttermek

Nem csak állással, ingyen étellel és menő bulival csábítják a munkaerőt egyes gyorséttermek az Egyesült Államokban, írja a MarketWatch. Az USA-ban... Teljes cikk

Megvan az új Brexit-ügyi miniszter

Theresa May brit miniszterelnök kinevezte a Brexit-ügyi, illetve a munkaügyi tárca éléről előző nap lemondott miniszterek utódait. A brit EU-tagság... Teljes cikk

275 milliárd forintot utaltak haza a tartósan külföldön élő magyarok

Csaknem 70 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt az összeg, amelyet a tartósan külföldön élők Magyarországra utaltak -írja a hvg.hu. Teljes cikk

Az amerikai piacra segítené a magyar startupokat a kormány

Magyar startup cégeket és innovatív kisvállalkozásokat segítő központ nyílik Washingtonban a magyar nagykövetségen - írja az MTI. Szabó László... Teljes cikk