kapubanner for mobile
Szerző: Berta László
Megjelent: 9 éve

60-as pasikért civakodnak a pártok

Gúr Nándor szerint Volner János az ő kottájából énekel. Szigetvári Viktor szerint az egyik butaságokat beszél, a másik tévútra viszi az ellenzéket, míg Parragh László méltatlanak tartja pártpolitikusokkal vitatkozni, mégis megteszi.

Már több mint 30 ezer aláírás gyűlt össze a népszavazási kezdeményezéshez, amelynek célja, hogy 40 év munkaviszony után a férfiak is nyugdíjba mehessenek – jelentette be két hete Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke. A kampány a szakszervezetek kezdeményezésére indult, amire rárepültek a politikai pártok nem hezitálgatva, kivel kerülnek egy oldalra. Az MSZP és a Jobbik az igenre, a Fidesz és az Együtt a nemre kampányol.

Gúr: „Nem érdekel, a Volner mit mond”

Volner János, a Jobbik alelnöke és pártja azért támogatja a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulását, mert jelenleg a nyugdíj elérhetetlen távolságba van az emberek többségétől. A politikus elmondta, hogy az 55 és 64 év közötti korosztályban tíz emberből négynek van munkája. Hat ember nem dolgozik, mert a munkaerőpiac nem tud a részükre munkát biztosítani. Ráadásul a férfiak 25 százaléka hamarabb hal meg, mint hogy elérné a korhatárt, aki mégis, csak 5-6 évig tudja élvezni a nyugdíjas éveket – érvelt Volner a férfiak 40 év utáni nyugdíjazása mellett.

Gúr Nándort, a szocialista párt országgyűlési képviselőjét kértük, hogy reagáljon erre: „Engem nem érdekel, hogy a Volner mit mond ebben a történetben. Kezdi megtanulni mindazt, ami a foglalkoztatás világához tartozik, de négy-öt, sőt, egy évvel ezelőtt sem hallottam ilyeneket a szájából, én meg öt évvel ezelőtt is ugyanezt mondtam, meg egy évvel is” – nyilatkozta a HR Portálnak Gúr Nándor, és azzal folytatta, hogy a férfiak átlagéletkora 72, vagyis a 65 éves nyugdíjkorhatár után 7 évig vehetik igénybe a nyugdíjat. Miközben a politikus szerint a 40 év jogosultság szerzése alatt a befizetett járulékok összege 180 hónapnak megfelelő nyugdíjösszeget tesz ki, azaz 15 évet. Gúr nem tért ki a nyugdíjszámítás bonyodalmaira, ezért úgy fogalmazott, hogy elviekben kétszer annyi járulékbefizetés történik, mint amennyi 65 év felett 72-ig finanszírozási igényként megjelenik a férfiak esetében, amin a szocialisták szerint a férfiak érdekében javítani lehetne.

Gúr Nándor hangsúlyozta, hogy a 60-65 közötti korosztály részleges kivonulása a fiatalok és az 50 alattiak számára biztosítja annak lehetőségét, hogy ne kelljen elhagyniuk ezt az országot. „Mert ha a 60-65 év közötti, 100-150 ezer fős korosztály kilép, akkor szabad munkafelületet biztosít alapvetően azok számára, akik fiatalként, aktív korúként nem találnak munkalehetőséget, hanem kimennek, elhagyják ezt az országot”- mondta el a HR Portálnak. Elmondta, hogy körülbelül 100 ezer nyugdíjba vonulóra számítana egy „igen” győztes népszavazás esetén (a részleges kivonulással arra gondolt, hogy nem mindenki választaná a nyugdíjat – a szerk.). Aztán az MNB elnökre hivatkozott:

„Matolcsy maga mondta, 5 év alatt félmillióan hagyták el az országot, ezeket visszahozni félelmetesen nehéz. De ha egy ilyen rugalmas nyugdíjrendszert működtetünk, akkor meg lehet teremteni, hogy aki itt van, az többszörösen meggondolja, hogy elmenjen-e, mert a gyökerei ide kötik. Ha kevesebb pénzért is, de léte van, biztonsága van. Ez féket jelentene.” A szocialista politikus szerint Volner János az ő nyomában jár akkor is, amikor azt mondja, hogy „minden egyes negyven év után nyugdíjba vonuló után egy új munkahely jöhet létre, amit a fiatalok tudnak betölteni, így ilyen módon elkerülhető, hogy a fiatalok munka híján külföldre távozzanak”. Gúr kiemelte, hogy nem most, nem két hete, hanem 5 évvel ezelőtt is azt mondta.

Számunkra is volt javaslata: „Ne hivatkozzon Volnerre, mert az alelnök úr szívesen kapaszkodik mások által – nem csak általam – elmondott mondatokra, amik helytállóak, és jól hangzanak az ő szájából is.”

Együtt a Fidesszel

Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szerint „a magyar, populista jobboldal csak kárt tud okozni a nyugdíjrendszerben. A Fidesz ezt tette a magánnyugdíj-pénztárak államosításával, a Jobbik pedig a férfi40-nel. Sajnálatos, hogy utóbbit a szakszervezetek és az MSZP is támogatja”. Csak közbevetjük, hogy a Fidesz augusztus 6-án közleményében szintén nyírta a Jobbikot és az MSZP-t: „a Jobbik újabb ügyben bizonyítja, hogy teljesen hiteltelen és lepaktált a szocialistákkal”. Folytatva Szigetvári gondolatmenetét: „a munkaerőpiacon más funkciójuk van az idősebb munkavállalóknak, így ők nem a pályakezdők helyét veszik el. Magyarország nemzeti érdeke az, hogy minél többen dolgozzanak itthon. Ennek érdekében inkább támogatni kellene még jobban az idős munkavállalók foglalkoztatását” – nyilatkozta lapunknak.

Szigetvári utóbbi gondolata majdnem szó szerint azonos a Fideszével: „Mindannyiunk érdeke, hogy a gazdaság működjön, és minél többen dolgozzanak” – írta a kormánypárt. És azzal zárta, hogy Magyarországon ma 23 éves csúcson a foglalkoztatás, Európában élen járunk a gazdasági növekedésben, és ez a magyar férfiak kemény munkájának is köszönhető. Persze, ebben már biztosan nem ért velük egyet Szigetvári és pártja, de – lásd lent – találni más hasonlóságot is a két párt nyilatkozataiban.

Butaság, populizmus, demagógia, félelemkeltés

Az intézkedés bevezetése 100-200 milliárd forintba kerülne, ami csak becslés, mert pontos számítást nehezen lehetne készíteni. A finanszírozással kapcsolatban Gúr Nándor elmondta, hogy azok a fiatalok, akik beállnak az idősebbek helyére, nyugdíjjárulékot fizetnek be, tehát az sem igaz, amit a kormány próbál mondani, hogy majd csökken az idézőjelbe tett nyugdíjkasszába történő befizetés. Emellett arra hivatkozott, hogy ma a megtermelt anyagi javak 18-19 százaléka a fekete gazdaságon keresztül születik meg, ha csak ennek a 10 százalékát kifehérítjük, az 5-600 milliárd Ft. Ez elég arra, hogy megvalósuljon a nők mellett a férfiak 40 év munka utáni nyugdíjazása és az MSZP másik fontos célja, hogy a minimálbér elérje a létminimum összegét.

Korózs Lajos MSZP-s országgyűlési képviselő szerint is van pénz, de máshol, a nyugdíjkasszában van forrás, hiszen a kormány szerint sokkal többen dolgoznak, mint tavaly, így több járulék is folyik be, illetve a magyar gazdaság is jobban teljesít a többi uniós tagállaméhoz képest a kabinet szerint.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi Iparkamara elnöke úgy véli, vékony jégre merészkedik, ha beszáll a vitába: „Méltatlan lenne nekem pártpolitikussal vitatkoznom. De éppen most ennyi van a kasszában, mi van, ha jövőre kevesebb lesz? Ez egy népszerű téma, erre ráültek a pártok. Ezen szavazatot lehet nyerni. Nem véletlen, hogy mindenféle ideológia elkötelezettségű párt azonos platformra került. Alaptalan ígéretek ártanak egy országnak.”

Gúr és Korózs álláspontjáról így vélekedik Parragh: „Én nem akarom ezeket az embereket megbántani. Komolytalannak, demagógnak tartom a javaslatot. Mindaddig, amíg a többletkiadás bevételi oldalát nem teremtik meg valójában, addig a dolog demagóg. Persze lehet mondani, hogy meg kell adóztatni a prostitúciót, a kábítószer-kereskedelmet, ki kell fehéríteni a gazdaságot. Utóbbi időben elég szépen nőttek az áfa-bevételek is, ugyanakkor ebből oktatást, egészségügyet, határvédelmet is fizetni kell, és sok minden mást. Fantáziálni lehet, de ezt az alrendszeren, vagyis a nyugdíjkasszán belül kell megoldani. Meg kell nézni a bevételeit és a kiadásait” – mondta el a HR Portálnak az iparkamara elnöke.

Szigetvári Viktor sem látja értelmét az efféle beszédeknek. „Volner János butaságokat beszél, Gúr Nándor pedig populista tévútra viszi az ellenzék megújulását. Az így megvalósított nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulás csak rombolni tudja a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. Nem igaz, hogy kigazdálkodható ez hosszú távon.” Ez egybehangzik azzal, amit a Fidesz írt augusztus eleji közleményében: a szélsőjobboldal és a szocialisták közös ötletelése veszélybe sodorná az egész nyugdíjrendszert.

Feltűnő, hogy a Fidesz és az Együtt azonos következtetést vont le: csökkenni fognak a nyugdíjak. Persze nem mindegy, ki mekkora szándékkal és súllyal mondja ezt. Gúr Nándor szerint a kormány félelmet próbál kelteni ezzel a nyugdíjasok körében. Az Együtt elnöke úgy ítéli, ha pár évig volna is rá pénz, egy évtized múltán az egész nyugdíjrendszer fenntarthatósága lesz a kérdés. „Más jellegű, előrehozott nyugdíjra volna ugyan lehetőség, de az érdemben csökkentené az igénybevevők havi nyugdíját is” – nyilatkozta a HR Portálnak. A Fidesz szerint olyan mértékű kiadásokat okozna, amely általános nyugdíjcsökkentést eredményezne, vagyis mind a mostani, mind a leendő nyugdíjasok nyugdíja csökkenne.

Szigetvári Viktor arra figyelmeztet: „azért kellene ma dolgozniuk a politikusoknak, hogy 20 év múlva egyáltalán tudjunk nyugdíjat fizetni. A ma itthon dolgozó fiatalokkal szemben igazságtalan a férfi40, és az elmúlt 25 évhez hasonlatosan generációk közötti konfliktust szít”.

Nincs rá pénz, még harang sincs

A férfiak átlagosan pár évet tölthetnek nyugdíjban. Arról kérdeztük Parragh Lászlót, az iparkamara elnökét, nem érez-e ellentmondást a saját érvelésében, amikor ellenzi a férfiak 40 év utáni nyugdíjazását. Mert a befizetett járulékaik után járna, hogy hosszabb ideig lehessenek nyugdíjasok. „Ez mind igaz, de amikor a püspök megkérdezte a plébánost, miért nem harangoznak délben, akkor azt mondta neki a pap, ezer oka van annak, először is, nincs harang. A magyar nyugdíjrendszerben nincsen több pénz. Ha ezt a pénzt elő kell teremteni, akkor a bevételeit csak a vállalkozók, vagy a munkavállalók adóinak emelésével tudja növelni. Egy kamara elnök nem mondhat igent egy olyan költségvetést befolyásoló tényező módosítására, amivel szemben nem teszik oda, hogy mivel pótolnák a kieső összeget” – felelte az iparkamara elnöke.

Parragh szerint „azok valós érvek, hogy a férfiak használódnak, rövidebb ideig élnek, ugyanakkor azt is látni kell, hogy éveken át a magyar költségvetés nem volt egyensúlyban, ha most egy olyan teher kerül rá, hogy a nyugdíjkasszát újra ki kell, hogy egészítse, mint korábban, akkor a költségvetés megborul, újra hitelből fogunk fogyasztani, és megint egy nehéz periódus jön az országra. Bennem még élénken él az 50 százalékos közalkalmazotti béremelés, amikor filozófiailag és morálisan meg lehetett indokolni, de emlékszünk, milyen következményei voltak” – figyelmeztetett.

Arra a felvetetésünkre, hogy mi az oka annak, hogy az MKIK és a kormány azonos oldalon áll, azt válaszolta: „nem beszéltem erről senkivel a kormányoldalról, de egy vállalkozó rémálma, amikor azt hallja, hogy teljesítmény elvárás nélkül 50 százalékkal nő valahol a bér. Amikor fedezet nélkül azt mondja az egyik párt, hogy legyen 13. havi nyugdíj, a másik hogy 14. havi, vagy inflációt meghaladó nyugdíj, mert ennek a vége mindig az, hogy valakinek ezt a számlát fizetnie kell. És két jövedelemtulajdonos van, aki fizetni tud, az egyik a munkaadói, a másik, a munkavállalói szféra. A történet vége mindig az, hogy valakinek a számlát ki kell fizetni. És ezek általában mi vagyunk, ezért az ilyen átrendezéseket nem tudjuk támogatni.”

A Fideszt is megkerestük, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
  • 2025.01.20Lean Quality képzés Minőségügyi munkatársak Lean szemléletű továbbképzése, a Lean filozófia és rendszer alapjainak megismerése és a 0 hiba koncepció és rendszer eszközeinek és módszereinek készség szintű elsajátítása.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.02.28Vezetői Best Practice Fórum - Digitális transzformáció és az AGILE A Fórum célja: A Fórum célja a jó vezetői gyakorlatok és tapasztalatok megosztása, illetve a hazai vezetési kultúra fejlesztése.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.11Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Szervező: BMEinfo button Részletek ticket button Jegyek
  • 2025.03.18Óbudai Egyetem Állásbörze A személyes találkozás az potenciális jelentkezőkkel az állásbörzén az egyik leghatékonyabban módszer, hiszen amíg egy önéletrajz csupán „vázlatos” formában nyújt a jelentkezőről képet, addig a személyes találkozás és beszélgetés által sokkal jobban bizonyíthatnak is a szakmai felkészültséggel kapcsolatban. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Bérkilátások: ki számíthat év végén fizetésemelésre?

Év végéhez közeledve a bértervezési folyamatok folyamatosan zajlanak. Sok munkahelyen az éves teljesítményértékeléskor dől el, milyen... Teljes cikk

5 ajánlás a bérszakadék megszüntetésére

Magyarországon jelenleg 17,5 százalék a gender pay gap – vagyis a férfiak és nők közötti bérszakadék, ez 5%-kal magasabb, mint az uniós átlag.... Teljes cikk

Minimálbér-emelés: ennyivel kell többet fizetni a vállalkozóknak

Megszületett a bérmegállapodás. 2025-től a minimálbér 9%-al (290 800 Ft-ra), míg a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú... Teljes cikk